Hogyan tudják megmondani, hogy millió évekkel ezelőtt mekkora volt az átlaghőmérséklet és milyen volt a levegő összetétele?

Kövekbe például üledékes kőzetekben, kristályokban is szoktak légbuborékok fennmaradni.

Ezenkívül a kövületek és ilővilág nyomai is "nyomra" vezetőek.

Meg az időjárási körülmények is teljesen mást hagynak maguk után.

Pl egy egykori sivatag, egy mocsár, vagy egy trópusi esőerdő is teljesen más nyomot hagy maga után. Más rétegek, más kőzetek alakulnak ki a nyomaikból. De mindezen "eredményt" befolyásolja az akkori légkör összetétele is!

Példák: A mészkő különböző hőmérsékleten különbözőképpen kristályosodik ki. Borsókő, aragonit csak 30C fölött alakul ki belőle. Csak oxigéndús környezetben (mint a mai) keletkezik, élőlényekből a tengerben. Kőszén mocsarak "hagyatéka". A Bauxit pedig trópusi esőerdőké. (Ma is keletkezik a trópusokon.)

A vasérctelepek pedig mind a oxigénképzés elején alakultak ki. (A tengerekben oldott vas az oxigén hatására kiülepedett!) Tehát radio kormeghatározással megmondható ez mikor volt mikor kezdődött és amikor véget ért, akkor kezdődött a légköri oxigén felhalmozódása...

Ezek rétegződéséből, kormeghatározásokból is sok következtetést lehet levonni a légkör összetételére.

A kémia, a fizika, a biológia és őslénytan itt találkozik!