Mi a velemenyetek?

Kérem vissza az 5 percet, amit elpazaroltam az életemből.

Amúgy meg olyan emberek beszélgetése a tudományról, akik soha nem foglalkoztak tudománnyal és alapvetően nem értik azt. Értéktelen szemét, mindegyik oldalról.

Én is kérem vissza az öt percemet. De persze tudható volt a szereplők alapján. Így van ez, mikor egy kellően beképzelt és önhitt ember olyanba ártja magát, amiről fogalma sincs. Azt hiszi érti, pedig csak félre.

A tudományt és a vallást ilyen beállításban tárgyalni, önmagában bizonyíték arra, hogy fogalma sincs miről beszél (vigyázat: eszem ágában sincs Puzsérral vitatkozni, mindössze remélem, hogy vannak, akik igyekeznek több helyről tájékozódni, mielőtt elfogadnak valamit.).

A vallás alapja a hit. Elképzelünk valamit, egy jól körülhatárolt céllal (nem kívánom a vallás keletkezéét levezetni, csak használom fogalmait), és ez azoknak az embereknek, akik hisznek jobbá teheti életét. Itt a "jobbá" azt jelenti, kevésbé frusztrálttá, ezáltal önmagában egészségesebbé, de ebben az állapotban hatékonyabbá is. A vallásnak vannak tantételei, amelyek egy rendszert alkotnak, de ez nem valóság akkor se, ha sok vonatkozásban kapcsolódik (például ne ölj - a tízparancsolat része igen jól megfontolt okból. Az ölés szabadsága akár egy népcsoportot, vagy az emberiséget is kiirthatja, tehát ugyancsak valóságos probléma).

A tudomány a világ megismerésének módszertana. A tudományok királynője, a filozófia régen megállapította, hogy az emberiség összes tudása mindig véges, azonban az emberiség megismerési képessége végtelen. Aki kicsit ért a matematikához, ezt is érti. Ez azért fontos, mert ez alkotja a tudomány lényegét. A tudomány nem egy másik hitvilág, főleg nem olyan dogma, ahogy Puzsér elképzeli (atyaisten, ennek az embernek sokkal kevesebb fogalma van tudományról, dogmáról, sem azt általános szövegelése alapján gondolná az ember. Ha mást nem tudnék, arra kellene gondolom, ez az ember olyan magabiztosan operál számára ismeretlen fogalmakkal, ahogy csak egy sík hülye szokott).

Tehát a fentiek alapján a tudomány megismerni szándékozik a világot, objektumait, tulajdonságait, folyamatait, azok egymáshoz való viszonyát. Azt mondja, ezeket ismerem valahogy , ezekből egy rendszert építek. Máshonnan (főleg a matematikából) tudjuk, eredményesen ezeket az ismereteket akkor használhatjuk, ha azok tartalmazzák addigi összes tapasztalatunkat, és egy ellentmondásmentes rendszert alkotnak. Mivel isten a hit világába tartozik, azért a tudomány olyant soha nem állított (néhány balga önhitt annál inkább), hogy nincs isten. a tudomány azt mondja, a való világ dolgait képes vizsgálni, a hit objektumát (istent) nem, ezért sem létét sem nemlétét igazolni nem tudja és nem is akarja.

A tudomány egy piramis, ahol fölül lévő dolgok az alul lévőkből következnek, tehát ha az alul lévők léteznek, igazak, akkor a fölötte lévőkről ezt már nem kell bizonyítani. Ahogy haladunk lefelé, egyre nyilvánvalóbb dolgok vannak. A geometriában például öt dolog, amit axiómáknak (magától értetődő, mindenki által megtapasztalható valóságnak nevezünk. De még erről is azt mondjuk, ha valaki képes más ilyent mondani, arra ráépíteni mindazt, amit eddig alkotott az emberiség, akkor elfogadjuk igaznak (a tudomány igaza a hozzáértők, sokat tapasztalt szakértők közösen elfogadott álláspontja). A tudománynak éppen ez a tulajdonsága tette lehetővé Bolyai János számára, hogy alkosson egy új geometriát, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy még az általa elképzeltnél is bonyolultabb és nélkülözhetetlenebb, különösen a mikrovilágban.

Newton "dogmája" (egy röhej, dogma a fenét, törvények, szabályok) pedig ma is él és virul, sőt, nélkülözhetetlen. Nem létezhetne például az interkontinentális rakéta, de a hagyományos mérleg se! Csak éppen az a tulajdonsága változott, hogy addig azt hitték, az egész létező világra használható, míg a 20. század eleji kutatók egy csoportja (sok területről) ki nem mutatta, hogy e törvényrendszer alól ki kell venni egy részt, mert ott mások a szabályok. Azóta a mikrovilág a kvantumdinamika szabályai szerint vizsgálható. Eddig is így működött, azért hittük róla, hogy newtoni, mert semmi tapasztalatunk nem volt. Mikor lett, rájöttünk a korrekció szükségességére. Ez Puzsér gyermeteg világában egy dogma megszűnését jelenti, fel sem merül benne, naponta hányszor alkalmazza ezt a megszűnt dogmát. Az ő problémája, nem az első eset, hogy szűklátókörűségét bizonyítja.

Aki tudományt, annak belső szerkezetét, működési módját akarja megismerni, keressen autentikus forrást, ne egy ripacs hangzatos téveszméit tegye magáévá. Aztán utána akár összevetheti azt a vallással, feltéve hogy onnan is tudományos alázattal leírt ismereteket használ. Vannak ilyenek bőven, ha nem is annyian, mint a maszlag.

Puzsér :)

Biztos, hogy el tudja magyarázni, miért lapos a Föld.