Ha valaki magasról leugrik akkor hogy hal meg?

A halál konkrét oka függ a testhelyzettől, de leginkább vagy törés (koponya zúzódás, törött csont egy létfontosságú szervben, stb.), vagy a negatív gyorsulás miatt a lágy részek sérülnek, szövetek, erek elszakadnak, belső szervek vérzése, roncsolódása, deformálódása, elmozdulása a helyükről.

Ahhoz, hogy túléld, a gyorsulást (ill. lassulást) kell csökkenteni, tehát pl. lábbal rugózni utána rögtön bukfenc.

Azt mondják, lábra érkezni adja a legtöbb esélyt a túlélésre.

Fejre érkezni a legrosszabb - kitörik a nyakad, betörik a fejed, agyrázkódás, belehalsz.

(Egy statisztika szerint fejre érkezőkből 1 emelet után annyi hal meg, mint lábra érkezőkből 5 emelet után.)

Elsősorban a koponyát és a gerincoszlopot kellene védeni. Jó, persze akárhogy érkezel, valószínűleg érfal beszakad, belső vérzés, elvérzel. De még mindig több az esélyed, ha csak ez van, mint ha ez ÉS még hozzá egy súlyos agysérülés.

Ha kezed-lábad kitörik, tökmindegy, azok nem életbevágóan fontosak, cak a létfontosságú szerveid éljék túl.

Négykézlábra nincs értelme, az csak annyi, mintha a kinyújtott karokra érkeznél.

Az a lényeg, hogy minél inkább elnyújtsd a becsapódást, minél több mozgási energia már elmenjen arra, hogy a kevésbé fontos testrészeidet deformálja el, mielőtt a fontosabb szerveidhez jut. Négykézlábbal csak csökkented a testmagasságot, amit erre tudnál fordítani.

A legjobb mindenesetre az, ha kellő "leszállópályát" nézel ki. Ess rá valamire, ami össze tud törni alattad. Bármi, ami lassít esés közben - mindegy, ha fáj, törik, sebez, csak ossza el a sérülést kisebb részletekre -, a barátod. Ha más nincs, ess legalább puha föld talajra - az a pár miliméter is, amivel a talaj besüpped majd alattad, is RENGETEGET tud számítani.

Nem feltétlen az a jó, ha túl puha valami, ha olyan könnyen megadja magát, hogy nem is lassít, annál súlyosabb lesz a becsapódás. Mondjuk, kartondobozok és fa asztal közül lehet, hogy a második jobb.

Ja és hogy mi öl meg:

"Nem a sebesség öl meg, hanem a hirtelen fékezés." -közhely

Amit nyugodtan megjegyezheted/továbbadhatsz te is, mert tudományosan is igaz. :D

Mehetsz bármilyen sebességgel, ha már mozgásban van a tested minden része, akkor semmit nem fog érezni. (Erről szól a tehetetlenség törvénye.)

Ami veszélyes, az a lassulás és a gyorsulás. Ilyenkor a mozgási energiaveszteség/nyereség úgy mutatkozik meg, hogy a tested deformálódik el tőle.

Tehát hogyan élj túl egy ütközést? NYÚJTSD EL.

Volt egy pasas, aki leesett egy 10 emeletes ház tetejéről, rá egy fáskamrára. Összetört alatta, és túlélte. Egy másik srác 19 emeletet élt túl úgy, hogy lombos fa ágait találta el útközben.

Egy ejtöernyős kilométereket zuhant, ráesett egy fenyőfa ágaira, majd egy havas hegyoldalra, ahol legurult egészen a hegy aljáig, és ő is túlélte.

Azzal, hogy oldalirányba (amíg gurult) is le tudott adni valamennyi mozgási energiát, és hogy a fa ágai fékezték, kellőképpen le tudták csökkenteni az egyszerre kapott ütközések sebességét.

Van az a magasság, amelyről szabadesésben esve biztos a halál. De ennek meghatározása rendkívül nehéz. Az emberi szervezet legsérülékenyebb részeit kell vizsgálni. Már azt se egyszerű megmondani, mi ez. A gerinc, az agy talán a szív (fő ütőerek) ide tartozik. A "becsapódás" az ember szinte minden pontján más gyorsulást (lassulást) eredményez, azt kellene meghatározni, hogy mik az elvi határok egyes pontoknál, és ezeket miképp lehet nem meghaladni.

A túlélés esélye nyilván függ a személy testi kondíciójától, szellemi képességeitől (tudja adott helyzetben mit kell tennie, és képes megtenni), továbbá a becsapódás helyének rugalmassági viszonyaitól (és ennek alapján a fékeződési távolságtól). Az idézett ejtőernyősnél például a nagy sebesség hosszú úton csökkent le. Sok méteres fa, hó, gördülés, stb.

De alapesetben 10-15 méter felett drasztikusan csökken a túlélési esély.

Egyrészt... az ejtőernyősökben van biztonságérzet, mivel tudják, hogy nem fognak becsapódni, míg aki leugrik a 120xy-adik emeletről, nincs ilyen biztonságérzete.

Másrészt... ki mondta, hogy az ejtőernyősöknek nem állhat meg a szívük a nagy izgalom miatt? ...

Szóval nem rögtön fikázni kellene, hanem elgondolkozni a másik oldal felvetésén is...

Nem "felvetéseket", tényeket illene írni...de ha már, akkor legalább írd mellé, hogy "ez csak az én találgatásom, nem ellenőrzött tény". Ha te kijelented (helytelenül, sajnos), hogy a zuhanásnál az ijedtségbe több ember hal bele, mint a becsapódásba,de elfelejted közölni, hogy ez csak a te nem ellenőrzött ötleted, akkor hazudsz a kérdezőnek.

A 2. (előző) kommentről jobb nem is beszélni, az még rosszabb.

A "biztonságérzetnek" mi köze van bármihez is?

Ezek szerint (ha jól értem) te azt állítod, hogy nem is a gyorsulás okozta terhelés, hanem csakis a puszta ijedtség öl meg enni leesőt.

Kezdjük azzal, hogy puszta pulzusszámnöveléstől szívrohamot kapni messze nem olyan könnyű, mint a filmekben, max azokat fenyegeti, akiknél MÁR fennálló koszorúér-betegség áll fenn.

Másrészt bármilyen zuhanás akár a 10. emeletről is másodpercekig tart (g=10 m/s^2-tel kiszámíthatja, aki akarja), felfogni se mindig van idő, nem tudom, miért gondolod, hogy ez annyival ijesztőbb, mint más pulzusnövelő helyzetek (mondjuk egy sportverseny, vgy ha valakinek az utcán nyomnak kést a torkának), hogy ennyire rövid idő alatt ennyi embernél ilyen pulzusszámot és szívleállást tud produkálni?

Ha tippelnem kéne, azt mondanám, hogy te valószínűleg azt a városi legendát hallottad valahol, hogy aki ÁLOMBAN zuhan és csapódik be, az is belehalhat (ami szintén nem igaz, csak népszerű tévhit), és azt kevered valamivel.

Én ugyan nem pontoztam (nem is figyeltem), de elolvasva rányomtam egy pirosat, mert tényleg félretájékoztat. (Erre mondják, hogy ha hallgattál volna...)