Szerintetek miért végeznek olyan szintű kutatásokat, és fedeznek fel olyan összefüggéseket, amik hülyeségek? Például, hogy aki 180 cm feletti, az tovább alszik? Meghogy aki sokat köhög, az gyorsabban fut? Ki pénzeli ezeket, és miért?

Most nincs kedvem utánanézni. De megjegyzem, rengeteg ostobaság, álhír és áltudomány kering szerte.

Tudományos kutatás valódi eredménye szaklapban jelenik meg, nem közösségi médiában, ahol a szenzációért fizetnek, és sok kiadó annyira primitív, hogy nem tudja, mi szenzáció, mi hülyeség.

A konkrét hivatkozások közül az első akár igaz is lehet (meg kéne nézni), és nem feltétlenül ez a kutatás célja . Csak egy eredmény eléréséhez nagyon sok mindent vizsgálni kell, és lehet ilyen melléktermék, ezt tekinthetjük kis színesnek. Nem külön finanszírozzák, csak a kutatás során ez is kiderült.

A második példa szenzációízű, és kevéssé lehet melléktermék, sokkal inkább egy tudatlan újságíró kreálmánya (vagy hiszékenysége).

Kedves Kérdező!

Az általad megfogalmazott kérdés jogos. A megoldás a matematikában rejlik, a neve korreláció. Itt: [link] olvashatsz róla, ha a módszer érdekel.

Nehogy abba a hibába ess, h dolgok jeleit összetéveszd a dolgok okaival. Nem az óramutató csinálja az időt!

Amúgy maga a korreláció, mint megközelítés igen hasznos, eddig fel nem ismert összefüggéseket világít meg. Mondok egy katonai példát. A tömegtiltakozásból hol lesz nagyobb valószínűséggel erőszakos demonstráció, agresszív törés-zúzás, támadás a rendfenntartók ellen? (Ott, ahol a tüntetés helyén kaját is lehet venni. Egyszerűbb kitiltani a mozgóárusokat, bezáratni a gyülekező tömeget kiszolgáló büféket, mint szétveretni rohamrendőrökkel a dühös tömeget.)

@2: A korreláció nem implikál kauzalitást. Ezt a kérdező által említett "kutatásoknál" látványosan elfelejtik.

@kérdés: A könnyen emészthető, bulváros dolgokra mindig van kereslet, valóságtartalomtól függetlenül. Ez pedig pont ilyen.

A fentiek mind igazak, de azért van még egy másik dolog is.

A tudományban volt egy olyan korszak, amikor még nem igazán ismerték az összefüggéseket a dolgok között.

Ehelyett azt csinálták, hogy az égvilágon mindent megmértek, amit csak tudtak. Az összes ismert anyag olvadáspontját, forráspontját, viselkedését mindenféle körülmények között. Vaskos könyveket töltöttek meg ezzel.

Mi volt az értelme ennek?

Az, hogy később az, aki összefüggéseket keresett, ezt elég jól meg tudta tenni egy ilyen könyvből. Nem kellett éveket kísérleteznie, hogy találjon valamit, hiszen minden kísérlet ott volt a könyvekben, csak meg kellett találni az okokat.

Az ilyen hírek egy része eleve hülyeség. Csak valaki kitalálta, feltöltötte a netre, ami pedig egyszer fent van, az fent is marad, ahogy mondani szokás. Pláne mivel szenzációhajhász oldalak szívesen csemegéznek belőlük.

Másrészről lehet egyszerűen egyfajta mellékes eredménye is egy komolyabb kutatásnak. Mondjuk valamilyen nagyobb volumenű alvással kapcsolatos kutatás során az adatokat böngészve véletlenül észrevették hogy tovább alszanak a 180 cm felettiek.

Harmadrészt olyan is előfordul, hogy egy kutatócsapat végére ért az eredetileg tervezett kísérletsorozatnak, de a kutatási támogatásból még maradt némi apró a büdzsében. Ahhoz már ugyan kevés, hogy érdemi kutatásba fogjanak, de arra pont elég, hogy egyfajta unaloműzésként még valami roppant érdekfeszítő tesztet gyorsan elvégezzenek a végén, teszem azt a trappistával vagy az ementálival etetett kísérleti patkányok jutnak át gyorsabban a labirintuson :D

Szóval ezt nem úgy kell elképzelni hogy valaki direkt ezt akarja kutatni vagy ezt pénzeli, ez csak ilyen stresszlevezetés két komolyabb munkafázis között, és értelemszerűen nem a lényegi munka rovására csinálják.

Éppenséggel anno mi is szórakoztunk ilyesmikkel egyik volt kollégámmal. Akkortájt épp Drosophila melanogaster törzsekkel dolgoztunk, és hát a kis muslicák szaporodtak rendesen, volt egy pár száz egyedünk amik gyakorlatilag a kísérlethez már nem kellettek, illetve voltak olyan szünetek néha két munkafázis között, ahol várni kellett 10 percet, fél órát, egy órát, mikor hogy. Közben pedig épp nem volt semmi dolgunk, és tényleg egyfajta unaloműzésképp kipróbáltunk ilyesmiket, hogy a reptetőkamra lámpájába különböző színű izzókat tekertünk, és figyeltük hogy változik-e a viselkedésük eltérő fény hatására.

Bár mi nem publikáltuk, mert annyit azért sosem foglalkoztunk vele hogy érdemi mennyiségű eredmény összejöjjön, de szórakozásnak jó volt :D

" a reptetőkamra lámpájába különböző színű izzókat tekertünk, és figyeltük hogy változik-e a viselkedésük eltérő fény hatására. "

És változik? Ne hagyjál így lógva minket!

#8

Sajnos a "kutatási adatok" azóta ki tudja, hová keveredtek, valószínűleg egy fiók vagy egy szekrény mélyén porosodnak. Szóval legfeljebb fejből tudom visszamondani ami rémlik.

Plusz közel sem foglalkoztunk annyit vele hogy reprezentatív mintavételről beszélhessünk, szóval valószínűleg nem is pontos a dolog, de ha tényleg érdekel:

Egyrészt a fényerő szabályoható volt bizonyos szinten, másrészt különböző színű izzókkal játszogattunk.

Egy normál sárgás fényű halogén izzót vettünk kontrollnak közepes fényerőn. Érdekesség hogy mind magasabb, mind alacsonyabb fényerő esetén kevésbé tűntek aktívnak a drosik. Legalábbis a normál izzónál.

Kék és zöld fény magasabb fényerővel nagyon bejött nekik, néhányan szinte megkergülni látszottak tőle. A piros különösebben nem izgatta őket. Volt egy halvány barnás színű is, az volt az egyetlen ami mintha taszította volna őket, úgy rémlik bármilyen fényerő mellett csökkent aktivitást mutattak.

Volt egy erős fehér fényű ledes izzónk is, na az volt a jackpot, de legalábbis ez produkálta a legérdekesebb eredményt. A muslicáink kb felét mintha vonzotta, másik felét mintha taszította volna.

Lehet érdemes lett volna jobban belemenni, már csak érdekességképp is, csak pont időközben jött egy két hetes szünet, az extra drosik jó része időközben meghalta magát, újrakezdeni meg nem volt kedvünk.