Mit gondoltok a 440 Hz-es összeesküvésről? Lehet benne valami?

> A DNS másolási frekvenciája és a Föld alap rezonanciája is 8 Hz.

Ó, igen? Tényleg? Hát nem. Értelmezhetetlen. A DNS-nek mégis miféle frekvenciájáról beszélünk?

> Ez utóbbit Schumann rezgésként ismerik, amelyik egy globális elektromágneses rezgés a Föld felszíne és az ionoszféra között.

Wikipédia: „A Föld esetén a Schumann-rezonanciák frekvenciája az ELF tartományba esik, a sajátfrekvenciák átlagértékei 7,83 Hz, 14,1 Hz és 20,3 Hz.”

Tehát a 8 Hz az már egy kerekítés, ilyen módon némi csalás van a dologban, hiszen a felharmonikusoknál ez már komoly eltérést hoz. A 7,83 felharmonikusa nem 256, hanem 250,56 Hz lesz.

> Amennyiben a zene alapja a korábban említett 432 Hz, az egyvonalas “C” hang frekvenciája 256 Hz

Számoljuk itt is pontosan, az fontos. Ehhez – egyenletesen temperált hangsálán – kilenc félhangot kell lefele lépni így 2^(9/12)-el kell osztani 432 Hz-et. Ekkor a C hang fekvenciája 256,868 Hz. (Szintén kis csalás van a kerekítésnél.) A H frekvenciája meg 242,452 Hz.

A 7,83 Hz oktávja: 15,66 Hz; 31,32 Hz; 62,64 Hz; 125,28 Hz; 250,56 Hz.

Nos a 250,56 és a 256,868 elég messze vannak egymástól. Ez a valahol a C és a H között lenne félúton.

Nota bene a 440 Hz-es A esetén a H frekvenciája 246.942 Hz, ami nüansznyival közelebb van a 250,56 Hz-hez.

~ ~ ~ ~ ~

A többi következtetés, meg még némi számmisztika is belekeveredve minden alapot nélkülöző megállapításokat hoz.

> Az egyik, hogy van egy blog ezzel kapcsolatban, ahol az eredmények, tehát a szavazók látszólag igazolják ezt az elméletet.

Nem felel meg a tudományos módszertannak. Az oldalt olyan emberek látogatják elsősorban, akik hiszen ebben az összeesküvés-elméletben. Ha ismerik – az első eredmény után ismerhetik – a választékot, a hangok sorrendbe állításával tudnak a 432 Hz-re szavazni. Másrészt az élettani hatásról ez semmit nem mond, csak hogy az emberek mennyire találják el a zenei A hangot.

Amúgy ez folyamatosan változott az idők során. Van hang, ami az ember számára – a fül felépítése miatt – kevésbé zavaró, kellemesebb. Egy énekesnek sem mindegy, hogy milyen frekvencián énekli az A-t, mert attól függően tud könnyebben, nehezebben, vagy éppen sehogy kiénekelni egy adott hangot. De mivel ez mindenkinél más, ezért volt az, hogy mindenki más frekvenciájú A-ra esküdött, de valahol meg mégis szükségessé vált, hogy ezt egységesítsék. Az 1600-as évek Itáliájában 465 Hz volt az A hang, a franciáknál 415 Hz, a bécsi klasszika idején 430 Hz, de adott hangszernél egy kellemesebb hang esetén volt, hogy 395 Hz-re hangolták. Végül a romantika korában terjedt el a 440 Hz körüli érték.

> az '50-es vagy '60-as két tudós némely időközönként spontán szörnyű rosszullétbe került az irodájukba. Később valahogyan rájöttek, hogy valamilyen propeller/gép zúg, méghozzá pont olyan frekvencián, ami megzavarja ez emberi szervezet biológiai folyamatait.

Nem a biológiai folyamatait. A fülnek – mint szerkezetnek – van egy sajátfrekvenciája. Minden ember érzékeny egy bizonyos frekvenciára, és mivel a fül egyben az egyensúlyérzetért is felelős, így egyensúlyzavar léphet fel. Nem feltétlenül érzékeli az illető egyensúlyzavarnak, de az egyensúly érzékelésből, és mondjuk a látásból származó nüansznyi eltérés okozhat szédülést, rosszullétet. De ez a frekvencia mindenkinél más egy kicsit. Főleg sokban függ az illető magasságától, és pl. így az életkorától is. De mondjuk 175-180 cm magas férfiaknál valószínű van olyan frekvencia, ami ezt a hatást eléri.

@11:

"van egy blog ezzel kapcsolatban, ahol az eredmények, tehát a szavazók látszólag igazolják ezt az elméletet."

Itt pedig NEM igazolják a szavazók ezt az elméletet:

[link]

"People may think that music sounds better at 432 Hz and therefore applying a pitch shifter to their favourite tunes will improve quality, but for people who took part in my experiment this wasn’t true. 432 Hz and 440Hz were rated with equal preference."

Ja és még valami:

"A ujvilágtudaton szoktak lenni néha nagyon jó cikkek is"

Tudnál ilyet mutatni? Csak egyet-kettőt. Abszolút nem kötöszködésből, hanem tényleg és őszintén kíváncsi vagyok rá, hogy valóban felkerül-e oda értelmes tartalom is.