Egy emberi idegrendszer miért különbözik egy áramkörtől memóriával?

Nagyon is közel járhatunk már ahhoz a ponthoz, hogy öntudattal rendelkező elektronikus agy születhessen és ezt egyre lendületesebben hajtja az agy egyre mélyebb megismerése is.

Öntudattal rendelkező alatt szó szerint csak ennyit értek, nem az emberivel tökéletesen egyezőre gondolok.

Kísérleti úton bizonyítható, hogy bizonyos mértékű éntudattal egyes állatfajok is rendelkeznek. Itt nem van-nincs kérdés áll fenn, csupán mérték, nem lehet valódi határvonalat húzni.

Kicsit szerintem túlbecsüljük az emberi agy egyediségét. Simán csak több asszociációs "áramkör" van benne "bekötve", mint a többi földi élőlényben. De valódi minőségi ugrás nincs, amit annak tekintünk, az nem valódi fizikai, biológiai ugrás, csupán filozófiai, azt meg mi találtuk ki magunknak.

Az emberi elme tulajdonságainak túlbecsülésével meg minden más lehetőséget önkéntelenül alulbecsülünk. Ez vezet szerintem ahhoz, hogy például az elektronikus intelligenciát ma már magától értetődőnek kezeljük, de az elektronikus ÉRTELMET vagy lehetetlennek tartjuk, vagy a távoli jövőbe fantáziáljuk.

Hát nem, nagyon is itt van már a nyakunkon a gépi, értelmes elme kora.

Persze ez nem jelenti azt, hogy heteken belül egy gyártósori robot, típustársának DDRAM-ját a kezében tartva felteszi a hamleti "lenni vagy nem lenni" kérdést.

De a korlátozott gépi öntudat már itt kopog az ajtón.

Dehogynem lehetnek érzelmeik. Azt nem tudjuk, hogy öntudatosak lehetnek-e valaha. Az érzelmek, még a komplex érzelmek is reakcióalapúak. A mesterséges intelligencia két nagy problémába ütközik jelenleg:

1.: Az a mennyiségű számítás ami az agyban a háttérben folyik egészen elképesztő. Óriási szerverfarmok tudtak órák alatt pár másodpercnyi agyi funkciót szimulálni. Csak egy kis kontrasztnak ahhoz, hogy ne dőlj el amikor állsz mennyit kell dolgoznia az agyadnak. Vannak ezek a swegway dolgok ( [link] Ezek úgy működnek, hogy egy van bennük két motor, pár érzékelő és egy kis számítógép ami folyamatosan apró javításokat végez a motorok segítségével, hogy ne dőlj el. Na most, ez azért nem volt lehetséges a közelmúltig mert nem volt elég kompakt és kis fogyasztású de gyors számítógép ami képes lett volna ennyi számításra. Képzeld el, ezek csak előre, hátra menni meg fordulni tudnak és most azt viszonyítsd ahhoz amit egy ember tud mozgás terén. És mint gondolom egyértelmű az agyunk jóval többet tud mint a mozgás koordinálása.

2.: Elkészítés. Egyszerűen csak fogalmunk sincs hogyan kezdjünk neki. Ezalatt két dolgot értek.

-Tudatalatti funkciók(lélegzés, mozgás, szívverés stb.) Az az opció gyakorlatilag ki van lőve, hogy konkrét személyek legépeljenek több milliárdnyi sor kódot. Tanuló programok vannak de olyanok amik magukat írják és fejlesztik még nincsenek de talán jobb is. Az internethez való hozzáféréssel rémisztően veszélyesek lennének még akkor is ha az a hozzáférés egyirányú. Csak gondolj bele, egy szuperintelligens robot aminek a céljai kifürkészhetetlenek megtanul mindent az emberi pszichológiáról és addig manipulál valakit amíg hozzáférést nem kap valamihez amit használni tud, hogy exponenciálisan növekedjen.

-Öntudatosság. Ez az egyetlen akadály amire nem lehet rámondani, hogy pár évtized és nem lesz gond mert elég fejlett lesz a technológia. A saját létezésének a tudata az ember sajátja. Az állatok képtelenek rá, még a ~3 év alatt gyerekek is. A probléma az, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint annyit tudunk róla mint valamiről ami több mint 14 milliárd fényévre van tőlünk. Elég biztosak vagyunk a létezésében de lehet, hogy tévedünk. Nem lehet tudni, hogy mitől alakult ki, hol van, hogyan működik, gyakorlatilag semmi. Amíg ezt ki nem találjuk, egy program nem lesz okosabb mint egy jól idomított majom egy pöpec számológéppel.

1. Azért különbözik, mert nem evolúcióval jött létre, és működését nem a túlélés maximalizálására optimalizálták. (véleményem szerint az érzelmek alapvetően az evolúciós háttér miatt léteznek, az érzelmek adnak motivációt bizonyos cselekedetekhez, amik az egyed túlélését elősegítik. Ebből számomra az következik, hogy mesterséges intelligencia és az érzelmek elválasztható fogalmak, azaz valószínűleg az első mesterséges intelligenciával rendelkező rendszereknek nem lesznek érzelmeik)

2. Az agy alkotórészei, az áramkörökkel ellentétben önnmaguk is élő rendszerek, azok minden sztohasztikus tulajdonságaival együtt.

3. Az agyban történő jelterjedés/információ feldolgozás csak részben alapul elektromos jelenségeken, nagyon fontos a sejt külső és belső molekuláris környezete (pl. szöveti hormonok), amik a jel terjedését modulálják, továbbá vannak akik a kvantumos effektusok jelentőségét is felvetik az ingerület kialakulása során.

Véleményem szerint aktuális technológiai trendekből nem extrapolálható egy emberi értelemmel összevethető mesterséges intelligencia létrehozása, mert alapvető ismeretek hiányoznak ahhoz, hogy megértsük, hogy az agy struktúrája és molekuláris funkciója hogyan hozza létre az emberi tudatot, hogyan zajlik az emlékek tárolása, felidézése, másrészt technológiánk egyátalán nem alkalmas, hogy ezen struktúrákat funkcióhűen reprodukálja. Persze lehetséges, hogy majd valamikor történik valami nagyléptékű előretörés, de hogy mikor, azt nem lehet tudni.... lehet, hogy 25 de az is lehet, hogy 100 év múlva, de az is lehet, hogy soha.