Mi az a kapitalizmus, szocializmus, marxizmus?

Az első kettő egy megvalósult gazdasági, társadalmi működési forma. A harmadik egy eszmerendszer, pontosabban egy gazdasági társadalmi és működtetési elvrendszer.

A kapitalizmus lényege, hogy a gazdaság jó működésének sok lehetséges működési formája közül a tőkét, a tőke szabad mozgását és a versenyt tartja elsődlegesnek. Minden gazdaság működését törvények szabályozzák. A kapitalizmus hívei úgy vélik, a jó gazdaság elsődleges feltétele a pénz, tehát minden törvényt úgy kell elkészíteni, hogy ennek adjon prioritást. A cselekvés a versenyen alapul, tehát ennek is elsőbbsége van minden más előtt. Azaz egy gyárban az elsődleges szempont a profit, hogy abból fejlesztéseket lehessen végrehajtani, így biztosítják a bővített újratermelést. A munkaerő szempontjai csak azután jöhetnek szóba, ha ezek nincsenek ellentmondásban a profittal.

A kommunizmus lényege egymásfajta (előbbivel lényegében ellentétes) működtetési forma. A szocializmus ennek az átmeneti korszaka. Azt mindenki tudja, hogy gazsági rendszert nem lehet egy nap alatt lecserélni semmilyen irányban. Mivel addig kapitalizmus volt, a kommunizmusba való átmenetet szolgálta a szocializmus. Ez azt jelenti, hogy sok elem megvolt, de eleinte kapitalisztikus módból apránként alakították ki a kommunisztikus módot. Mivel ez nem ment végig, csak az elvet lehet elmondani. A lényege, hogy itt a gazdaság teljesítményében a munkát helyezték első helyre. A munkavállaló érdekei és nem a profit érdekei szerint rendezték be egy gyár működését. Ennek az lett volna az értelme, hogy hatékonyabb legyen, mint a kapitalizmus, ezért mikor elért egy bizonyos szintet, akkor már szóba jöhettek (volna) a jóléti szempontok. Mivel mindenki dolgozik, ezért mindenki jólétéről szó van, azaz egyformán mindenkinek jár a jólét.

A marxizmus Marx Tőke című művén alapul. Ő a könyvet írta meg, ez az akkori (19. század második fele) gazdaság torz vonásait elemezte, rámutatva, hogy a profit elsődlegessége hibás, figyelembe kell venni a munkaerő szempontjait is. Erről írt egy hosszabb eszmefuttatást, hogy miféle arányokat tart jónak. Lenin ennek és a francia foradalom kommün-vonásainak ötvözetével, elsősorban az orosz helyzetet alapul véve dolgozta ki a kommunizmus elveit, az átmenetet. Ezért nevezik azt a gondolatsort Marxizmus-Leninizmusként. Csakhogy Lenin elméleti ember lévén (meg azért, mert a pszichológia akkor még nem volt elég fejlett) nem gondolt arra, hogy az embert a motiváció hajtja, és nem egyformák az emberek. Jogi értelemben azok, de tulajdonságaik, képzettségük és szemléletük szerint nem. Ezért a hibásan értelmezett kommunizmus, és még hibásabban kivitelezett szocializmus végül diktatúrát hozott, és a hatékonysága nemhogy a vártat nem érte el, de sokkal lemaradt a kapitalizmusé mögött. Így semmi esélye sem volt a versenyben.

Fontos megemlíteni, hogy politikai eszmék mindig és mindenütt a világban divatirányzat is, ezért minden kor hamisan mutatja be a többiét. A szocializmusban ördögtől valónak és üldözendőnek tartották a kapitalizmust (egy darabig, aztán már nem tudták), a kapitalizmus pedig hamisan szintén ördögtől valónak tartja a szocializmust.

A hiba, mint mindig, az egyoldalúságból következik. A szocializmusban lenézték a tőkét, a versenyt pedig mesterségesen hozták létre. Ezért nem volt motiváció (az ember pénzt akar keresni, hogy házat építsen, jól éljen, művelődjön), a munka látszat és trehány volt (ahol lehetett, mert mindenütt nem lehetett). A mesterséges verseny a sztahanovista verseny volt, ahol a formális eredmény érdekében gyakran csaltak (ahogy a sportoló a doppinggal). A kapitalizmus viszont lenézi a munkát, minden a pénz, és ezért ugyanúgy kiégeti az embereket, csak most az emberi erőforrások kizsákmányolásával, ezáltal nincs lehetőség és igény a képzésre, művelődésre, buta embernek pedig esélye sincs egy ilyen versenyben. A tőke pedig (ezt nevezik neoliberalizmusnak) abszolutizálja önmagát, már semmi más nem számít, lefizeti a politikusokat, hogy hamis, neki kedvező törvényeket hozzanak azt a látszatot keltve, hogy ők szabályosak. A nagytőke gátlás nélkül vásárol meg kormányoktól (pontosabban a politikustól, mintha a föld az övé, és nem a társadalomé lenne) értékes földeket, teszi pusztasággá csak azért, hogy némi nyersanyaghoz jusson (például lásd Verespatak, vagy brazil őserdők). Oda megy, ahol kevesebbet kell fizetni, a mérlegelésben kizárólag a profit nagysága számít. Mindez túltermeléshez vezet, az növeli a versenyt, kitermeli a nemtelen eszközöket, a tömeget meg megeteti azzal, hogy szüksége van az ő termékére. Nincs, de ez nem számít, mert senki sem mer kilógni.

Majd ha a társadalmak felnőnek oda, hogy megértik, csak egyensúly hoz hosszú távon boldogulást, akkor megvalósul az a gazdasági működtetési rendszer, ahol fontosnak tartják a profitot, mint az újratermeléshez nélkülözhetetlen eszközt, ésaz embert, mint aki egyedül képes bármiféle termelésre. Akár (értelmes esetekben) robotok létrehozására. Ahol a robot egyetlen célja az ember életének megkönnyítése. Ha azonban a robot (például drónok formájában) más emberek hátrányba szorítását szolgálja, az ugyanúgy a rendszer megszűnéséhez vezet. Csak legfeljebb nem egy másik rendszer szünteti meg, hanem az ember, önmagával együtt.

"gazsági rendszert nem lehet egy nap alatt lecserélni"

Ez jó kis freudi elírás volt! :-)

A kapitalizmus szerintem is gazsági rendszer. A kommunizmus meg ostobasági.

Kb:

Kapitalizmus = szabadpiaci gazdaság, tehát a gazdasági verseny határozza meg a szereplők tevékenységét, bevételét, stb. Szélsőséges esete a "vadkapitalizmus", amikor az állam szerepe minimális, a szociális háló csak a nagyon alapvető emberi jogokra korlátozódik, minden mást a piacról kell beszerezni (orvos, felsőbb iskolák, jogi képviselet, stb.)

Szocializmus = tervgazdaság, pontosabban annak a kommunista elveken alapuló megvalósítása, vagyis központilag kerülnek elosztásra a megtermelt javak. (Így kereshetett egységesen kb. ugyanannyit pl. egy orvos és egy asztalos.) Erős szociális rendszer tartozik hozzá, stabil egyéni jövedelem az államtól, ingyenes ellátások, stb. (Cserébe eladósodás.)

Marxizmus = egy egész filozófia, ehhez a wiki cikket érdemes elolvasni.

"kína kommunista ország"

Ez ma a legjobb vicc, komolyan, feldobta a napom! :)

Az ötös választ megértem. A hatos és hetes válasz viszont sokat levon a négyes válasz értékéből. Kár.

Egyébként ők vannak többen. Ma a sötétség a közszemlélet. Amit nem értünk, lepontozzuk, kikelünk ellene, mocskolódunk és szitkozódunk. Majd úgy érezzük, mi milyen nagyszerűek vagyunk. Azt sem érjük fel, hogy csak önmagunk szemében. Erre a szintre süllyedni nem érdemes, de ellene fellépni szükséges. Akkor is ha e tábor próbál megbélyegezni. E megbélyegzés alkalmas mérteik megállapítására, bár ők ezt sem értik.