Milyen a Német-Római Birodalom gazdasága?
Az attól függ, melyik korban értendő. Mivel igazából sosem volt egységes államalakulat, a sokszínűség a jellemző rá. A 10-11. században megerősödött a császári hatalom, kialakultak a társadalmi és gazdasági feltételek. Mindennek az alapja a hűbéri rendszer volt. Ennek központjában már nem annyira a nagybirtok állt, hanem a vállalt tisztségek, amelyek többnyire öröklődtek. A gazdasági élet főbb helyszínei a hűbéresek birtokain, az egyházi birtokoknál, a közös használatú területeken és a városokban jól szervezett rendszerben történt. Fontos találmány volt a kétnyomásos gazdálkodás, az ugaroltatás, a vízimalmok és folyami malmok alkalmazása.
Északon a Hansa városok: Bréma, Hamburg, Lübeck, stb. nagy gazdagságra tettek szert. Kiemelkedő városok voltak még Köln, Aachen, Ulm, Worms, Speyer. A városok oda épültek, ahol a kereskedelem gördülékenyen zajlott, pl. a Rajna, Duna, Elba mentén. A kereskedelemben számtalan áru volt jelen. Mivel hatalmas birodalom volt, sok féle növényt és állatot tartottak, vittek piacra. A kedvező éghajlati tényezőknek köszönhetően jóval több búza termett. Jelentős volt a szőlő és gyümölcs termesztés, ezeket főleg a kolostorokban működő szerzetesek végezték. Kapcsolat volt Velencével, keleti birodalmakkal, Bizánccal, stb.
A 13-14. századra teljesedett ki a gazdaság. A társadalom jól elkülönülő rendekre tagozódott. A termelői munkát a parasztság végezte különböző jogállású területeken.
A középkori gazdasági fejlődést megakasztotta a 14. században hűvösre forduló éghajlat és az 1347-től jelentkező pestis.
Remélem tudtam segíteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!