Vajon van valami az elméletemben?

Én túl keveset tudok arról, hogy van-e valamilyen alapja az "elméletednek". Azonban nem te vagy az első, akinek ez eszébe jutott, és még csak nem is tegnap halt meg az illető. Már valamikor az ókorban is okoskodtak így az akkori filozófusok.

Mindenesetre figyelmedbe ajánlom a Wiki ide vonatkozó szócikkét:

[link]

Nagyjából értem, mire akarsz kilyukadni. Úgy gondolod, hogy az ok-okozati láncolat egy kötött, fix dolog.

Van olyan méret- és eseménykategória, ahol ez igaz. Viszont sok olyan van, ahol nem.

Főleg a makrovilágban, de ennek kihatása van a hétköznapi világra is.

Szóval a véletlen, a káosz-elem mindig ott van.

"Ha eldobunk egy dobókockát, nem véletlen, hogy pont az a bizonyos szám jön ki. Számított, hogy milyen erővel dobtuk, milyen felületre, milyen szögben és még sok dolog, tehát ott van benne a logika, nem véletlen."

Még ha minden paramétert nagyon pontosan fixnek veszel, akkor is csak valószínűsíthető a dobás eredménye, tehát egy bizonyos eredmény statisztikailag elnyomóan többet fog kijönni, mint más. De mindig is lesz más eredmény is.

A determinizmus nem száz százalékos, sosem, sehol.

A dolgok kissé összetettebbek. Igen, egy csomó esetben van ok-okozati összefüggés. Röviden, törvényszerűségeknek hívjuk, és megvan a maguk értelmezési tartománya, ahol érvényesek.

Más esetekben pedig az ember számára mindig véletlen marad, mert az emberi megismerés lehetőségei ugyan végtelenek (vagyis nem lesz olyan pillanat, amikor már semmi újat nem lehet megismerni), de minden konkrét pillanatban az emberi tudás véges, egy konkrét embercsoport számára még inkább. Ezért mindig lesz olyan esemény, aminek az eredménye nem megjósolható.

Ugyanakkor Heisenberg óta tudjuk, hogy vannak olyan jelenségek is, amelyeket az ember nem tudhat - soha - egyidejűleg pontosan. Ezekre az esetekre nem érvényes a determinizmus.

Az idők során azért alakulhatott ki annyiféle filozófiai irányzat, mert művelőik mindig a világ egy szegmensét figyelték. Ott éppen az volt érvényes. Más nézőpontból meg más. Nem létezik univerzális "világegyenlet". Ha létezne, akkor azt kellene feltételezni, hogy a világ és a megismerés véges, azaz egyszer - véges időben - befejeződik.

A te szemléleted dönti el, melyikben fogsz hinni. Mindössze azt érdemes tudni, hogy mindig lesznek, akik mást gondolnak, és soha nem fogadják el a te szemléletedet, és megfordítva.

"Ez csak a mi "tudatlanságunk" miatt van, de ez nem változtat a tényen. Ott van benne a logika, csak sok nekünk."

Nem, itt nem erről van szó.

Példának felhoznám a radioaktív bomlást.

A felezési idő elmondja, hogy egy x mennyiségű radioaktív anyag fele statisztikailag mennyi idő alatt bomlik el.

Ha viszont kiválasztasz egy darab atomot és megkérdezed, az mikor fog elbomlani, lehetetlen megválaszolni a kérdést. Valamikor nulla egész nulla-nulla-nulla..... másodperc meg a világegyetem halála közt.

Teljesen random. Nem azért, mer kevés paramétert ismerünk, hanem mert meghatározhatatlanul random. Csupán statisztikai valószínűségeekt tudsz megadni, felrajzolhatsz egy valószínűségi görbét az eltelt időre, lesz egy szép haranggörbéd és ennyi.

Egy elektron pillnatnyi helyét is csak így tudod meghatározni.

És még sok ilyen van.

Kérdező, te most tartasz a hagyományos fizika korában.

Ott tényleg determinizmus van.

A kvantumhatároatlanságnak nézz utána.

Na, ott már csak valószínűségek vannak. NEM azért, mert hiányos a tudásunk - hanem azért, mert VALÓBAN csak valószínűség van.