Mit jelent az hogy 95-ös benzin?

Tessék.

[link]

A 95-ös jelzés nem jelenti az ólommentességet, a kúton külön fel van tüntetve, hogy "ólommentes". De ez ma már egyre szükségtelenebb.

A 95-ös jelzés a benzin oktánszámát jelenti. Az oktánszám pedig a benzin gyúlékonyságát. Minél magasabb ez a szám, annál könnyebben gyullad be a benzin. A gyulladást jellemzően a belső égésű motorokban a nyomás és a hőmérséklet okozza, tehát az oktánszám meghatározásánál is ezt veszik figyelembe.

Nem lennének rosszak a fentebbi hozzászólások, ha valós tartalmuk lenne...

A "95-ös benzin" azt jelenti, hogy az égési tulajdonságai megegyeznek a 95%-ban 2,2,4-trimetilpentánt és 5%-ban n-heptánt tartalmazó szénhidrogén-elegy égési tulajdonságaival.

Minél magasabb egy szénhidrogén oktánszáma, annál magasabb a kompressziótűrése. Ez azt jelenti, hogy minél MAGASABB értékkel rendelkezik az adott anyag, annál NEHEZEBBEN fog idő előtt reagálni, mert jobban képes elviselni a megnövekedett nyomást. Mindenki tudja, hogy minél magasabb a benzin oktánszáma, annál "jobb minőségű". Definícióból pedig adódik, hogy az elágazó szénhidrogének kompressziótűrése jobb (ellentétben a fentebbi hozzászólókkal).

A szénhidrogének homológ sorait tekintve adott szénatomszám esetén az aromások (benzol, toluol, stb.) oktánszáma a legmagasabb. Benzol RON (KOSZ) értéke 101, toluolé 121, xilolra 118-at ír az angol wikipedia-szócikk (habár gyanúm szerint a 3 konstitúciós izomer eltérő oktánszámmal is rendelkezik) [1].

Az aromások amúgy is igen stabil vegyületek a delokalizált elektronszerkezetük miatt, ezért minőségi benzin keverőkomponensnek minősülnek azok, amelyekben magas a koncentrációjuk (pl. pirolízis benzin). Az IZO-alkánoknak pedig azért magas az oktánszámuk, mert az elágazások révén nagyobb térrészt töltenek ki, és a külső behatásoknak így jobban ellenállnak (rugalmasabb).

A következő kép Hancsók Jenő (et al.) publikációiból származik, és elég beszédes: [link]

[1] [link]

P.S.1.: Abban valóban igazat szóltak a fentebbiek, hogy az oktánszám és az ólomtartalom között az égegyadta világon semmiféle összefüggése nincs. Az "ólmozott" benzin azért volt "ólmozott", mert egy tetraetil-ólom(IV) nevű adalékkal növelték az oktánszámát. Azonban az EU-szabványban meghatározott üzemanyagminőség-előírás tiltja ennek használatát.

Az alábbi képen láthatsz egy jó régi töltőkutat, mely 92-es oktánszámmal rendelkező benzin kiadására hivatott, és abban az időben jócskán ólmozták még:

[link]

P.S.2.: Kissé mentve az előző hozzászólókat: valóban létezik olyan szám, amely az adott szénhidrogén BOMLÉKONYSÁGÁT hivatott kifejezni. Ez pedig a CETÁNSZÁM, amelyet GÁZOLAJOK minősítésére használnak. Ez konyhanyelven szólva olyasmi mint egy fordított oktánszám, ugyanis gázolajok esetén éppen a bomlékonyságot kell növelni (ezért előnyös KÉMIAI szempontból n-alkánok használata aromások és izoparaffinok ellenében. A cetánszám definíciójában 100-as értéket kapott a nyílt láncú telített n-cetán (n-C16H34), és 0-s értéket az aromás jellegű α-metil-naftalin.

Szintén Hancsók-publikációkból: [link]

Utolsó válaszoló (Silber) lényegében mindent nagyon jól precízen leírt.

Egy kiegészítésem viszont még lenne, akár érdekességképp is, hogy motortechnikai szempontból mire is jó ez az egész dolog.

A dugattyús motoroknak -mint amilyen manapság a legtöbb gépjármű is- egyik legfontosabb jellemzője a kompresszióviszony. Ez azt jelenti, hogy a dugattyú fölötti holttér hányad része a teljes hengertérfogatnak. Egy ilyen motornak a termikus hatásfoka annál jobb, minél nagyobb ez a kompresszióviszony (jelenlegi motorokban többnyire 1:8 és 1:15 közötti érték).

A kecsegtető hatásfok javulása ellenére a kompresszióviszonyt nem lehet tetszőleges nagyra választani, ugyanis ekkor a benzin önmagától gyulladna be, még a gyujtás előtt, amelyet hallhatóan kopogó hangjelenség kísér.

Ilyenkor a láng terjedési sebessége brutálisan megnő, a dugattyút pedig lökésszerű mechanikai igénybevétel terheli, ami nem jó.

Namost azt szokták csinálni, hogy CFR-motorokban különböző motorbenzinekre kimérik azt hogy vajon mekkora kompresszióviszony az a kritikus érték, ahol kopog a motor, és ezt a kritikus értéket úgy hívjuk, hogy az adott motorbenzinre vonatkozó kompressziótűrés.

Ezekután egy önkényes skála lett választva, miszerint az n-heptán oktánszáma 0, az izooktáné pedig 100.

A korszerű motorbenzinek oktánszáma általában 95 és 98 között változik, de vannak nagyobb oktánszámúak is, hogy az ekőző válaszoló mondta. Fontos látni tehát, hogy az oktánszám a kompressziótűrésre jellemző számszerű érték.