Bebizonyitotta mar valaki 100%-ban hogy a majmokbol fejlodtek ki nagyon sok ido alatt az emberek?

"Az intelligencia megállíthatja az evolúciót ?"

Nem, miért tenné?

A evolúció változást jelent, amely nem értékelhető jónak, vagy rossznak.

Például lehet, hogy elcsökevényesednek az izmaink, mert nem lesz rá szükség és az intelligenciánkkal pótoljuk annak hiányát.

Lényegében már most is ez történik, egy csomó érzékszervünk gyengült, az ősember hozzánk képest bikaerős volt, lehetséges, hogy a jövő emberisége a maihoz képest satnya lesz, ezt a folyamatot az intelligencia csak csökkentheti, lassíthatja, pl. a sporttal, vagy a génsebészettel.

Ha nem lesz szükség fizikai erőre, akkor a divatból, az ideálból is ki fog kopni annak igénylése, csak idő kérdése.

Minek, ha nem kell?

Ha beindul az űrutazás, akkor meg pláne új utakra lép az emberiség és felgyorsulhatnak a változások.

Az egészen bizonyos, hogy elcsökevényesedünk, már csak az orvostudomány fejlődése miatt is.

Aki régen jó genetikával és ellenálló képességgel született, az szaporodhatott.

Ma már mindenféle betegséggel küzdők is megtehetik és sajnos ezt örökítik át.

Lásd a cukorbetegség rohamos növekedése. Én magam is az vagyok, de ha a régi időkben éltem volna, már halott lennék. Vagyis az evolúció szempontjából selejt vagyok.

Ami viszont megfigyelhető, hogy az új generáció egyre nagyobb átlagmagassággal rendelkezik. Ebben a nőknek is részük van, mivel egy magasabb pasi mindig vonzóbb számukra és ez kihat az utódokra és voltaképp az evolúcióra.

A betegségek örökítése és a génállomány romlása egy tévhit bizonyos tekintetben.

A régi korokban is ugyan úgy hajlamot hordozó volt rengeteg ember, és ugyan úgy tovább is örökítették, mert 20-30 éves kor előtt pl nem is jelentkeztek a népbetegségek. Csak eleve nem is éltek addig.

A diagnosztika is sokat fejlődött, ezért van "több eset". Másrész a genetikai változatosság még mindig bőségesen kompenzálja az "elcsökevényesedést".

A cukorbetegségért pedig a helytelen étrend, mozgáshiány felelős, a genetikai hajlamot tekintve.

A történelmet tekintve az 1-es típusú cukorbetegség ami fiatalkori tehát esetleg kevesebb fiatal tudta átadni, de a genetikai háttér nagyon nem egységes.

A 2-es típusú diabetes helyzete 100%, a két ikerpár között. Viszont ez idősebb korban és helytelen életmód következményeképp alakul ki. Egy 2-es type hordozó ősember 10 gyereket dugott össze addig, míg kialakult nála...

Pl az egyes típusú diabétes növekszik az utóbbi 30-40 évben, csakhogy, ennyi idő alatt nem következik be szignifikáns változás az emberi genetikai állományban:

[link]

"Why in such a short period of time — 30 to 40 years or so — has the incidence increased, the age of onset decreased, and the threshold for risk been lowered for type 1 diabetes? We know that the cause of type 1 diabetes arises from contributions of both genetics and environmental factors. This alteration in the epidemiology of type 1 diabetes appears likely to arise from environmental factors because it is not possible for genetics to change in such a short period of time. We do not know, however, what specifically in the environment has changed. Not only has type 1 diabetes been increasing in young children, but also allergic disorders such as peanut allergy and other food allergies are far more prevalent in children today than in the past, and the overall rate of autoimmune diseases other than type 1 diabetes has also increased. Each of these diseases or disorders shares a common characteristic: a defect in immunoregulation — the process by which the immune system controls and balances all of its various components and their interactions to prevent reactivity to one’s own tissues and organs."

Mi a helyzet a gyermekkori betegségekkel ?

Volt aki oltás nélkül sem kapott gyermekbénulást és sorolhatnám.

Ha csak ezek a gyerekek szaporodhatnának, akkor idővel immunis lenne az ember az ilyenekre.

„Mivel az elektronika is roppant mód fejlődik, eljön az az idő, mikor az agyba is beültetnek elektronikát, memória chipek, processzorok formájában.”

Lehet nem is létezünk, az egész csak egy komputerjáték egy másik világban.

Nem technikai megközelítésben: nem is létezünk, csak egy ősszellem álmodik minket.

#26, ez sokkal bonyolultabb mint hiszed. A A genetikában csak kevés betegség/hajlam öröklődik egyértelműen. Eleve recesszív/domináns öröklődésről beszélünk.

A gyermekbénulásnak ellenálló genetikai komponensem sem voltak soha erősek, el sem tudtak terjedni, pedig nagyon nagy volt a halandóság. Látod még sem sikerült legyőzni szelekcióval. Eleve nem jelenti azt, hogyha valaki túlélte a gyerekkorban ezt a kórt, ellenállóbb lenne általában.

Az oltással sikerült legyőzni.

Rengeteg olyan betegség van, amit "tenyésztéssel" vagy az emberek termesztésével sem lehetne megszüntetni soha.

Ellenben védőoltásokkal és tudatos génsebészettel igen. Az emberi genom módosítása annyira egyszerű, hogy a leendő babádon simán meg tudnám csinálni egy zuglaborban is. 10-20 éven belül a genetikai rendellenességek nagyrésze kezelhetővé válik, akár utólag is.

A kevésbé egyértelműek, hajlamok még sok kutatást igényelnek, de idővel megértjük ezen génszakaszok működését is.

30-50-100 éven belül szerintem beindul az embrionális génmódosítás alapbetegségekre és hajlamosító rendellenességekre is.

Tisztább lesz a genomunk, a technológiának hála, mint 13 mrd év alatt valaha.

Olvass pro és kontra és értelmezzed magad. Többet ér mintha valaki csak annyit mond, hogy igen vagy nem.

[link]

[link]