Mért nem akarják, hogy Magyarországon atomerőmű épüljön?

Mekkora egy ilyen erőmű kockázata?

Kicsi, de nem 0. Tehát lehet olyan (előre nem látható) helyzet, hogy valami miatt nagy sugárterhelés éri a környéket. Akkor mi lesz? Mennyibe kerül majd a helyreállítás? Lesz rá elég pénz? És itt nem azzal játszunk, hogy mondjuk egy ideig nem fog járni a metró, hanem évtizedekre lakhatatlanná válhat a fél ország! Igen, kicsi a valószínűsége, de óriási károkat tud okozni és a kettő szorzata ami egyeseknél (például a németeknél is, pedig ott van pénz) túl nagy! Van aki vállalja a kockázatot, de szívesen megkérdezném, mit tenne akkor, ha mégis beüt valami (vagy akkor venné a kalapját, mint a brexit mellett kardoskodó politikusok a szavazás után)?

> Mekkora egy ilyen erőmű kockázata?

> Kicsi, de nem 0.

Jó, de ha nem nulla, akkor mennyi?

A világon az első, nem kísérleti atomerőművét 1954-ben adták át. Az 63 éve volt. A világon jelenleg 438 atomerőmű üzemel, ebből 223 darab 30 évnél idősebb. 174 atomerőművet zártak be, így 612 atomerőmű volt/van valaha a világon.

Ebben a 63 évben 2 olyan esemény volt, ami a INES skálán 7-es fokozatú volt, Csernobil és Fukushima. Az utóbbi egy olyan természeti katasztrófa eredménye volt, amilyen Magyarországon a történelmük alatt nem volt. Persze alacsonyabb fokozatú balesetek is történtek, de 6-os fokozatú is csak néhány.

Mindeközben a technológia folyamatosan fejlődött, egy mai atomerőmű más nyilván sokkal biztonságosabb, mint mondjuk egy 40 éve épült, pedig azoknak a 99%-a sem okozott súlyos balesetet.

63 év alatt néhány súlyos baleset. Az nem túl sok. A mai technológiai lehetőségeket figyelembe véve nagyobb az esélye annak, hogy Magyarországon háború tör ki, vagy súlyos halálos járvány tör ki, minthogy egy új építésű atomerőműben nagy területet hosszútávon érintő baleset következzen be.

~ ~ ~

Nyilván igazad van, a nullánál nagyobb valószínűségű esemény is kockázat. A kérdés viszont az, hogy akkor milyen alternatíva van akkor egy atomerőművel szemben? Kétségtelen, hogy egy hőerőmű rövidtávon kevésbé kockázatos, de ha megnézzük a hosszútávú következményeket, akkor lehet, hogy a végeredmény rosszabb, mint az atomerőművek használata.

2*Sü!

"Jó, de ha nem nulla, akkor mennyi?

...

Mindeközben a technológia folyamatosan fejlődött, egy mai atomerőmű más nyilván sokkal biztonságosabb, mint mondjuk egy 40 éve épült, pedig azoknak a 99%-a sem okozott súlyos balesetet.

...

63 év alatt néhány súlyos baleset. Az nem túl sok. A mai technológiai lehetőségeket figyelembe véve nagyobb az esélye annak, hogy Magyarországon háború tör ki, vagy súlyos halálos járvány tör ki, minthogy egy új építésű atomerőműben nagy területet hosszútávon érintő baleset következzen be.

...

Nyilván igazad van, a nullánál nagyobb valószínűségű esemény is kockázat. A kérdés viszont az, hogy akkor milyen alternatíva van akkor egy atomerőművel szemben?"

Minden erőmű más (nincs két teljesen egyforma), ezért mindegyiknek egyedi a kockázata. Pakssal üzem közben eddig nem volt túl sok probléma (ha néha elrepül ez-ez az áramtermelő részen, az nem nukleáris biztonságot érintő kérdés), de például a német–francia Framatome ANP vállalatnak sikerült megolvasztania a 2-es blokk egy-két fűtőelemét tisztítás közben.

Hogy mégis mekkora a kockázat? Igen, ez az egyik nagy kérdés amire nem lehet pontos, számszerű értékkel felelni, csak azt tudjuk, hogy nem 0.

A másik nagy kérdés, hogy egy esetleges baleset mekkora károkat okozna. Ezt sem tudjuk még csak megbecsülni sem, de a németek azt számolták, hogy a fukusimai méretű katastrófa következményeinek felszámolása náluk (sűrűn lakott térség) az éves GDP-jükkel összemérhető lenne. Ezt ők nem merik bevállalni, mi egy kicsit bátrabbak vagyunk, annak ellenére, hogy korántsem rendelkezünk akkora gazdasági potenciállal.

A harmadik nagy kérdés pedig az, hogy egyáltalán szükségünk van-e újabb alap(atom?)erőműre. Reméljük több hasznot fog hozni Paks bővítése mint a stadionoké...

> Minden erőmű más (nincs két teljesen egyforma), ezért mindegyiknek egyedi a kockázata.

Bár nem vagyok szakértő a témában, de azt azért beláthatjuk, hogy ma úgy általánosságban sokkal több technikai lehetőség van az atomerőműben zajló folyamatok monitorozására, automatizálására. Számos kisebb-nagyobb üzemzavar, létesítményen belüli baleset, esetleg külső kockázattal járó baleset is bekövetkezett ebben a 63 évben, ami tanulságul szolgál, megpróbálják azoknak a problémáknak is elejét venni, amire mondjuk 30 éve nem gondoltak. Nyilván ma egy komplex szoftverrel vezérelt atomerőmű sokkal biztonságosabb, mint mondjuk egy 50 éve épült, hagyományos és emberi vezérléssel működő erőmű.

Ugye Fukushima azért némileg speciális eset, ahogy említettem, ott egy Richter-skála szerinti 9.0-ás földrengés okozta a problémát, ami Magyarországon nem szokott fellépni. Az utóbbi 100 évben nem volt 5,6-osnál erősebb földrengés. Régebben voltak nagyobb földrengések is, de a legnagyobb magyarországi földrengés 6,3-as erősségű volt (Komárom, 1763).

Egyébként Japánban a fukushimai eset ellenére jelenleg 3 atomreaktor áll építés alatt.

> A harmadik nagy kérdés pedig az, hogy egyáltalán szükségünk van-e újabb alap(atom?)erőműre.

Én kicsit globálisabban nézem a dolgot. A világ, így Európa áramfogyasztása növekszik. Közben atomerőműveket, hőerőműveket kell bezárni, mert elöregedtek. Tehát valahogy növelni kell az áramtermelést. Itt jelenleg még az atomerőmű az, ami összességében a legkevésbé környezetszennyező megoldás. A megújuló energiaforrások persze jók lennének, csak – mint ahogy írtam fentebb – az energiafogyasztás és termelés közötti deficitet csak olyan erőművel lehet biztosítani, ami stabilan fix villamos energiát tud szolgáltatni, és gyorsan ki-, illetve bekapcsolható. Megújuló energiaforrásokra alapozó erőművek esetén nyilván ezekből több kellene, tehát fokozná a hőerőművek számát, a kőolaj, földgáz, szén fogyasztását, a széndioxid kibocsátását.

A németek amúgy bajban is vannak kicsit a megújuló energiaforrásokkal, mert rengeteg ilyen erőművet üzemeltek be. De ha fúj a szél, süt a nap, viszont nincs fogyasztás, akkor valahol el kell használni azt az energiát. Persze van erre praktikus megoldás, mondjuk felpumpálunk vizet nagy magasságba, amit később egy kisebb vízerőművet meg tud hajtani. De ennek a megépítése is környezetromboló. A németek sokszor nem hogy ingyen adják át a számukra feleslegessé váló elektromos energiát, de egyenesen ők fizetnek azért, hogy átvegyük.

A másik megoldás az lenne, ha az energiafogyasztás csökkentenénk. De próbálja meg egy párt bevezetni, hogy energiafogyasztási kvótát vezet be, máris millió kezdenének demonstrálni, mert ugyan meg akarjuk védeni a földet, környezettudatosak akarunk lenni, de nehogy már ne nézhesd az 50"-os tévédet, nehogy már kézzel kelljen mosnod, vagy szűk időkeretre korlátozni a számítógép használatot…

Igen, ahogy írtam nem 100% biztonságú egy atomerőmű. Ezt én is érzem, belátom, stb… Lehet kritizálni is, ellenezni is. De joggal tehető fel a kérdés, hogy akkor milyen alternatíva van helyette, ami megoldaná a magától nem hogy meg nem szűnő, de eszkalálódó problémát?

Az is jó kérdés persze, hogy feltétlenül Magyarországon kell-e egy ilyen atomerőművet felépíteni. Erről van értelme természetesen vitatkozni, szólnak mellette is, ellene is érvek. Hátránya, hogy egy esetleges baleset nagyobb magyar területet érint. Bár ha mondjuk Burgerlandban építenek fel egyet, az is érinthet minket, tehát teljesen nem tudunk függetlenedni. Az előnye meg politikai és gazdasági természetű, nyilván az esetleges felesleget tudjuk exportálni. Illetve kevésbé függünk energia szempontjából az importtól. Meg persze kisebb előnyei is vannak, munkahelyeket teremt, stb…

"...de azt azért beláthatjuk, hogy ma úgy általánosságban sokkal több technikai lehetőség van az atomerőműben zajló folyamatok monitorozására, automatizálására. Számos kisebb-nagyobb üzemzavar, létesítményen belüli baleset, esetleg külső kockázattal járó baleset is bekövetkezett ebben a 63 évben, ami tanulságul szolgál, megpróbálják azoknak a problémáknak is elejét venni, amire mondjuk 30 éve nem gondoltak."

- A 2003-as paksi üzemzavar többek között azért következett be, mert a tisztító tartályt hibásan tervezték, de ez sem a tervezéskor (német-francia tervezés), sem az engedélyezéskor (magyar -többszintű- hatóságok), sem az üzemeltetéskor (paksi szakemberek) nem tűnt fel senkinek. Megjegyzendő, hogy a tisztítást azért kellett elvégezni, mert a 90-es évek közepétől magnetit lerakódás volt megfigyelhető a fűtőelemeken, ami a hatásfok és a teljesítmény romlásához vezetett, ugyanakkor a problémával évekig nem foglalkoztak, majd "kapkodásba" kezdtek, amikor már oly mértékű volt, hogy mindenképpen csinálni kellett valamit.

- A tisztításkor az üzemzavart megelőzően mindenki abban a hitben volt, hogy semmi baj sem lehet, pedig a mosó tartályban egyetlen érzékelő, kamera sem volt, így semmilyen információjuk sem volt arról, hogy mi is történik belül. Csak amikor a tartály fedelét felnyitották, derült ki, hogy a tartályban elforrt a víz a fűtőelemekről és a bezúduló víz okozta hősokk miatt a fűtőelemek eltörtek, felhasadtak.

- Az üzemzavar során radioaktív nemesgázok kerültek ki az erőműből (szerencsére csak minimális mennyiség), pedig azt egy 5(!) évvel megelőzően kiadott és elfogadott biztonsági rendelkezés szerint felszerelendő szűrőknek fel kellett volna fogniuk, csakhogy a szűrők nem voltak sehol!

- Ennek az üzemzavarnak az elhárítása többször 10 milliárd forintba került (pontos adatok nincsenek) és a blokk 500 napig állt.

Szóval nem kell ide 9-es erejű földrengés ahhoz, hogy egyszer csak a dolgok furcsa módon megváltozzanak...

És csak reménykedhetünk abban, hogy ennél nagyobb baj sosem lesz a paksi létesítményben és sehol másutt sem. De csak reménykedhetünk, biztosan sosem fogjuk tudni.

Egyébként, ha bármi hasonló történne mint Csernobilban vagy Fukushimában, akkor -a széliránytól függően- egy 30-60 km-es zóna válna több évtizedre használhatatlanná. Ebbe a körbe benne lenne Kalocsa, Kecel, Solt, Kiskőrös, Tolna, esetleg Dunaújváros, Kecskemét, Szekszárd, Bonyhád, balszerencsés esetben Székesfehérvár, Pécs, Siófok, Kaposvár.

Hogy a magyar mezőgazdasági export nem szárnyalna tőle az is biztos, bármennyire is GMO mentesek vagyunk.

A katasztrófa turizmusban ugyan lenne némi fellendülés, ami viszont nem ellensúlyozná az egyéb területeken elszenvedett kieséseket.

Tényleg érdemes ekkora kockázatot vállalni, főleg amikor az alternatív energiatermelési módszerek soha nem látott fejlődését éljük meg?

> - A 2003-as paksi üzemzavar többek között azért következett be, mert a tisztító tartályt hibásan tervezték

Igen, erre mondtam, hogy ma azért több ismeret, tapasztalat és lehetőség mentén terveznek meg egy atomerőművet. A paksi atomerőmű 30 éves. Nyilván végeztek rajta módosításokat, ráncfelvarrásokat, de bizonyos koncepcionális problémákat nem lehet orvosolni, maximum áthidalni. Persze egy mai építésű erőmű sem fog hiba nélkül működni. Nota bene az esetet INES 3 kategóriába sorolták, azaz nem volt a létesítményen kívüli kockázata

> Az üzemzavar során radioaktív nemesgázok kerültek ki az erőműből (szerencsére csak minimális mennyiség)

Valóban minimális mennyiségben. A sugárdózis 1,5 ezreléke volt egy ember által egy év alatt elszenvedett sugárdózisnak.

> Tényleg érdemes ekkora kockázatot vállalni, főleg amikor az alternatív energiatermelési módszerek soha nem látott fejlődését éljük meg?

Ezért kérdezem harmadszor, hogy milyen alternatíva van.

Az elektromos áram nem tárolható hatékonyan. Jelenleg kvázi a megtermelt áramot azonnal fogyasztjuk el, és azonnal el is kell fogyasztani. Ott van a Föld napja, ami jószándékú kezdeményezés. Kapcsoljuk le a világítást egy órára. Igen, csak akkor ez kevesebb áramfogyasztást jelent. Egy atomerőműt nem lehet pár perc alatt alacsonyabb áramtermelésre állítani. Ha ennek a Föld napjának lenne komoly hatása, akkor jóval korábban kellene alacsonyabbra állítani az atomerőmű áram termelését, és addig hőerőművel termelni az áramot, ami összességében meg több CO₂ kibocsátást jelent, ergo pont ellentétes hatású, mint ami az egész kezdeményezést elindította. Persze ekkora hatása nincs az egésznek, és nyilván szimbolikus módon, figyelemfelkeltés céljából lehet haszna.

A nap és szélerőművekkel is ez a gond. Pl. világítani rendszerint akkor kell, mikor sötét van, és pont nem termelnek a naperőművek. Ez nem stabil energiaforrás. Van persze elvi módszer arra, hogy tároljuk az energiát. Mondjuk Dobogókő tetején csinálunk egy nagy medencét, és a nappal termelt áram egy részéve vizet pumpálunk fel. Aztán éjszaka meg vízerőműként áramot termel a visszazúduló víz. Persze baromi rossz hatásfokkal. Viszont ahogy egy ilyen tervvel előállna valaki, azonnal jönnének a zöldek, hogy tönkretesszük a tájat.

De tegyük fel valamilyen módon tudjuk tárolni az áramot. Akkor is gondban vagyunk. Németország pl. élen jár a megújuló energiaforrások használatában – ahogy írtam ebből sok problémájuk is fakad –, és bár folyamatosan építenek ár-apály, nap- és szélerőműveket, mégis a teljes energiatermelésnek egyre kisebb hányadát teszik ki ezek, mert a fogyasztás sokkal nagyobb mértékben nő. Ha most a teljes GDP-t arra áldozzuk, hogy nap és szélerőműveket építünk, akkor is több év kellene, mire teljesen ki tudnánk váltani a nem megújuló energiaforrásokra épülő erőműveket. Nyilván ez nem kivitelezhető, addig meg valahogy fenn kell tartani az elektromos hálózat működését.

Igen, a megújuló energiaforrások rendkívül fejlődnek, de ez a fentebb leírt problémákra nem ad megoldást. Hosszútávon én biztos vagyok benne, hogy a fúziós erőművek fogják a megoldást jelenteni.

~ ~ ~

Tehát egyik oldalról ott van egy igen kis valószínűségű atomkatasztrófa. A másik oldalon meg egy folyamatosan az villamos hálózat összeomlásával fenyegető változás, amivel kénytelenek vagyunk lépést tartani, ha nem gyertyával akarunk világítani, kézzel mosni. (És ez még a legkisebb probléma.)

~ ~ ~

Tehát kérdem újra, milyen alternatívája van akkor az atomerőműnek?

Kedves 2*Sü!

Nos, én sem írom le újra az általad asztal alá söpört biztonsági aggályaimat, láthatóan nem akarod megérteni milyen következményei lehetnek egy nem nulla valószínűségű nukleáris balesetnek Pakson, illetve újra azt állítod, hogy a biztonsága ezeknek az erőműveknek fokozatosan növekszik. Mondjuk a hivatalos anyag engem ennek pont az ellenkezőjéről győz meg:

[link]

És nem fogom ecsetelni az alternatív energiatermelés fejlődését sem, mert láthatóan ott is 10-20 éves dogmákban gondolkodsz.

Az országos felmérés eredményei szerint az üzemzavarból eredő lakossági többlet

sugárterhelés elhanyagolhatóan kicsi.

Ez a mondat az általad linkelt hatósági jelentés 16. oldalának tetején található. Ez olyan aggályos, hogy már kezdem is építeni a kandallót a lakásomba. Ez a 30-60 km-es elszennyeződés meg olyan balesetnél fordulhat csak elő aminek a valószínűsége ki van zárva az atomerőmű üzemideje alatt. Minden egyes évben az épülő, üzemelő atomerőműveknél valószínűségszámítási módszerekkel kiszámolják az egyes balesetkategóriák esélyeit. Zónaolvadás pl 10^6-on eséllyel történhet a jelenlegi atomerőműnél, hozzáteszem ennek még kisebb lesz az esélye az épülőnél. Vagyis millió évente egyszer történne zónaolvadás, ami egy max 50 évig üzemelő atomerőműnél nagyjából a nulla eséllyel egyezik meg. Nyilván valószínűségszámításban nincs nulla esély, de annak se nulla az esélye, hogy az ember csak úgy magától elkezd lebegni és gyanítom a történelem során mégse fordult elő egyszer se. Az a baj az atomenergiával, hogy a laikusok szólnak bele, legyen az politikus vagy gyk-s fórumozó, lényegtelen. Ez egy komoly tudomány amihez csak hozzáértő szólhatna hozzá, mert minden más csak nettó ostobaság lesz. És igen, ha történik baleset vagy bármiféle kockázat készül róla nyilvános jelentés is, amit nyilvánvalóan akár te is megtalálhatsz ahogy sikerült is. Csak elolvasni nem.