Ha a világegyetem véletlen, akkor mindennek a valószínűsége 100%?

"a milliárdnyi galaxis központja egy fekete lyuk"

Ez nem így van, hanem MINDEN galaxisnak a középpontjában van egy fekete lyuk.

Több galaxisnak (tehát egy galaxishalmaznak) viszont már nincsen középpontja! Ezek már csak vonzzák egymást, és nem keringenek sem egymás, sem semmi más körül.

A világunknak pedig végképp nincsen középpontja. A tudásunk folyamatosan fejlődik, de a fénysebesség határon túlról (jelenleg kb. 48 mrd fényév) valószínűleg soha nem lesz semmiféle információnk.

@20:

"ezért állítom hogy minden lehetséges"

Sőt, annak az ellentéte is!

> a mi univerzumokat a tudomány szerint a fény tágítja

Nem, nem a fény. A tér maga tágul, hogy mitől és hogyan, arra nincs egyelőre igazán jó modell. De nem a fény tágítja az univerzumot.

> Nos, ha a fény tart a végtelen térben valamerre, akkor kell lennie valaminek még azon túl is és mindenen túl kell lennie valaminek, ezt barátaim végtelennek hívjuk

Ezért írtam, hogy nem mindegy, milyen értelemben használjuk a végtelen szót. Egy gömb !felszíne! – és nem a gömb, mint háromdimenziós objektum, csak a felszínről van szó – olyan értelemben végtelen, hogy nincs közepe, nincs széle. De olyan értelemben véges, hogy véges mennyiségű A4-es lappal lefedhető.

> Ez által lehetetlen sem létezik, maximum az emberi tudomány jelenlegi állása szerint.

Nem csak a tudomány jelenlegi állása szerint. Hoztam pár matematikai példát, ami ezt alátámasztja. Ha a világ leírható fizikai törvényekkel, akkor van, aminek 0 a valószínűsége. Pl. nem fogunk találni Föld tömegű csillagot, mert nem jöhet létre. Igen, a tudomány jelenlegi állása szerint, de erre szokták mondani, hogy ha öreganyámnak kereke volna, omnibusz lett volna. Lehet feltételezni bármit, csak nem racionális, így a belőle levezetett következtetést valósnak tekinteni sem az.

> Ugyan ez az elv értelmezhető az atomokra is, mindig van kisebb.

Ez sem feltétlenül kell, hogy így legyen. Ez olyan, hogy mész egy fasor mellett. Eddig mindig azt tapasztaltad, hogy egy fa után mindig jön egy másik fa. Ez nem jelenti azt, hogy a fasor végtelen hosszú. Az atomról kiderült, hogy kisebb elemekből áll, atommagból, elektronokból. Az atommagról is kiderült, hogy kisebb elemekből áll, kvarkokból. A kvarkokról is kiderülhet, hogy kisebb elemekből áll, az még kisebb elemekből, de ebből nem következik az hogy ez a részekre tagoltság ne lehetne véges, hogy ne találhatnánk meg egy olyan építőelemet, ami már valóban nem osztható kisebb részekre.

> és ha mind ez így folytatódik minden után következik valami

Ugyanez igaz a világunkra. Láttunk csillagokat, kiderült, hogy ezek egy galaxisban vannak, és további galaxisok is vannak, azok lokális csoportokba tömörödnek, azok meg a látható univerzumba. De ebből nem következik logikusan az, hogy az egész univerzum is egy nagyobb egység része. Illetve kiderülhet – bár akkor azt hívnánk Univerzumnak –, de hogy ez a láncolat végtelen, az ebből nem következik.

> A teória: Nem földi lények vagyunk akik spirituális dolgokon megyünk keresztül, hanem spirituális lények, akik a földi létezés élményén haladnak át.

Bocsánat, de ilyen teóriából végtelen sokat lehet gyártani, egymással ellentmondó teóriákat is. Most sci-fit akarunk írni, vagy a valódi világról beszélni? Az is lehet, hogy a világot Isten teremtette fél másodperce, benne minden emlékünkkel, így tulajdonképpen te még életedben nem írtál le egyetlen betűt sem. Az is lehet, hogy ha becsukom a hűtőt, akkor minden ami benne van eltűnik, és csak akkor teremtődik újra, mikor újra kinyitom a hűtőt. Vad teóriákat jópofa dolog gyártani, csak egyrészt semmit nem tudunk meg belőle a világról, másrészt nagyon nem a tudomány kategóriában a helye az ilyennek.

> és ha mind ez így folytatódik minden után következik valami, ezért állítom hogy minden lehetséges

Még egy matematikai példa. Tudok olyan számsort kreálni, amiben nincs ismétlődés. Végtelen sok kombináció előfordul benne, de végtelen sok kombináció meg nem. Pl.: 987 654 321,101101000100101110111111100010111000… Ha ez egy végtelen hosszú számsor, ami immár csak 0-t, és 1-et tartalmaz, és teljesen véletlenszerűek a számok, akkor végtelen sok forma megtalálható benne. De egyetlen egy olyan kombináció sem lesz benne, amiben két darab 2-es áll egymás után. Miért? Mert volt egy a számsort előállító törvény, ami miatt ez nem lehetséges. A mi Univerzumunknak is vannak törvényei, ami miatt a mi Univerzumunkban sem lehetséges minden. Ha még párhuzamos univerzumokat is feltételezünk, ott is lehet egy felsőbb szabály, aminek a különböző Univerzumok fizikai törvényei engedelmeskednek, és lehet, hogy végtelen sok fizikai törvényrendszer létezik, de mondjuk egyik sem olyan, amiben lehetséges lenne az, hogy egy élőlény megeszik 1 kg táplálékot, és ettől 5 kg-al könnyebb lesz.

Attól, hogy valami végtelen, attól még lehetnek szabályai, amit nem lehet megkerülni.

Az a baj, hogy kevered a valószínűség fogalmát a "lehetségessel".

Szerintem te azt akarod kérdezni, hogy ha a világunk végtelen, akkor bármilyen állítást felteszünk, annak nem nulla lesz a valószínűsége, tehát hogy semmi sem lehetetlen egy végtelen világban.

Egyébként nagyon ködösek a fogalmaid a fizikáról. Először is ne jelents ki abszurd dolgokat, amik vagy nem igazak, vagy nem bionyítottak/bizonyíthatóak.

Például azt, hogy a világunk véges, vagy végtelen, azt nem tudjuk, mivel fizikailag lehetetlen számunkra az ősrobbanás első Planck-időegysége elé néznünk, mivel ma azt gondoljuk, hogy a tér és az idő is szemcsés, azaz nincsenek végtelenül kicsi egységei.

Végtelen dolgokat egyébként nehéz beleilleszteni a fizikai modellekbe. Például vegyük a fénysebességet - ugye ha egy tömeggel rendelkező test el akarja a fénysebességet érnie, akkor a gyorsításába annyi energiát kéne ölnünk, ami konvergálna a végtelenhez. Ezt ugye elég nehéz elképzelni.

A mi világunkból nézve ha nem volt a világ keletkezése előtti pillanatban téridő, akkor lényegében nem történhetett semmilyen esemény sem, azaz azt sem mondhatjuk, hogy előtte létezett valami.

Ha nagyon filozofikus oldalról akarjuk nézni, akkor lehetséges, hogy a világunk keletkezése előtt még nem léteztek a fizika törvényei sem, nem volt ok-okozati összefüggés sem (egy okozatot meg kell előznie időben valamilyen kiváltó eseménynek).

Arról viszont nincs értelme beszélni (mint létezőről), amit még elméletileg sem tudunk megfigyelni. Akár még igazad is lehetne, de ezt te sehogyan nem tudnád bizonyítani.

Egyébként így minden megkötés nélkül nagyon könnyű lehetetlen eseményt mondani. Pl. megfigyeltem, hogy a tegnapi nap egész végig ott volt az asztalomon egy könyv, majd kijelentem, hogy "tegnap nem volt ott az asztalomon ez a könyv". Ez biztosan lehetetlen esemény, mert itt az ok-okozatot nem lehet felborítani. De ezer értelmesebb állítást is meg lehetne fogalmazni.

A másik oldalról megfogva a dolgot ("egyszer minden bekövetkezik") - Ugye rengeteg dolognak nagyon kicsi a valószínűsége.

Például az elemek fúziója még a csillagokban uralkodó extrém körülmények közt is nagyon kicsi valószínűségű. Ha mondjuk ugyanezt várnánk az űr semmi közepén, akkor annak nem lesz reális esélye, mert a környezeti feltételek nem adottak.

Még ha valaminek van is valószínűsége, akkor sem feltétlen fog bekövetkezni. Például előfordulhat, hogy sok ezer milliárd dobásból sem fogsz írást dobni, hiába van dobásonként 50%-os valószínűsége.

Végtelen próbából már biztosan előfordul minden lehetséges esemény. Viszont még ha létezne is végtelen hosszú idő, a való világban folyamatosan változnak a feltételek, így simán lehet, hogy idő közben megszűnnek a kedvező feltételek, és lehetetlenné válik valami.

Az a baj, hogy rossz a következtetésed. Ha a világ végtelen mennyiségű anyagból és végtelen kiterjedésű téridőből állna, homogén lenne, akkor is csak az következhet be, amit ennek a világnak a szabályai megengednek. Egyébként ilyen esetben - ha nem kötünk időbeli, térbeli megkötéseket -, akkor részben igazad lenne. Itt már a nagy számok törvénye alapján következhet (??), hogy létezik pl. egy Föld2.

"Sárga banán alakú aszteroida":

Mondjuk a sárga még elképzelhető, pl. kéntől. A banán alakú valószínűsége a fizika törvényei miatt erősen konvergál a nullához.