Mennyi a bíbor szín hullámhossza?
Ugye az ibolyának a legalacsonyabb, a pirosnak a legmagasabb. A piros után az infravörös az ibolya után, az ultraibolya tartományok következnek.
De nem tüntetik fel a színskálán a bybort, ami ugye a piros és az ibolya keveréke és egyben a legalacsonyabb és a legmagasabb hullámhosszú szín keveréke?
Másik kérdésem, hogy az ibolya miért nem a kék és a piros közé esik, mint a többi keverék szín? Pl a zöld a kék és a sárga között van. Ezek után próbáétam utánanézni, de nem találtam semmit. Kérlek olyan oldalt ne linkeljetek, ami nem ad választ és magatok sem tudjátok, hogy mit tartalmaz.:)
az indigó beleesik az alapperódusba, pirostól, ibolyáig.
nem az indigó volt a kérdés, hanem a bíbor, ami nem látszok ezen e linkelt képen.
az indigó kékhez közeli lila, a bíbor viszont piroshoz kezeli lila, amit nem látok egy hullámhosszos skálán sem.
szóval nem kaptam a kérdésre választ, de azért kösz.
válasza:Nincs olyan, hogy a bíbor szín hullámhossza. Hiszen te magad is jól mondtad: az a piros és az ibolya keveréke. A bíbor nem tiszta szín, nincs olyan monokromatikus, azaz egyféle hullámhosszú fény, amit bíbornak látnál.
A színek a legritkább esetben tiszták. Oké, a prizmán megtört fény, vagy mondjuk a lézerpointer ilyen, de ez a kisebbség. Ez az általad belinkelt színskálának csak a (hullámhosszal jelölt) pereme. A teljes belső része keverékszín.
A kulcs az emberi szem/agy színérzékelésében van. Normális esetben, tehát ha nincs színvakságod, a retinádon háromféle különböző csap-típusú fényérzékelő sejt van. Ezek különböző hullámhosszú fényre különbözőképpen gerjednek. Így a színérzékelésünk nem kétváltozós (hullámhossz + erősség) hanem háromváltozós (első/második/harmadik csaptípus aktivitása). Így kevert színeket is meg tudunk különböztetni egymástól.
A bíbor pedig pont egy ilyen kifejezetten extrém módon kevert szín, amiben sok a rövid és hosszú hullámhosszú fény, közepes meg kevés. Ezért is lóg ki érzésre annyira a sorból. De csak pont ugyanannyira nincs hullámhossza, mint a citrom/banán/rigósárgának. Vagy ugye a keverékszínek legismertebbikének, a fehérnek.
válasza:Belinkelek még egy ábrát arról, hogy a háromféle csap milyen hullámhosszú fényre mennyire aktív:
Láthatod, hogy nincs olyan hullámhossz, amire az S és az L egyszerre aktív, és az M az L-nél kevésbé. Ezért a szivárványban nem látunk bíbor színt. De ettől az agyunk még ismeri, hogy milyen az amikor az M csapok a másik kettőhöz képest csendben vannak.
Köszi a tartalmas választ.
Tehát azt mondod, nincsen hullámhossza? Az hogy lehet? Semmilyen színnek nincsen hullámhossza, azokon a színeken kívul, amelyeket megtör a prizma, meg a tiszta fehér fényen kívül?
Említetted, hogy csak a tiszta színekenek van hullámhosszuk,de pl a zöld az kevert. Tehát csak annak a zöldnek van, ami meg van törve?
A másik kérdésre tudsz válaszolni, hogy az ibolya miért nem a vörös és kék között van, úgy, mint az összes többi kevert szén a között, amelyek alkotják.:)
válasza:Hosszú lesz, de tarts ki!
Hullámhossza az egyes fotonoknak van, de borzasztó ritka az, hogy egy fénynyalábban csupa tök ugyanolyan hullámhosszú foton utazzon. Így szinte minden szemedbe érkező fénynyaláb kevert. Itt nem arra gondolok, hogy egy napraforgóra ránézve zöld leveleket és sárga szirmokat is látsz, hanem arra, hogy a sárga szirmok legeslegapróbb kis pontjáról is kevert fény érkezik. Többségében a sárgának megfelelő, 550-600 nm hullámhosszú fotonok, de van abban a keverékben más is, vörös fotonok és egy nagyon pici kék is.
Ilyenkor a retinád egy egész apró kis részén, mondjuk úgy csúnyán, "pixelen" levő háromféle csaptípus elkezd jeleket adni az agyadnak. Az S-csap minimálisan, az M- és az L-csap pedig nagyjából azonos mértékben. Ezt az agyad sárgának érzékeli. Azt nem tudja, hogy most akkor tiszta 580 nm hullámhosszú sárga okozza ezt, vagy valami 520-620 közti keverék amiben zöld, narancs és vörös is van, hiszen a csapok mindkettőre ugyanúgy reagálnak: S csendes, M és L közel azonosan tüzel. Az agyunk csak ennyit tud.
Most akkor a sárga ettől kevert szín lenne? Merthogy additív módon a zöldből és a vörösből ki lehet keverni (pontosan ezt csinálja a képernyő, ami előtt ülsz: szerezz egy nagyítót és nézd meg, miből állnak a képpontok) de létezik tiszta sárga is, hiszen a fehér fényt tiszta hullámhosszakra felbontó prizmában is ott van. Az agyunknak teljesen mindegy. Az van, amit a csapok a retinában mondanak. Létezik tiszta sárga és kevert sárga is, de ugyanolyannak látjuk őket.
A bíbor viszont egyértelműen kevert. Olyat csak és kizárólag akkor tud "látni" az agyad, ha rövid hullámhosszú, kék fotonok, és nagy hullámhosszú, vörös fotonok keverve érkeznek a szemedbe.
Itt van, hogy a háromféle csap egymáshoz viszonyítva milyen aktivitású a különböző tiszta hullámhosszakra. Gyakorlatilag az előző kép egy kicsit más megközelítésben:
Látod, nincs olyan tiszta szín, amely a kék (S) és vörös (L) csapokat egyszerre ingerelné, de a zöld (M) csapokat nem. Ehhez a grafikon két széléről vett színeket, azaz kéket és vöröset kell keverni. Azt az élményt pedig a bíbor színhez köti az agyad. De ettől a bíbor a spektrumon még nincs sehol. Azért nincs a kék és a vörös között sehol, mert a bíbor az kék és vörös EGYSZERRE. Nem az átlaguk. Nem közöttük van... hanem ha már muszáj ilyet mondandi, hogy hol, akkor a spektrumon "kívül", annak két végét összekötve.
Az, hogy sok esetben "átlagolni" lehet a színeket, pl. a tiszta naracsot pont ugyanolyannak látjuk, mint a kevert sárgát és vöröset, az a mi színlátásunk tökéletlenségét jelzi, nem pedig valami fizikai törvényt.
Mondok valami még érdekesebbet. A legtöbb madárnak négyféle színérzékelő csapja van:
Ők ezért a kevert színeket nálunk finomabban fel tudják bontani részeikre, sokkal "mélyebben" látják az árnyalatokat. Egy madár számára teljesen természetes, hogy valami "indigó-narancs" színű, mi viszont fel sem tudjuk fogni, milyen az, mivel sima lilának látjuk. Pont ugyanúgy magyarázhatod te is egy színtévesztőnek a zöld és piros árnyalatai közti különbséget, látni attól még nem fogja.
Ha madarak terveznék a képernyőket, fényképezőgépeket, akkor ők nem három, hanem négy színcsatornát használnának. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy egyes fajok a fény polarizáltságát is érzékelik, és a kék eget iránytól és napszaktól függően másnak látják...
De lehet te is félreértetted egy kicsit. Azt felfogtam az előbb, hogy a bíbor a spektrumon kívül van, de az ibolyát kérdeztem utána.
Értem, hogy a zöld pl ugye egyben kék és sárga és a spektrumon a kettő szín átmeneténél van. Nem úgy, mint az ibolya, csak ezt nem értem, lehet leírtad a válaszban, de akkor sem értem, hogy a megtört fény hullámhossza miért nem a piros és a kék között van az ibolyának, ugyanúgy, mint a többi színnél.
válasza:Jogos, nem figyeltem az ibolyára. Hát, ez már sajnos csak így van. Nincs köze a vörös színhez, az ibolya kékebb a kéknél. Viszont ha megnézed a második grafikont, amit belinkeltem, láthatod, hogy a kéktől az ibolya felé haladva a vörös csapok relatív aktivitása 3%-ról 4%-ig mászik vissza. Tehát a szemünk egy nagyon kicsit, tévesen úgy érzékeli, mintha az egyre rövidebb hullámhosszal egy kicsit újra több vöröset látna, emiatt érezzük kicsit lilás kéknek, de ez csak illúzió, a szemünk bénasága.
Tehát röviden: a szemünk nem megbízható a különböző hullámhosszok és színkeverékek érzékelésében és megkülönböztetésében. Így a valóság nem mindig az, aminek - szó szerint - látjuk.
Amúgy szerintem az ibolya nem is lilás :) A képernyő ennyire kék színeket bőven nem tud visszaadni. A legdrágább, milliós monitorok sem, mivel az sRGB szabvány tartományán ezek az igazán durván kék/ibolya színek gyakorlati okokból kívül esnek (ahogy zöld és piros lézerek színe is). Márpedig egy valódi ibolya a réten egyszerűen brutálisan, vibrálóan kék.
Nagyon köszönöm a válaszod!
Tehát az ibolya igazából nem is lila, hanem kék. Ma egy új dolgot tanultam.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!