Mi a különbség az étkezési és a borászati aszkorbinsav között?

2-es vagyok

Na peesze a sztereoizoméria felmerül. De nem hinném, hogy a "borászati aszkorbinsav" a D változat lenne, mert azt feltételezem, hogy biogén úton csak L keletkezik. Meg azt is gondolom, hogy a szintetikus C-vitamin nagyon drága lenne, és racém keverék, a kutya se venné meg az helyett, amit növényekből vonnak ki és ami ráadásul tiszta L-aszkorbinsav. Jol gondolom, csak agyalok, konkrét ismeretem nincs a dologról?

Méghogy növényekből kivont...

"Az aszkorbinsav gazdaságosan előállítható a Reichstein és Grüssner által 1936-ban kidolgozott szintézissel, ami még ma is használatos. Ez a szintézis a legolcsóbb cukorból, a D-glükózból indul ki. Ezt először hidrogénezéssel szorbittá telítik, majd ezt mikrobiológiai oxidáció segítségével L-szorbózzá alakítják. Ennek hozama 60%. Az L-szorbózt acetonnal 2,3-4,6-diaceton-L-szorbózzá kondenzálják, majd ennek hidroximetil-csoportját kálium-permanganáttal karboxilcsoporttá oxidálják. Ekkor 2,3-4,6-diaceton-2-keto-L-gulonsav képződik. Ha ennek a vegyületnek a vizes oldatát rövid ideig melegítik, a védőcsoportok az oldat saját aciditása folytán lehidrolizálnak. Az ekkor képződő 2-keto-L-gulonsavat sósav jelenlétében melegítik. Ekkor enolizáció történik és a γ-laktongyűrű kialakul, aszkorbinsav képződik. A szintézis legkényesebb lépése a 2-keto-L-gulonsav aszkorbinsavvá alakítása. A szintézisre emiatt két változatot dolgoztak ki, ekkor a 2-keto-L-gulonsav 53%-os hozammal alakítható L-aszkorbinsavvá, és 100 gramm glükózból 20-30 g aszkorbinsav nyerhető."

[link]

@6: meg szokták baktériumokkal is előállíttatni.

De amúgy van _bármi_ jelentősége fogyasztói oldalról, hogy az L-aszkorbinsav, amit a borba rakunk, vagy épp rágótablettaként elnyammogunk, az hogyan is lett előállítva?