Nagy erőművek, vagy önellátó haztartások?

Kedves kérdező,

a decentralizált, megújuló erőforrásokkal történő energiatermeléshez megfelelő körülmények szükségesek.

Például ha napenergiát akarunk villamos energiává alakítani, akkor szükségünk van nagy sivatagi területre, ahol nagy a napsütéses órák száma, így gazdaságosabban lehet naperőművet telepíteni.

Ha teszem azt szélenergiát akarunk használni, akkor olyan helyen - tengerpart, hegyvidék - érdemes laknunk, ahol folyamatosan fúj a szél.

Ha ilyen kevés van, akkor folyamatosan üzemelő alaperőművekre (mint például az atomerőművek) vagy az azokból termelt import villamos energiára vagy gyorsan változtatható teljesítményű erőművekre (például gázmotoros erőművek) van szükség.

Illetve jól szabályozható villamos hálózatra; tudatos, és keveset fogyasztó fogyasztókra. És még ott van a napsütéses/szeles időkben megtermelt pluszenergia tárolásának kérdése - ehhez nagy esésű folyók mentén felépített tározós erőmű lenne a jó.

Szóval szépen hangzó buzzword-ök ezek, csak az egyre növekvő energiaigények - amikor a család minden tagjának külön laptopja, tabletje ÉS okostelefonja IS van; a háztartásonkénti több TV-ről; mosogató- és szárítógépről és elektromos-/hibrid autóról nem is beszélve! - és a nem megfelelő környezeti körülmények tükrében eléggé elcsépelteknek tűnnek.

Gyanítom az alábbi cikkben szereplő "sötétzöld" Energiaklub állásfoglalása miatt tetted fel a kérdést:

[link]

Marginálisan - a kérdéshez csatolt címkékre utalva - megjegyezném: Paksot egy lapon említeni "cernobil"-lal (Csernobil) illetve "fukishima"-val (Fukushima) nem szerencsés.

Csernobílban egy tervezési hibás RBMK erőmű volt/van, amin kísérleteztek az elvtársak.

Fukushimában meg egy elavult forralóvizes reaktorokkal ellátott erőmű, amit igen extrém 9-es erősségű földrengés - amit a reaktor kibírt! - következtében bekövetkező cunami tett taccsra.

Nos Paks sem RBMK, sem forralóvizes, hanem nyomottvizes reaktorokkal van ellátva. És 9-es erősségű földrengés és cunami sem fordul elő sűrűn.

Jelen gazdaságunkban mindenre igaz, hogy a tömegtermelés olcsóbb. Olcsóbb telefon milliós tételben gyártani egy szalagon, mintha mindenki magának legozná össze. Olcsóbb a cipőket, ruhákat is tömegtermelésben előállítani, lásd: olcsó kínai cipők. A szállítás is olcsóbb vasúton, mintha mindenki autóba pattanna, mert egy vasúti kocsi összességében kevesebb energiából szállít x tömeget y távolságra, mintha szétdarabolnánk.

Az energia előállítása ezért nagytételben mindig olcsóbb lesz, mintha lebontod kicsikre, már csak a közös buffer miatt is. És itt lényegtelen, hogy napelemről, szélkerékről, vagy a pajta végében felhúzott szenes hőerőműről van szó - nagytételben mindig olcsóbb.

Csak zárójelben:

láttam olyan számításokat, hogy ha szénnel akarjuk kiváltani az atomerőműveket, olyan nagy mennyiségű anyagot kell kitermelni, hogy gyakorlatilag több benne a radioaktív anyag "keletkezik" (igazából csak a felszínre kerül), mint az atomerőműveknél.

Ha a sötétzöldek tudnák, hogy az orvosi célú felhasználásából eredő sugárzásnak csak töredéke az atomenergiaipar, a röntgent is betiltanák...

Kérdező: Mint írták előttem az elektromos áramot, mint más terméket nagy tételben hatékonyabban, olcsóbban lehet előállítani, mint kicsiben. Ezért a sűrűn lakott és nagy energia igényű területeken(városokban, falvakban, ipari parkokban) olcsóbb és logikusabb egy megfelelő hálózati ellátást választani.

Én személy szerint jobban preferálom az (nem tudom pontosan a szakszerű megnevezést) osztott centrális hálózatot. - Több, regionális központi erőmű, különböző energiahordozók felhasználásával (ezek akár tisztán megújulók is lehetnek pl geotermikus erőművek, szélparkok, napelem farmok, biomassza erőművek stb, vagy akár vegyesen a megújuló, nukleáris, fosszilis) és ezeket megfelelő hálózattal összekötni, ezek egyenkénti maximális és összesített teljesítményét a tényleges igényekhez képest minimálisan túlméretezni és folyamatosan fejleszteni az igények tükrében.(túlméretezés a fokozatos igénynövekedés zökkenőmentes kiszolgálása illetve az egyes egységek ideiglenes kiesése miatti hiány elkerülése végett)

Ma Magyarország egyértelműen Paks központú, egy-egy vidéki erőmű kiesését még csak-csak kibírná a hálózat, Paks kiesését nem (40-45% -os termelésével).

De, fontos szerepe van/lenne az egyéni-lakossági energia termelésnek is, hiszen ha az energia igényed és jövőbeli növekedését részben, vagy egészben megoldod önerőből akkor nem terheled a hálózatot, a központi erőműveknek kisebb igénynövekedést kell kiszolgálni.

Ugyanakkor, vannak olyan területek ahol egyszerűen, jobban megéri helyben előállítani az energiát mint elvinni oda, ilyenek pl: (nem tudom hogy MO-n mennyi ilyen van) kis néhány fős települések, meteorológiai állomások, kis szigetek stb)

összességében: azon a véleményen vagyok, hogy mind két rendszert egymás mellett párhuzamosan kellene kiépíteni és üzemelni. remélem segítettem

"nukleáris reneszánsz kéne"

Egy kis görbe tükör, de a végén ott az igazság: [link]