Melyik tudományág vagy szakterület (-ágak, -területek) támogatását tartanátok legfontosabbnak az emberiség egészének jövője, fennmaradása érdekében?
Némileg hasonló ez ahhoz, mintha azt kérdeznéd, hogy melyik tevékenységet tartjuk a legfontosabbnak egy egyén életben maradása érdekében: légzés, evés, ivás. Mindegyik fontos, és egyiket sem lehet kihagyni, bár van olyan, ami ha kiesik, hamarabb hal meg az illető - de hosszú távon egyik sem mellőzhető.
Mondjuk persze pl fúziós energia nélkül fennmaradhat az emberiség, mégis úgy gondolom, hogy az egyetlen igazán zöld energiaforrás lenne - egy vízerőműnek, vagy szélerőművek rengetegének azért vannak nem olyan zöld mellékhatásai... A társadalomtudományokhoz, politikához mondjuk nem értek, azokról nagyon nincs véleményem.
Amúgy egymást átfedő területeket is sikerült felhoznod, teljed tudományágakat, és kis részterületeket is. Olyan, mintha a fenti példában nem légzés, ivás, evés lenne, hanem légzés, evés, rágás, víz lenyelése.
Véleményem szerint az emberiségre két dolog veszélyes igazán:
1. globális felmelegedés
2. rezisztens vírusok és baktériumok
Így a két jelöltem az energetika és az orvostudománynak az utóbbi megoldásához szükséges ágai: immunológia, genetika, és a gyógyszerfejlesztésben valami új paradigma.
3. A túlnépesedés
Mind közül talán a legveszélyesebb, és a leghamarabb pusztító.
"Némileg hasonló ez ahhoz, mintha azt kérdeznéd, hogy melyik tevékenységet tartjuk a legfontosabbnak"
Mojjo ne beszélj baromságokat!
Csomó iparág van, ami túl van támogatva vagy nem kap elég támogatást, az ilyen semmilyen kijelentésekkel csak a saját ezirányú tudatlanságodat jelzed!
Nna akkor: :p
Anélkül hogy nagyon belemnnék, szerintem óriási jelentősége lenne a "zöld" energia, elsősorban a globális felmelegedést okozó energetika kiváltásának.
Első lépésben kezdeti megoldásként a nukleáris energia kutatására kellene ráfeküdni:
Manhattan-projekt (tudatlanoknak: az atombomba feltalálását végző beruházási terv) szintű nemzetközi összefogású kutatást kellene kezdeményezni a tórium alapú reaktorok
[link] , a [link] ok kitatlálására.
Hoszzú távon természetesen a jobb és olcsóbb napelemek segítenének, de:
az USA soha nem fog mezőgazdasági területeket napelemekkel lefedni.
Más "tiszta" energiaforrások, mint a szél- és vízenergia, az állatvilágra borzasztó károsak (és alacsony hatékonyságúak.
Az űrbe dobált napelemek (amik, reméljük, megvalósulnak egyszer) még odébb vannak.
Marad a nukleáris energia mint gyors megoldás, a saját életterünk megóvása és az olykor visszaforídthatatlan károk megállítása miatt.
Energetikailag sokat segítene a jobb energiatárolás, tehát egy "jobb elem" ha valaki feltalálná (amiről Bill Nye beszélt a Goggle-diákoknak).
Bármilyen ökológiai célra fordított kutatás amúgy nem kidobott pénz. Ez egy összetett téma, aminek például a term.véd. területek mellett élők segítése is a része - természetestudatos neveléssel, oktatással, a helyi ipar és a környezettudatos gazálkodási módszerek támogatásával.
Ha saját projektet indíthatnék, örömmel fognék az állat-ember integráció kutatásába. Legnagyobb baj, hogy számunkra a vadon élő állatok csak "útban vannak".
Talán érzel valami halvány sajnálatot, hogy jaj az utolsó hegyi gorilla is kihal, de amint monduk, egy elefánt megtámad egy embert, rögtön kilövik (felülírja az önvédelem a sajnálatot). Még a legrosszabb ember is értékesebb (hiába vagyunk sokmillióan), mint egy veszélyeztett faj tagja.
Amire kíváncsi lennék, hogy hogyan lehetne megvalósítható valamilyen olyan együttélés, amiben az llatok tudnak "integrálódni" egy modern világba.
Persze, az is egy megközelítés, hogy hagyjuk békén őket az eredeti életterükben, de valamilyen módon az emberi modern célokba kellene beilleszthetőnek lenniük (hogy végső megoldást találjunk), ami nem merül ki az állatkísérletekben és a húsipari feldolgozásban.
"Mojjo ne beszélj baromságokat!
Csomó iparág van, ami túl van támogatva vagy nem kap elég támogatást, az ilyen semmilyen kijelentésekkel csak a saját ezirányú tudatlanságodat jelzed!"
Véges büdzsénk van, az "egyformán fontos" nem túl konstruktív válasz (még ha kedves is).
Vree ezúttal kicsit elkapott a hév.
... az USA problémája a napelemekkel nem a mezőgazdasági területek. Hiszen van néhány kiváló sivatagja kihasználatlanul és ugyancsak forrón. A tétovázás oka nem ez, hanem más. Olajdollárnak hívják. Annyira fontos, hogy miatta (változtatási igénye miatt) két diktátornak is meg kellett halnia, országuknak gallyra mennie. Kutya nehéz dolog ám a szemlélet és szerkezetváltás.
Aztán meg az ökológiai kutatások. Fontosak persze. De ma már nem létezik komoly eredmény komplex gondolkodás (más tudományágak) nélkül. Már Crickék se mentek volna úgy hatvanvalahány éve semmire a DNS-sel a fizika, kémia speciális területeinek segítsége nélkül. Nem érdemes tehát különösen kiemelni semmit. Amúgy azért se, mert ezek nagyon drága kutatások, és a pénzt olyanok adják, akik nem értenek hozzá. Ilyen mesét könnyen elhisznek, és vonják el a pénzt máshonnan. Majd nem értik, miért nincs eredmény. A tudományban megfontoltabban érdemes ötletelni.
Egyetértek azzal, hogy minden tudományág egyaránt fontos elvileg és, hogy egymást segítő harmonikus fejlődésük a leghatékonyabb.
Ugyanakkor azt is érzem, hogy a forrásaink korlátozottak és az emberiség előtt álló problémák, létkérdések jelentős része ökológiai jellegű.
Másrészről maga az ökológia is olyan integráló jellegű transzdiszciplina, amely sok más tud ág eredményeinek szintézise által fejlődik.
Talán az egyik leglényegesebb nyitott kérdés, hogy hogyan működik a bioszféra, amelynek részei vagyunk és az a globális ökoszisztéma amelyben élünk. Ha ezt jobban megértjük, akkor képesek leszünk jól dönteni politikai, társadalmi, gazdasági kérdésekben is.
Őszintén szólva, én nem szeretem az ilyen kérdéseket, mert mindig olyan érzésem van, mintha a kérdező ilyenkor csak arra várna, hogy valaki tényleg bedob valamit, ami szerinte fontos, és onnantól kezdve mehet az ócsárolás jobbra-balra, hogy kinek van igaza, a bölcsészek pedig mehetnek a Mekibe... Persze, nem biztos, hogy igazam van, de valahogy benne van ez a levegőben.
De egyébként is értelmetlen a kérdés, mert a tudományok között nem lehet fontossági sorrendet tenni. Egyik sem fontosabb, mint a másik. Kb. ez olyan kérdés, hogy melyik a fontosabb sport, a foci, a kajak-kenu vagy a kardvívás? Most komolyan, melyik a fontosabb? Sokan rávágják, hogy a foci, mert az tömegeket vonz, és a politika talán azt támogatja legjobban... De ettől maga a foci, mint sport fontosabb, mint a vívás? Mert mint sport önmagában, nem hiszem, mitől lenne fontosabb? Az, hogy a költségvetésből mire mennyi pénz jut, az egy teljesen más kérdés, ettől egyik sport sem lesz a másiknál fontosabb, mint sport.
A tudományoknál is valami ilyesmi van. Mindegyik választ keres arra a kérdésre, amit kutatása célja, tárgya. Egyik sem fontosabb, mint a másik, és az más kérdés, hogy a kutatások eredményei éppen milyen kézzelfogható eredménnyel járnak, és éppen a büdzsé melyikre fordít több támogatást. Attól, hogy pl. épp a kémiára egy országban elkezdenek többet költeni, mert olajmezőket fedeztek fel, a kémia tudomány (mint tudomány) nem lesz fontosabb, mint a nyelvtudomány... Csak arról van szó, hogy egy ország épp az egyiket emeli ki, mert ebből húz hasznot. De ez gazdasági kérdés, és maga a kémia tudománya nem fontosabb tudomány, mint más.
És egyébként azt nem lehet tudni, hogy melyik tudományág eredményeit fogjuk majd a jövőben felhasználni. Lehet, hogy most egy kevésbé fontosnak vélt eredményt félresöprünk, de 50 év múlva az fog forradalmasítani mindent. Ezt nem tudjuk előre, ezért sem érdemes fontossági sorrendet felállítani. Rangsorolni pedig tényleg nem lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!