Mit gondoltok az alábbi elméletről, ami megpróbálja a kvantumfizikával elmagyarázni a Harry Potter-beli mágiát?

Elkezdtem, de nem volt türelmem végigolvasni - leginkább azért, mert nem látom értelmét ennek az egésznel, lsd: lent -, így csak pár gondolat:

Az M-elmélet nem kvantummechanika - amennyit olvastam a linkből, elégségesen el van magyarázva, hogy több húrelméletet hoztak egy fedél alá az M-elmélettel. Mindazonáltal a kvantummechanikával ellentétben az M-elmélet bizonyítatlan. Szóval mi is a helyzet? Egy teljes mértékben bizonyítatlan fizikai elgondolással magyarázunk teljes mértékben képzeletbeli, kitalált jelenségeket? Nem rossz :D Őszintén nem látom értelmét. Mindenesetre szörnyen unatkozhatott, aki ezt kitalálta.

@6: nem részecskefizikát írtam, hanem részecskefizikai standard modellt. A standard modell megalkotását pedig a kvantumtérelmélet tette lehetővé. A kvantumtérelmélet megalkotását pedig a kvantummechanika, meg a speciális relativitáselmélet. Szóval ha _nagyon_ rokonikapcsolatokkal akarunk példálózni (ami amúgy nem túl szerencsés), akkor a részecskefizikai standard modell, meg a kvantummechanika nem épp anya-gyermek kapcsolatban van egymással, hanem unoka-nagyszülő kapcsolatban. Még az irányt sem sikerült eltalálnod, bár erős a gyanúm, hogy azért, mert valószínűleg fogalmad sincs, mi az a standard modell.

A kvantummechanika pedig attól nem lesz csak részben bizonyított, hogy szerinted egy előrejelzése a standard modellnek még nem alátámasztott. Olyan példát kértem, ami magának a kvantummechanikának a részleges bizonyítatlanságát támasztaná alá. Nem meglepő módon ilyet nem sikerült hoznod, de hogy ennyire össze-vissza fogod keverni-kutyulni a modern fizika részterületeit, arra nem számítottam...

Szóval azért bizonyítatlan (illetve téged idézve azért áll nagyon messze a teljes bizonyosságtól), mert te nem tudod elhinni? :) Ugye te is érzed, hogy ez így komolytalan? :)

Az a helyzet, hogy az agyunk arra evolválódott hosszú évmilliókon keresztül, hogy a makroszkopikis világ jelenségeit (sőt, azoknak is csak egy kis részét!) tudja a saját szempontjából minél hatékonyabban feldolgozni. Aztán ez az agy, ami eleve evolúciósan a makroszkopikus világra van kalibrálva, születésünk pillanatától (sőt, már előtte) a makroszkopikus világ körülöttünk tapasztalható, mindennapi jelenségeit fogja érzékelni. Szóval duplán is belénk van ivódva ez a világ, a maga (látszólagos) összefüggéseivel. A kvantummechanika feltárta, hogy nagyon kis léptékben a világ valójában tökmáshogy működik. Ezek a jelenségek persze ellentmondanak az intuícióinknak, a belénk ivódott világképünkneek, ezért nehéz elhinni. Sokan annyira a saját agyukba ragadt világkép rabjai, hogy inkább elutasítják. Szóval nem vagy egyedül, nagyon nem, de ennek semmi köze ahhoz, hogy ezek a kvantumjelenségek, sőt, az eg4lész kvantummechanika mennyire bizonyított. Elárulom: annyira bizonyítottak, amennyire csak egyáltalán lehetséges.

Az mondjuk konkrétan sértő, sőt, a felháborító határát súrolja (és nem tudom, melyik oldalról), hogy azt hiszed, a fizikusok azért találták ki a határozatlansági relációt, mert nem tudtak megoldani ilyen-olyan problémákat, feladatokat. Határozottan javaslom, hogy ezt a tévképzetet felejtsd el. Kőkeményen dolgozó, egészen elképesztő nehézségű szellemi munkát végző embereket nézel le és sértesz meg ezzel, olyanokat, akik feltették az életüket a tudomány művelésére. Azt sem igazán ajánlom, hogy a kvantummechanikának a képzeletedben élő bizonyítatlanságát hangoztasd. Egyénileg gondolhatod bizonyítatlannak, sőt, akár hülyeségnek is az egészet, vagy részeit. Abszolút teljes, boldog életet élhetsz így. De ezt terjeszteni szimplán embertársaid megtévesztése. Mondhatod azt pl, hogy "a tudomány/a fizikusok bizonyítottnak látják a kvantummechanikát, de nekem személy szerint nem tetszik ez meg ez meg ez, és nem tudom elhinni. Ez így korrekt. Az, hogy kijelented, hogy a kvantummechanika nagyon távol áll a bizonyítottságtól, egyszerűen nem igaz.

Még egy dolog: természetesen van kapcsolat a kvantummechanika, meg a standard modell között. De a standard modell jóslatai nem a kvantummechanika jóslatai. Képzeld el azt, hogy van egy jó regény. Namost valaki ezt a regényt továbbgondolja, annak alapján ír hozzá egy folytatást. Ha ez a folytatás hülyeség lesz, vagy szimplán rossz, nem jelenti azt, hogy az eredeti regény is az volt. Így kell érteni, amikor azt mondom, a Higgs-bozon létének semmi köze a kvantummechanikához. Nem mellesleg bőven öt szigma feletti észlelések bizonyosságához nem is értem, hogy férhet kétség, de mindegy. Maradjunk annyiban, hogy a kétkedésed itt is ugyanolyan " márpedig én nem hiszem el" jelenség, mint az általad említett kvantumjelenségeknél, de úgy amúgy minden ehhez szükséges kritérium szerint bizonyított a Higgs-bozon léte.

Azt gondolom, hogy a legteljesebb mértékben hülyeség egy létező tudományos elmélettel szemléleteni egy nemlétező fantáziavilágot. Sőt, még káros is, mert egy laikusban azt a tévképzetet keltheti, hogy a kettőnek köze van egymáshoz, és hogy a kvantumfizika is valami transzcendens mágia, ami a reális, hétköznapi valóságon túl van.

Mi lesz a következő? Tom és Jerry kergetőzéseinek elemzése és lehetetlenségének kimutatása a newtoni fizikai leírás fényében?