Ha van dimenzió, van trimenzió is?

A dimenziót nem kiterjedésként definiáltuk, de mindig elámít, milyen eltántoríthatatlan magabiztossággal írsz hülyeségeket. A valós vektorterek egydimenziós altereinek azért van "két iránya", mert a valós számok halmaza teljesen rendezett. Ez se azért van, mer' aszontuk, hogy így legyen, hanem mert tétel. Véges test fölötti egydimenziós altérben pl egyáltalán nincs "irány". Magában a dimenzióban meg még annyira se tud lenni, a dimenzió ugyanis egy számosság.

A kérdező pedig erre mind nem volt kiváncsi. Teljesen hobbiból trollkodjátok össze a kérdését.

"A dimenziót nem kiterjedésként definiáltuk, de mindig elámít, milyen eltántoríthatatlan magabiztossággal írsz hülyeségeket."

?

Az euklidészi tér pontosan a kiterjedések fogalma szerint definiálja a dimenziókat, hadd ne dőljek kardomba, ha nem a (dimenzióra általános fogalomként használt magyar megfelelőt, a ) kiterjedés szót használva.

Ugye jólesik lehülyézni másokat?

A vektorgeometriába nem véletlenül nem mászok bele, mert arról sajnos már csak emlékeim vannak.

A tört dimenziókat, fraktálokat sem piszkálnám inkább.

Sierpinski meg Hausdorff is forogna a sírjában.

"Ha nem lennél ekkora tahó, lehetne róla szó, de így nem tanítalak ingyen."

Hát, barátom, hogy ki a tahó, az a stílusból lejön.

Nem, kérdező, nem segítettek. Éppenséggel tévútra vittek. Wadmalacot hülyének nézték, nem is értem, miért strapálja magát ilyen közegben.

Annyiban maradhatunk, hogy te a kérdésedben a "di" előtagot számnak értelmezted, ezért gondolhattál a "tri" előtagra egyfajta kiterjesztésként. Azonban, mint megválaszolták, ez a "di" nem az a "di". Tehát nem folytatható trimenziónak meg még tovább. Csak dimenzió van, amely a kiterjedés idegen szóval. Az algebrai és más tereknek is dimenziójuk van, egy, kettő, három, vagy több.