Hogyan lehet egy galaxis tavolsagat es meretet kiszamolni?

Egyes csillagrobbanások csillagászati események mindíg mindenütt ugyanakkorák és ugyanakkora a valós kisugárzásuk (fényük) is.

Namost a fény és minden más elektromágneses sugárzás mivel gömb alakban terjed szét (szóródik) így négyzetesen gyengül.

Kétszerakkora távolság negyed akkora teljesítmény. 10x nagyobb táv 100x kisebb teljesítmény...

Szóval mire ideér a fénye addigra elgyengül.

Ezt ha pontosan megmérik akkor megkapják az objektum látszólagos fényességét!

Elvileg ebből már számolható a távolság, de még egyvalamit figyelembe kell venni ha pontosak akarunk lenni.

A vörös vagy kék eltolódást a színképéből kiszámolják.

(Vörös ha az adott objektum távolodik tőlünk és kék ha közeledik.)

Ha ez is megvan akkor ezzel még korrigálják a kapott adatot.

Szóval megkaptuk egy objektum/esemény távolságát, és mivel ez egy galaxison belül volt a galaxisét is!

Persze ezt a mérést ismételgetve újabb ugyanazon galaxisban történt eseményeken lehet pontosítani.

A méretének meghatározásához több úton is el lehet jutni.

Ebből a távolságból is megadható, hiszen magának a galaxisnak is van egy látszólagos fényessége és távolsága, ebből visszaszámolható a valós fényessége, abból meg saccolható hány csillag van benne, azaz mekkora. Persze ez egy durva becslés.

Ha viszonylag közeli az a galaxis lehet háromszögelni is.

Azaz mondjuk megmérik milyen szögben látszik valamihez pl a napunkhoz képest a föld 1 pontjáról. Mondjuk a téli napfordulón, aztán megmérik a nyári napfordulón is.

Mivel a két mérési pont közt "jelentős" de ismert távolság van, hisz a föld a pályájának két ellentétes egymástól legtávolabbi pontján mértél, egy kis szögeltérés lesz a két mérés között, ebből pedig számítható nem csak a csillagok hanem galaxisok távolsága. És a mérete is, ha pl az adott galaxis két egymástól legtávolabbi szélét méred meg, azaz 2x mérsz nyáron és télen is ugyanarra a galaxisra.

"...Mivel a két mérési pont közt "jelentős" de ismert távolság van, hisz a föld a pályájának két ellentétes egymástól legtávolabbi pontján mértél, egy kis szögeltérés lesz a két mérés között, ebből pedig számítható nem csak a csillagok hanem galaxisok távolsága. És a mérete is, ha pl az adott galaxis két egymástól legtávolabbi szélét méred meg, azaz 2x mérsz nyáron és télen is ugyanarra a galaxisra..."

Az Androméda galaxis (M31) pl. egy közeli galaxis, távolsága nagyjából 2.5 millió fényév. Ha ezt a 2,5 millió fényévet hasonlítom a Földpálya 1000 fénymásodperces átmérőjéhez, könnyen belátható, hogy olyan nagy háromszögellési lehetőség itt nincs. Arról nem is beszélve, hogy egy galaxis kvázi körszimmetriája miatt nem látszik más szög alatt az átmérő egyik végéről sem. Ha már háromszög módszert akarnánk, hasznosabb volna egy előtércsillag (az M31 galaxisra vetülő, Tejútrendszerbeli csillag) pozícióját megmérni a két helyről. Persze nem ártana ha ezen előtércsillag távolsága pontosan ismert lenne... Nem teszik, mégpedig azért nem, mert a korábban említett speciális jelenségek (de nevezzük nevén őket, az IA típusú szupernovákról, és a chepeida változókról van szó ...) segítségével bőven megfelelő pontossággal a távolság meghatározható. A látszó méret és a számított távolság alapján pedig az átmérő is megvan könnyedén. A parallaxison alapuló mérések ( ez volna a háromszög mérés ...) pedig maradjanak meg inkább a Tejútrendszerünk csillagainak, objektumainak mérésére szolgáló módszernek :)