Mi célt szolgál ez az épület?
[link] ,19.2973904,3a,75y,27.11h,89.78t/data=!3m6!1e1!3m4!1s009f6KgV7_IL2DWNeO1R7A!2e0!7i13312!8i6656
A fenti linken látható épület funkciójára vagyok kíváncsi.
Településszerkezeti terven egyszerűen csak "Transzformátorház"-ként van jelölve, viszont nem értem, hogy mit transzformál.
Üllő és Vecsés 132 kV-os főelosztó hálózaton csatlakozik a soroksári csomóponti alállomáshoz. Mindkét település rendelkezik 132/22 kV-os alállomással, ahonnan a 22 kV-os elosztóhálózat segítségével jut el az áram a 22/0,4 kV-os fogyasztói transzformátorokhoz.
Üllő alállomása 2000 és 2005 között létesült valamikor, Vecsésé 2012-ben. Az említett épület légifelvételek tanúsága szerint már 1979-ben ott állt.
Arra gondoltam, hogy a hiányzó harmadik becsatlakozásba az üllői alállomás létrejötte előtt egy köztes elosztói feszültségen (35 kV?) érkezhetett az áram egy azóta megszüntetett vonalon. Azonban a most is meglévőkön felüli vezetéknek sem a légifelvételeken, sem pedig fizikailag, bent hagyott oszlop formájában nincs nyoma, így viszont a múltbéli funkciójára sem tudok rájönni.
A StreetView 2014-es képein látszódik, hogy az egyik belé csatlakozó vezeték betonoszlopait nem sokkal a kép készítése előtt újakra cserélték, tehát az épületnek jelenleg is funkcióval kell bírnia, nem csupán azért tartják áram alatt, hogy így védekezzenek a lopás, rongálás ellen.
Tehát tudja-e valaki, hogy mi célt szolgál ez az épület?
Van még az országban máshol is ilyen?
Csodálatos lett a fenti link. Itt van újra, hátha most működőképes is marad:
[link] ,19.2973099,3a,75y,41.4h,80.48t/data=!3m6!1e1!3m4!1s_q28Gh94IFYxFN_dZnlmuw!2e0!7i13312!8i6656
Semmi gond, elbeszélgetek én magammal, nem kell szerkeszthetővé tenni a kérdést... A linkrövidítő meg rossz, érteeem???
Na, ha ezt is kettétöri a motor, akkor feladom:
[link] ,19.2973859,129m/data=!3m1!1e3
válasza: válasza:
válasza:Nem volt különösebb problémám, bemásoltam wordbe, onnan meg átmásoltam a parancssorba.
Az ilyen tyúkólak 20 kV-on általában kapcsolóállomások szoktak lenni, bár akkor több madzagnak kellene kijönnie, ha másképpen nem, akkor rövid kábeleken. lehetne épp kihelyezett Petersen is, bár azt inkább kábeles hálózat mellé rakják. Valamint a repülőtér közelsége miatt lehetne oda menő betáp is, mondjuk egy fél-Ferihegynyi teljesítményű 20/10 trwnazformációval.
Bár egy rendes kapcsolóállomásnál megvoltak a szintek:
válasza:Nekem az Ádám tüzép jön be minden linkedre. :)
Egyébként szerintem ez egy transzformátor állomás, feltehetően a környező ipari létesítmények számára.
válasza: válasza:Köszönöm!
Bár most meg az a baj, hogy nem tudom mire való egy kapcsolóállomás. Annyit találtam róluk, hogy "A kapcsolóállomás két vagy több vezeték összekapcsolására és a villamos energia elosztására szolgál, anélkül, hogy a villamos energia feszültségét, áramát, periódusszámát megváltoztatná.". Tehát ez egy sima csomópont, ami több vezeték összekötésére szolgál? Ahhoz miért kell épület? Légvezetékek simán ágaznak el néhány oszlopra szerelt támszigetelő segítségével is. Vagy a gyűjtősínes kialakítás igényli a zárt épületet? De nagyfeszültségű alállomások is vannak nyitott kivitelben.
Azt találtam még, hogy "A kapcsolóberendezések megváltoztatható kapcsolatot biztosítanak az egyes távvezetékek, leágazások között.", ill. "A kapcsolóállomások az áram útjának kijelölésére szolgálnak". Miért kell az áram útját megváltoztatni/kijelölni? A mostani állapot szerint ugyanis az említett létesítményből/be közvetlenül, vagy leágazások révén középfeszültségű vezetékek futnak Vecsésre, Üllőre, Monorra, Ócsára, Felsőpakonyra, Péterire Gyömrőre, Gyálra, Maglódra és Ecserre. A végpontjuk minden esetben 22/0,4-es transzformátor, tehát közvetlenül a fogyasztókat látják el, így üzemszerűen a karbantartásokat leszámítva mindig áram alatt kell lenniük. Az lenne tehát a feladatuk, hogy adott esetben egy vezetékszakasz lekapcsolható legyen a hálózatról? Ehhez miért kell ez az épület? Miért nem elég egy egyszerű, oszlopra szerelt szakaszoló?
Az ide befutó vezetékek táplálását jelenleg (feltéve persze, hogy jól követtem le az útjukat) az üllői és a monori alállomás látja el. Esetleg valamelyik alállomás terheltsége igényelné, hogy az általa táplált vezetékszakaszokat átkapcsolják a másik alállomásra? A monori alállomás az említett kapcsolóállomáshoz azon hurkolt hálózat segítségével kapcsolódik, amely fixen ellátja Péterit, Maglódot, Ecsert és Üllő nagy részét. Az üllői alállomás pedig az Ócsát, Felsőpakonyt, Gyömrőt, Gyál és Vecsés egy részét ellátó hurkolt hálózattal csatlakozik ezen kapcsolóállomáshoz. Tehát az alállomások csak ezen hálózatok "telibe" történő lekapcsolásával tehermentesíthetők. Ráadásul ez a lekapcsolás erről a kihelyezett pontról a betáplálási helyek és a köztük lévő leágazások miatt lehetetlen.
Esetleg pont fordítva van és üzemszerűen nincsenek egymással összekötve ezek a hálózatok csupán valamelyik alállomás kiesése esetén kapcsolják őket össze a redundáns alállomással?
Melyik a helyes megfejtés? Vagy mi az, amire nem is gondoltam?
A jelenlegi állapotokból indultam ki, bár úgy írtad, hogy "kapcsolóállomás volt". Tehát már nem az? Ill. ezelőtt 25-30 évvel még csak a monori alállomás volt meg, az üllői és a vecsési nem. Tehát az alállomás tehermentesítő illetve ellátásbiztonsági szerepe nem állhat meg, hacsak nem volt akkoriban egy azóta megszüntetett másik betáplálása is valahonnan.
válasza:Azért írtam, hogy volt, mert akkor a 90-es évekről és a 60-as évekről volt információm. Most is az.
Különböző korokban különbözőképpen képzelték el az ideális hálózatképet. A tartalékolás, kihasználtság, egyszerű kezelhetőség, rugalmasság bűvszavakat ki így rangsorolta, ki úgy. A kapcsolóállomás annak a kornak a terméke, amikor még alállomás jóval kevesebb volt, a vonalak terhelése jóval kisebb volt, mint amekkorát elbírtak volna (lásd alább a Pestlőrincről Vecsésre kimenő vonalon a 10/20 kV tr 1963-ban 2 MVA-es volt, az 20 kV-on 55 A, azt gyakorlatilag bármi elbírta), így egy vonal megtáplálta a kapcsolóállomást, és a többi meg onnan elosztotta.
Azért ez úgy indult, hogy, ha már a pesti oldalról beszélünk, hogy Soroksár volt egy alállomás délen (no de előtte még csak Pestlőrincről ment kifelé egy vonal, amiben volt egy 10/20 KV-os transzformáció, és úgy ment ki Vecsésre a 20), és legközelebb Rákoskeresztúr. Tehát volt annak értelme, hogy - csak feltevés szintjén, nem jártam arra 40 éve sem - a soroksári vonal betáplálás volt, ami Rákoskeresztúrról lógott be, az a tartalék betáplálás, a többi meg kifelé vitte az energiát. Monort vegyük ki a gondolati képből.
A készülékgyártás volt a probléma, ami kellő teljesítményt tudott kapcsolni, az csak a megszakító volt, a rugalmasság miatt praktikus volt esetleg gyűjtősín, megkerülő szakaszoló, ötoszlopos feszváltó primer biztosítókkal, mérések, segédüzem, satöbbi, ezek meg alighanem olcsóbbak voltak régen egy téglaépületben, mint szabadtéri kivitelben.
Mellékes megjegyzés, belterületen a kapcsolóállomások nagyobb része a nagy gyárakhoz tartozott, gyakorlatilag elsősorban a gyári transzformátorok - nemritkán 4-6 db - különböző helyekről történő ellátása volt a cél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!