Ti mennyire hiszitek el, hogy léteznek párhuzamos univerzumok (akár több millió, milliárd)?

Könnyen elképzelhető. Abból ahogy eddig felfedeztük a világot logikusnak tűnik. Először azt hitték, hogy a világnak csak az a kis szelete létezik, ahol élünk. Aztán felfedezték a többit. Oké, van egy egész kontinens. Aztán felfedezték a többit. Oké, van egy egész bolygó. Aztán felfedezték a többit. Oké, van egy naprendszerünk. Aztán rájöttük, hogy több van. Oké, van egy galaxisunk. Aztán rájöttünk hogy több van. Most ott tartunk, hogy van egy Univerzum. Ne vessük el, hogy lehet több is. Persze ne is fogadjuk el csak úgy. Szerintem 50%-50%.

Amit a filmekben csinálnak, hogy há, itt egy párhuzamos Univerzum, csak ebben Superman helyett Ultraman van az nyilván nevetséges.

Teljesen.

Szerintem minden ami elképzelhető (azaz ellentmondásmentes) az éppen annyira létezik, mint én. Például a különböző szuperhősös filmek világai. Vagy akár a párhuzamos univerzumok.

Nem biztos, hogy az Occam borotvája elv jó ide. Ha csak ez az egy univerzum létezik, az több olyan kérdést is megválaszolatlanul hagy, amit a multiverzum elmélet megmagyarázna.

Például hogy lehet az, hogy ebben az univerzumban pont olyanok a fizikai állandók, hogy lehetővé teszik az intelligencia kialakulását. Elég volna csak egy keveset változtatni néhány alapvető paraméteren (elektron tömege, planck állandó stb.), és valószínű, hogy nem hogy élet, de még atomok sem lennének. Akkor meg csak egy nagyon kis valószínűségű véletlennek köszönhetjük az egész létezést? Az "egy univerzum" modell nem tud mást válaszolni. (Persze leszámítva Istent, de az más tészta.)

Ha viszont végtelen sok univerzumot feltételezünk, akkor teljesen természetesen adódik, hogy az egyikben (vagy többen is) pont megfelelőek a feltételek az élethez (és mi pont egy ilyenben vagyunk). Így nem kell sem Istenre hivatkozni, sem a nagyon valószínűtlen véletlenekre.

Szóval ebben az esetben szerintem pont hogy a multiverzum elmélet a logikusabb, a kevesebb extra feltevést igénylő.

"Például hogy lehet az, hogy ebben az univerzumban pont olyanok a fizikai állandók, hogy lehetővé teszik az intelligencia kialakulását. Elég volna csak egy keveset változtatni néhány alapvető paraméteren (elektron tömege, planck állandó stb.), és valószínű, hogy nem hogy élet, de még atomok sem lennének."

Valami akkor is lenne. Nem olyan atomok mint most, hanem másmilyenek. És így nem olyan rendszereket építenének fel, mint most, hanem másmilyeneket. De azt feltételezni, hogy ez a másmilyen világ az semmi esetre sem vezethet intelligens élethez teljesen alaptalan.

Egyébként a mondandód lényegével egyetértek, de ez egy rossz példa.

"De azt feltételezni, hogy ez a másmilyen világ az semmi esetre sem vezethet intelligens élethez teljesen alaptalan. "

Mindenki ezt feltételezi. Ez az általánosan elfogadott nézet.

Hogy a változókat nagyon szûken lehet csak úgy beállítani, hogy értelmes univerzum (nem értelmes élet!) jöjjön létre.

Erre az egyik legnépszerûbb magyarázat hogy a többi is hasonlóan létrejött, csak, a létünkbõl már következik hogy a mienk ilyen. (Most nem tudom megfogalmazni. Valami feltételes valószínûséges játszadozás)

Annyiból nagyon jó példa, hogy az állandók értéke kb az egyetlen, ami miatt 'szükség van' a többi univerzumra. (A multiverzum helyett a másik feloldás az intelligens teremtés, ugye.)

"Mindenki ezt feltételezi. Ez az általánosan elfogadott nézet."

Hát általam nincs elfogadva. És mivel ez az egész ötletelés, az enyém is van olyan jó mint bárki másé.

"Hogy a változókat nagyon szûken lehet csak úgy beállítani, hogy értelmes univerzum (nem értelmes élet!) jöjjön létre. "

Számunkra értelmes. Teljesen másmilyen Univerzumban meg teljesen más az értelmes. Nem az tesz valamit értelmessé, hogy mi magunkhoz hasonlónak ismerjük fel. Ha az az "értelmes Univerzum", amiben a sajátunkéhoz hasonló vonásokat ismerünk fel, akkor természetesen igazad van. Csakhogy ezt a kritériumot azért találtuk ki, mert a mi világunk ilyen, nem azért, mert bármi alapunk van rá.

Ha mondjuk az állandóink valamilyen, a világra jellemző objektív, tőlünk független "értelmesség-függvény" extrémumában vagy zérushelyén lennének, akkor lenne értelme ennek az érvnek. De egyszerűen annyit csinálunk, hogy eltoljuk őket ránézünk az eredményre emberi szemmel, és ha már nagyon más, akkor azt leírjuk hogy értelmetlen. Értelmetlen számunkra, mert nagyon különbözik tőlünk. Ebből nem következik az, hogy lehetetlen benne akár az értelmes élet kialakulása is.

"Hát általam nincs elfogadva. És mivel ez az egész ötletelés, az enyém is van olyan jó mint bárki másé."

Amennyiben gyakran modellezel különböző univerzumokat különböző alapállandókkal.