Egy 400W-os nátrium díszvilágítási lámpa, (amely épület megvilágítására szolgál) milyen teljesítményű LED-es lámpával felel meg?

Egy mostani power LED 100-120 lm/W fényteljesítményt produkál.

Egy 400W-os HPS nátrium izzó fényereje 56500 lm

[link]

Ennek (csak az izzónak) az ára 7990 Ft

Lámpatest ára kb 22000 Ft.

[link]

Azonos fényerőhöz 470W-500W-os LED fényforrás kellene.

Egy ilyen lámpa ára 180000-210000 Ft!

A LED tehát többet fogyasztana és hatszor drágább lenne. Igaz (ideális esetben) tovább bírja.

Úgyhogy szerintem ezt gondold át!

A Nátrium lámpának különösen jó a hatásfoka, de ehhez nem szokás hasonlítani több ok miatt is. Egyik a láthatósági függvény, amin a szemünk egy erre a spektrumra legérzékenyebb tartományába esik az egész teljesítmény által létrehozott fényerő. (ott a szemünk több százszor érzékenyebb az általa leadott színspektrumra, amíg a vörösnél és a kéknél lassan lemegy a nulla felé a szem fényérzékenysége. Ha a többszázszoros hatásfokot összeveted a közel nullával akkor válik érthetővé az egésznek a lényege.

Ha Nátrium lámpával és azt fehérre kiegészítő fényforrásokkal akarnál kiegyensúlyozott fehér fényt előállítani, akkor a kiegészítő teljesítmény és hatásfok viszonyokon nagyon meglepődnél.

Tehát a Nártrium lámpára ne úgy gondolj, hogy kellemes lenne a színe, viszont jó a kontraszt mellette. Ezért használták egy időben (sok helyen használják ma is) igen nagy előszeretettel közút világításra.

A másik, hogy a LED általában a széles sávú fehérközeli világítás kiváltására való mert jóval hatékonyabb, más hasonló természetes spektrális eloszlású világító eszközökhöz képest.

Na-fényforrásokra jellemző kép találatok:

[link]

Ha a többszázszoros hatásfokot összeveted a közel nullával akkor válik érthetővé az egésznek a lényege.

Tehát több százszoros (de legalább több tízszeres) teljesítményű vörös és kék kiegészítő fényekkel lehetne fehérközeli fényt elérni.

Ne túlozzunk ennyire!

A szem érzékenységét látva azt lehet mondani, hogy az 555 nm hullámhosszon a legérzékenyebb. Ám az nem narancssárga mint a nátrium fény, hanem ZÖLD!

A narancssárga fényre fele olyan érzékeny. A kékre és a vörösre pedig ötöd annyira.

Emiatt számomra nem érthető hogy jött ki több százszoros kiegészítő teljesítmény igény. Ahogy a közel nulla hatásfok és a több százszoros hatásfok sem világos.

A vörösnek a mélyebb, infra közeli tartományát, amit szemmel még éppen látunk ha azt is figyelembe vesszük, ahhoz képest bizony még nagyobb különbség is van, mert ott már a nulla közelébe csökken a szem fényérzékenysége, amíg végül el nem tűnik és sötétnek nem látjuk a fény infrába csúszó tartományát. Ezt a szélét céloztam meg a spektrumnak alul és felül. Persze a vörösnek a sárga közeli szélénél már kisebb a különbség. Felül a kéknél is vannak még kéknek látott tartományok, ahol még tényleg nem több százszoros a különbség. Viszont ahol átmegy ibolyába, ott már egyre inkább a nullát közelíti, amire semmilyen hatalmas érték különbség sem túlzás. Lassan eltűnik, de még előtte látunk belőle valamennyi keveset. Nyilván érted amit mondok.

Persze nyilván a zöldeskék és az 555 nm-es sárgászöld között nincs ekkora különbség, de az ibolyáskék és az 555 nm-es sárgásvörös (ahol a legérzékenyebb a szemünk) aközött már nagyobb. Sőt a mélyvörös vagy az ibolyakékhez viszonyítva az 555 nm-es sárgászöld már hatalmas különbséget jelent. Szóval ez elég szubjektív, hogy mihez nézzük. Erre akartam utalni.

Tételezzük fel, hogy a fényforrások fényteljesítményét a látható spektrumban adják meg.

Szerintem így ésszerű.

végül is igaz, én meg a látható spektrum határa és a sárgászöld között mondtam a több százszoros értéket. :)

Aztán még utána pontosítottam, hogy

"... (de legalább több tízszeres) teljesítményű vörös és kék kiegészítő fényekkel lehetne fehérközeli fényt elérni."

Persze itt is attól függ a pontos érték, hogy az adott színként látható tartomány sárgászöldhöz közeli vagy távoli szélét nézzük, mert mint tudjuk abban is van látható fényerő érték különbség, a szemünk szín spektrum függő fény érzékelési jelleg görbéje miatt.