Szerintetek ha vki lelkiismeretes a tanulásban annak a nevelés az oka?

Senkibe nem lehet belénevelni a tanulást motiváció nélkül. A motiváció nem olyan, mint a kutyakísérleteknél. Megtanultad a verset, kapsz valami finomat.

A tanulás egy igény. Ezt pedig születése pillanatától tanulja meg a gyerek, mégpedig szülői minták alapján. Ezért mire iskolába jut, egyszerűen számára az a normális, az a természetes, és abban érzi jól magát. A nevelés nem egyéb, mint folyamatos helyzetbe hozás, folyamatos példamutatás.

(vannak szülők, akik nagyon szeretnek kirándulni. már a pólyás babát is magukkal viszik a túráikra. Később a gyerekkel együtt, aki rengeteg izgalmas ismeretlent talál az erdőben. A szülők soha nem mondják, hogy kirándulj, meg hogy az milyen jó, egyszerűen csak mennek, és a gyereket viszik. Ez a gyerek felnőtt életében el sem tudja képzelni az életet túrázás, erdő, hegyek nélkül. például a kirándulásra "nevelés" így történik. A tanulni szerető gyerek szülei egészen biztos, hogy sokat olvastak, sok izgalmas könyvet adtak a gyereküknek - itt az "izgalmas" az, amit az adott korú gyerek annak talál, amiben sok "érdekeset" lát. Külön tudomány úgy válogatni a könyveket, hogy minden korosztály élvezze a bölcsőtől kezdve. És persze sok mese pici korban).

Azt csinálod szívesen, ami izgalmas, de elvégezhető feladatokat ad, és sikerélményt nyújt.

Ha a tanulás ilyen, akkor azt.

Ha nem ilyen, akkor változtasd meg! Keress jobb könyveket, jó tanárokat, csinálj olyasmit, ami érdekesebb.

Életkortól is függ, nemcsak motivációtól és neveléstől.

Pl. egy általános iskolás gyerek nem fog azért tanulni, mert belátja, hogy ez neki jó, és hogy a tudás az érték. Ilyen dolgokat ő nem igazán fog fel, ezért őt pl. úgy lehet motiválni, ha vagy ajándékokat kap a szülőtől, vagy olyan jó a tanár, hogy játékként fogja fel a tanulást. A lényeg, hogy külső dolgok motiválják.

Később, minél idősebb lesz a gyerek, jobb esetben annál nagyobb az esélye, hogy rájön arra, hogy a célokhoz kell tanulni, vagy annyira megszeret egy tárgyat, hogy a tantárgy szeretete miatt tanul, mert érdekli, és leköti.

Viszont ahhoz, hogy egy gyereknek céljai legyenek, legyen jövőképe, elképzelése a felnőtt életéről, vagy ahhoz, hogy egyáltalán szeressen olvasni, és elismerje a tudás fontosságát - ehhez nevelés kell. Pl. alkoholista szülők gyereke erre kevesebb eséllyel jön rá, mert egy ilyen családban nem azt a mintát látja a gyerek, hogy a szülők olvasnak, és őt is ennek a fontosságára nevelik. Ehelyett elisszák a pénzt, amiből a gyereket ruháznák, taníttatnák, és a gyerek is csak ezeket a mintákat látja. Ellenben egy polgári családban, ahol a könyvespolcon ott vannak a könyvek, és a gyerek kicsi korától fogva azt látja, hogy a könyvnek értéke van, és hogy a műveltség pluszt ad az embernek, ott a gyerek is máshogy áll a tanuláshoz és a tudáshoz.

Szóval szerintem igenis nagy szerepe van a nevelésnek ebben, a családi mintáknak, annak, hogy milyen háttérből jön a gyerek. A belső értékrend, a célok, a motiválás szempontjából ez alap szerintem. A tanár már csak ehhez tud hozzátenni és csiszolni, de az alap hozzáállás szerintem a családi környezetből jön.