Egy totális atomháborúban tényleg kihalna az összes ember?

Még mielőtt többen jönnének a Halálcsillagot vizionálók:

jelenleg legfeljebb kb 14 000 db bevethető nukleáris fegyver van állományban a 8+1 atomhatalomnál.

A Cár bomba az jó móka volt de az egy hadászatilag értelmetlen fegyver: nehéz, körülményesen mozgatható, a célba juttatására a mai védelmi eszközök mellett kb nulla az esély. A hordozóeszközök adta méret és súlykorlátba ilyen böszmeségek nem férnek bele. Régebbi "egy töltetű" rakéta fejek esetén 1-3 Mt robbanóerővel lehet számolni, az újabb több fejes MIRV-eknél pár száz kt/fej a hatóerő,igaz darabonként ezek is (több)tízszeresei a Japánra dobott eszközöknek.

Az interkontinentális és nagy hatótávolságú hordozóeszközök száma a leszerelési egyezményeknek megfelelően limitált minden oldalon.

Az Egyesül Államoknak 6000+ bevethető nukleáris fegyvere van, de ebből csak 431db a szárazföldről illetve 230db a tengeralattjáróról indítható "interkontinentális" fegyver (ez összesen ~1400 robbanófejjel rendelkeznek). Az amcsik kevesebb, mint az arzenáljuk negyedét tudják azonnal a világra küldeni. Gondolom az oroszoknál és a többieknél is hasonló az arány.

A szolgálatban lévő 14 000 nukleáris fegyverből mindössze kb 3500 db lehet az ICBM eszköz. Ez azért lényeges, mert a többi az vagy légibomba, vagy kisebb hatótávolságú rakéta (robotrepülőgép) aminek a célba juttatása egy totális atomháborúnál jelentéktelen tényező. Ha az első 2000 rakéta elindul onnan már úgy is mindegy.

Viszont nukleáris csapást csak a fontosabb városokra, vezetési pontokra, katonai támaszpontokra mérnek első körben. Ez első csapási hullám mindig ezekre koncentrálódik, hogy ha túléljük a válaszcsapást akkor minél kevesebb ellenséges haderővel kelljen szembenézni.

Az ismert vezetési pontok, nagyobb hadi kikötők, ismert helyzetű anyahajó kötelékek, nagyobb katonai repterek, támaszpontok, laktanyák, ballisztikus rakétaindító helyek, ismert nukleáris fegyvertárolók stb az elsődleges célpontok és ezekből sok van! Ha a két legnagyobb játékost nézzük akkor egy szovjet csapás esetén rengeteg amcsi célpont adott. 15-20 nagyobb hazai vagy külföldi repülőtér, flottaegységek, rakétasilók és tároló támaszpontok, vezetési pontok, nagyobb csapat összevonások.. 50-60 stratégiai katonai célpontot simán össze lehet hozni egy listára. Viszont a rendelkezésre álló interkontinentális rakéták nincsenek egytől-egyik élesben betárazva. Békeidőben ez nem is szükséges illetve ennyi siló nincs is megépítve.

Hiába van rengeteg atomfegyver, a gyorsan bevethető nagy hatótávolságú eszközök száma limitált. Első körben a rendelkezésre álló eszközökkel megpróbálják kinullázni egymás katonai erejét. Utána ha marad még bevethető eszköz és csapástávolságon belül van akkor talán azzal lehet indítani a megtorló csapást - ha lesz még értelme.

A NATO és orosz célpontokat leszámítva olyan sok ország nincs veszélybe - amíg Kína és a körülötte lévő agybajos brigád be nem száll a buliba ( India, Pakisztán) vagy Izraelt meg nem támadják azt arabok. A Föld 180+ országából kb 20-ban lennének célpontok amikre érdemes lenne lőni, a maradék 160 megúszná. Ebben a 160 országban azért elég sok ember él ám :)

A hidegháború alatt nálunk is tároltak nukleáris fegyvert, 1989-ig mi is rajta voltunk a NATO " Kit lőjünk ki elsőnek" listáján. Mivel nálunk és a környező országokban sem komolyabb csapatösszevonás, sem nukleáris fegyver nincs így Közép és Dél-Európa jó biztosan megúszná nukleáris csapás nélkül, az esetleges utólagos szennyezés meg simán túlélhető.

Ha tényleg a totális atomháborúig fajulna a helyzet és úgy alakulna, hogy minden fegyver bevethető és minden gép fel tud szállni a csapásváltás előtt, akkor is egymást lőnék szét első körben és nem mondjuk Kambodzsát vagy a Deák-teret.

Önfenntartó bunkerben simán át lehet vészelni egy nukleáris csapást, onnan 20km-re bunker nélkül is. Annyi nukleáris fegyver nincs a Földön, amennyivel az összes települést el lehetne pusztítani.

Na akkor játsszuk végig!

Első körben jönne néhány atomrakéta, amit jó eséllyel túlélne az emberiség 90%-a. Eddig egyetértünk. A fontosabb gyárak, üzemek, laborok, közlekedési csomópontok, hírközlési és döntési helyek már nem lennének ennyire szerencsések, szerintem jó ha 10% túlélne. Mi jönne ezután? Az újjáépítés? Aligha hihető, inkább a megmaradt fegyverekkel (amiből van bőven) a lokális hatalmak, törzsfők, vagy egyszerűen csak a helyi bandák esnének egymásnak, hiszen a víz, az élelmiszer, üzemanyag és gyógyszer viszont egy csapásra hiánycikké válna. Öldöklő harcok (polgárháborúk) tizedelnék a lakosságot. Jó példákkal szolgálnak az aktuális afrikai belháborúk, csak ezt globális szinten kell elképzelni, annak tudatában, hogy nincs semmilyen külső erő, ami fékezné a folyamatot. És ha a nukleáris szennyezésben nem is fejlődne ki hirtelen egy-két madárinfluenza mutáns, akkor biztosan előkerülne néhány vegyi fegyver is a tarsolyból. Ez az állapot simán eltartana akár néhány emberöltőn keresztül, hiszen bőven lenne mit megtorolni, elégtételt venni, írmagját is kiirtani. És a fegyverek a legtartósabb eszközeink...

Szóval úgy 100-150 évvel az első atomcsapás után talán kezdene rendeződni a helyzet (mert már túl nagy távolságban lennének egymástól a potenciális ellenfelek), és lehetne valamit kezdeniük a megmaradtaknak. Milyen szinten lennénk akkor? Milyen erőforrásokkal bírnánk? Milyen tudásunk lenne? Az biztos, hogy a mostani tudásnak nem vennénk hasznát, hiszen az a technológia, ami korszerű eszközöket tudna előállítani még az atomcsapások első körében megsemmisülne. Maradnának a "hagyományos" technológiák; szél- vagy vízkerék (itt most konkrétan malmokra, kovácsfújtatókra, kalapácsokra, aprítókra gondolhatunk csak). Az biztos, hogy a megújuló energiaforrásokat el lehetne felejteni, nem lenne hozzá nyersanyag, technológia. Sajnos ugyanez a helyzet a mostani erőforrásainkkal is. Ma már olyan csúcstechnológia kell az energiaforrások bányászatához (nem jön fel az olaj a bakui vagy texasi földből, ha leszúrunk egy csövet), amit szintén nem tudnánk elérni.

Mi maradna? Hát, kis szerencsével lehetne egy-két elszigetelt civilizációt létrehozni és megismételhetnénk az egyiptomi vagy maja kor csodáit, de legfeljebb néhány újabb piramis megépítésében ki is merülnének a lehetőségeink.

Miért tűnne el a teljes technológia?

Rengeteg adatbázis fentmaradthat. Elég lehet ha a Wikipédia megmarad pár példányban. Az alapján a technológia is visszatérhet. Annyi hardver van közkézen, hogy lehetetlen, hogy minden elpusztuljon.

Egyébként megsúgom, USA-ban több ezer bunker van és a kormánybunkerekről nem is tudunk. Hatalmas biztonsági adatbázisok lehetnek a föld alatt, amelyek azt szolgálják, hogy visszaépítsük a technológiát nagyon hamar. Az atomháború után az lesz a világ ura, akinek marad technológiája.

Egy műanyag/fém 3D printerrel, egy adatbázissal és egy szilícium litográfiás eszközzel kb minden rekreálható szinte előbb utóbb.

"Egy műanyag/fém 3D printerrel, egy adatbázissal és egy szilícium litográfiás eszközzel kb minden rekreálható szinte előbb utóbb."

Hát persze. Nem arról van szó, hogy kell egy új mobiltelefon, mert a réginek megrepedt a kijelzője, hanem kell építeni egy új olajfúrótornyot az északi tengerre, ami le tud fúrni 6-8 km mélyre, kell még nyomtatni egy tankert, egy olajfinomítót, meg még néhány ilyen apróságot.

De már ott meg lennél lőve a 3D-s nyomtatóddal, ha kellene egy új ívelt fogazatú kúpfogaskereket nyomtatni a traktorod differenciálművébe, amivel a földet túrod, hogy legyen mit enni a túlélőknek.

Az a baj az ilyen szobatudósokkal, hogy fogalmuk sincs arról, miként lehet pótolni valós gépeken valós alkatrészeket. 3D nyomtató, az aztán mindent megold! Honnan a búsból veszed a modellt, ami alapján nyomtatsz? Az összetört, elkopott alkatrészből? A nyilvános interneten soha fent nem levő műszaki leírásból? Honnan veszel olyan nyersanyagot, ami az adott alkatrész mechanikai paramétereit biztosítja? Hogyan tudsz nyomtatni olyan felületi minőséget és pontosságot, ami az adott alkatrészhez szükséges? Konyítasz valamit a gépészethez, a gépgyártás-technológiához? Fogalmad sincs arról, hogy mit jelent az alkatrészgyártás, milyen problémákat kell megoldani egy működő gép előállításához, milyen bonyolult folyamat ez, mennyi szereplőre, milyen infrastruktúrára van ehhez szükség! 3D nyomtató, az aztán mindenre megoldás! Kacagnom kell!

Kis alkatrészeket fémből nyomtatunk. Mindenképp ez a jövő...

Nagyon szűkáltókörű vagy az a baj.

Itt most egy USA kormány által épített önfenntartó atombunkerről van szó, amibe végtelen mennyiségű állami és ipari nagyvállaltok pénzét öntötték.

Gondolod, hogy azon bukik majd meg a túlélés, hogy traktorba nem tudnak alkatrészt nyomtatni, mert nincs hozzá .stl file? :D

Itt nem a közemberekről és a földönfutó túlélőkről van szó, hanem mondjuk a bentlévő milliomosokról, kimentett kutatókról, mérnökökről.

A lényeg, hogy akár 100 ember is fent tudja tartani az emberi kultúrát és civilizációt, ha a bunkerben vannak erre eszközök. A tudás nem veszik el. Ahhoz tényleg hatalmas gáznak kell lenni.

De ennek mi a franc köze van a kérdéshez?

Nem erről van szó.

Beraktak akkor egy CNC marógépet is a bunkerbe, ha az a gépész lelked kívánsága.

Egy modern 3D printerrel rengeteg dolgot meg lehet csinálni, ami a túláléshez kell.

Az adatbázis fentmarad, akkor fokozatosan viszzaépíthető a társadalom/civilizáció.

Ha a bunkerekben biztosított a továbbtanulás is, akkor az emberanyag is.

Miért tűnne el örökre a kollektív tudás? Lehet akvaopóniás házakban is élelmet termelni, ami színtisztán 3D printelt anyagokból van. A megmaradt technikával folytathatóak a laborokban a kísérletek is. Pl génmódosításhoz semmi extra nem kell.

Minden adott, hogy x időn belül visszaépítsenek egy vegyes civilizációt.