A maghasadasbol szarmazo iszonyatos mennyisegu energiat vajon lehetne az emberiseg javara is forditanu bombak es eromuvek helyett?

Kérdező, az a gyanum, hogy fogalmad nincs a maghasadásról, csak hallottál ezt-azt (valószínüleg főleg történelemkönyvekből) és most eszedbe jutott valami, amit iderizsázol nekünk...

Javaslom fizika/műszaki/orvosi könyvek tanulmányozását. Mint már föntebb is említették, az atomenergiának jócskán van úgynevezett békés célú felhasználása.

Elárulom hogy mi az alapvető különbség egy atombomba, és egy atomerőmű között. Előbbi esetében rövididejű, nagymennyiségű energiafelszabadításról van szó, utóbbinál pedig egy szabályozott folyamatról...

"Azt is erdemes szamitasba venni, hogy egy atomeromu mekkora kockazatot jelent egy haboruban."

Majdnem semekkorát. Egyrészt több méter vastag vasbeton födém védi az egész reaktort, amely mellesleg egy sok cm vastag acélkabin, tele vízzel. Ezt szinte a lehetetlennel határos külső bombázással szétlőni.

Egyébként sincs rá szükség, sokkal értelmesebb ötlet az atomerőmű melletti áramelosztó trafókat lődözni, ezzel ugyanúgy meg lehet bénítani egy erőmű áramtermelését, csak sokkal könnyebb.

"Tudjuk azt is, hogy maghasadaskor nagyon sok ho es energia szabadul fel. Lasd hiroshima. Nem e lehetne pl ezt a hot es energiat valahogy megtartani."

Sajnos nem, illetve csak óriási veszteségek árán. Pl. gravitációs módon működik a dolog, ami megtermelt áramot (tkp. hőt) nem használ fel a lakosság, azt arra fordítani, hogy vizet pumpálunk egy magasan lévő medencébe. Aztán ha netán szükség lenne rá, akkor a magasra pumpált vízből is tudunk áramot csinálni (vízerőmű). De ez nagyon költséges dolog és jó ha van 10%-os hatásfokú.

"Szoval amikor felrobban akkor az eneriat valagogy elraktarozni vagy valami urhajo keghajtasakent felhasznalni, de nem ugy, hogt ez latja el aranmal a szerkwzetet mont agogy valaki irta, hanem meghajtaskent felhasznalni. "

Gondolkodtak már ezen rengeteget a tudósok, hidd el. Az atommeghajtásnak az űrben rengeteg akadálya van. Az első mindjárt az, hogy ott nincs közeg, vagyis hiába termelünk elektromos áramot vele, azt nem tudjuk mozgásra hasznosítani. Tehát egyetlen módja lenne az atomenergia meghajtásra felhasználásának: kicsi robbanások sorozatával meghajtani az űrhajót (pont mint egy kémiai rakéta, csak üzemanyagként atombombák sokasága funkcionálna.

Na most, egy atombomba elkészítése is rengeteg pénzbe kerül, nemhogy még több tízezer vagy százezer elkészítése. A következő gond a tárolás: a hasadóanyagoknak van egy olyan tulajdonsága, hogy kritikus tömeg. Ha sok van együtt belőle, akkor hajlamos önmagától is megindulni a robbanás. Tehát ha sok atombombát tárolsz kicsi térben, akkor nem sok kicsit, hanem egy óriásit fog robbanni.

A következő probléma is ebből adódik: ugyanis maga az atombomba is csak akkor robban, ha megvan a kritikus tömeg megfelelően kis térrészben. Ez viszont akkora, hogy ha felrobbantod az űrhajó mögött, akkor maga az űrhajó is összeolvad egy fémgombóccá az óriási mennyiségű felszabaduló energiától.

Ezen kívül még szót sem ejtettünk az atomrobbanás közben felszabaduló különböző sugárzásokról, neutronok tömkelegéről, amelyek mind károsítanák az űrhajót és a benne utazókat is. Több méter vastag ólomfal kéne ennek leárnyékolásához, ami viszont roppant nagy tömeggel bír, azt meg is kell mozgatni (vagy épp fékezni), ami viszont rengeteg energiát igényel. Meg még arról sem beszéltünk, hogy mi történne ha valami meghibásodás miatt felszállás közben, a légkörben robbanna fel egy ilyen atombombákkal megrakott űrhajó...

Szóval nem, az atombombákat egyelőre még elvben sem lehet gazdaságosan űrhajómeghajtásra használni.

"Igazabol aki kicsit szokott olvasni meg tajekozodni, azok tudjak,hogy valojaban nem is lenne szukseg semmijen eromure ahhiz, hogy aranot allitsunk elo."

Az áram nem jön létre magától. Ha áramot akarunk létrehozni (feszültséget két pont között), ahhoz bizony valamilyen szerkezetre van szükség. Ha ez a szerkezet elég nagy ahhoz, hogy ipari, lakossági méretben lehessen használni az általa termelt áramot, akkor hívjuk erőműnek. Ilyen egyszerű.

"Egyszeruen ho penz van benne."

???

"Napenergiabol, szel ws vizeromuvekbol is elo lwhetne allitani. "

Elő is állítják. Ezeket hívjuk napelem-telepeknek (vagyis naperőműveknek), szélturbináknak, szélkerekeknek (vagyis szélerőműveknek), illetve duzzasztógátaknak (vagyis vízerőműveknek).

"Meg ugye Tesla is kitalalt mar erre valamit, hogy az atmoszferabol is ki lwhet vonni. Igazabol rengeteg sokkal jobb megoldas lwtwzik mar, csak azok ingyen lennenek...."

Semmi sincs ingyen, ezt csak a maximum félismeretekkel rendelkező ezósok szeretik szajkózgatni. Ingyen áram! Ingyen energia! Ingyen kutyafüle! Semmi sincs ingyen. Azt valahogy elő kell állítani, karban kell tartani, cserélni kell ha elkopott, elöregedett, az áramot el kell vezetni, az ehhez szükséges infrastruktúrát meg kell teremteni, satöbbi satöbbi. Ráadásul ahhoz hogy egy pár négyzetkilométeren elterülő atomerőművet (mondjuk Paksot) kiváltsd napelemekkel, ahhoz a fél Dunántúlt be kéne terítened napelemekkel. Az alatt nem marad növényzet, mivel nem kap napfényt, tehát el fog sivatagosodni idővel, kihal az állatvilága is. Ráadásul előtte a domborzatot is át kéne alakítani, hogy sík legyen, ne dimbes-dombos, hogy normálisan el tudd helyezni a napelemeket. És mi van akkor ha nem süt a nap? Mondjuk éjjel, vagy amikor betakarja a hó az egészet? Pont akkor nem termel áramot, amikor a leginkább kéne, hiszen éjjel kell a legtöbbet fűteni és világítani.

A szélerőművek sem jobbak, mert hiába telepítesz egy nagy szélturbina-telepet valahová a Mecsek tövébe, ott alig fúj a szél. Tehát csak olyan helyre lehet telepíteni, ahol elég nagy a "szélhozam", elég sokat és megfelelő sebességgel fúj a szél, hogy megérje kiaknázni. Ezeken a helyeken pedig általában már vannak szélkerekek felállítva, lásd az osztrák határ felé mondjuk úgy kábé Veszprémtől. Igen, tök jó a dánoknak, hogy van egy fele akkora országuk mint nekünk és van hozzá kábé kétezer kilométernyi tengerpartjuk. Oda lehet csőstül szélturbinákat rakosgatni, de hazánk pl. rohadtul nem megfelelő ilyen szempontból.

Vízerőműről nem is beszélve, az egész ország (néhány púptól eltekintve) egy nagy síkság, itt sosem lesz elég nagy szintkülönbség ahhoz, hogy normális vízerőművet lehessen rá építeni. Ez alól a Duna felső szakasza az, amin valamennyire megéri ilyet építeni, hát van is rajta néhány. Ráadásul amikor meg mégis megpróbáltuk (Bős-Nagymaros), mekkora problémát csináltak belőle a zöldek, meg szinte mindenki más is. A szlovákokkal sem tudtunk megegyezni, ráadásul jól alánk is akartak vágni (el is kezdték). Éveken át ment a hacacáré, minden héten legalább egyszer szerepelt a híradóban az ügy.

Szóval nem, az atombombát nem tudjuk űrhajó-meghajtásra felhasználni, egyelőre nincs jobb, gazdaságosabb és tisztább energia-termelés az atomerőműveknél, a szél- és napelemek sosem fogják kiváltani (legfeljebb kis részben) az atomerőműveket, és ne halgass a sok ezosra akik ingyenenergiával akarnak hülyíteni, mert olyan nem létezik. Sosem létezett és nem is fog. A világunk ilyen, a világegyetem fizikája, és a fizikai törvényeket nem lehet átírni, megmásítani.

Ami Fukushimában történt, az egy nagyon szélsőséges eset, de abban igazad van, hogy még a "mai" (érdtsd ~Pakssal egyidős) erőműveknél is előfordulhatnak súlyos balesetek.

Igazából még ezzel a néhány katasztrófával is számolva, kevésbé károsak az atomerőművek, mintha mindezt az energiaigényt 50 éven át kizárólag fosszilis anyagokkal próbálnánk biztosítani. Lehetséges, hogy a technológia nélkül ma már fogyóban lennének a nyersanyagok, és gazdasági válságban lennénk. Lehet, hogy enélkül ma a tudomány, és ezzel együtt pl. a fúziós energiával kapcsolatos kutatások is lemaradnának több évtizeddel.

Minden éremnek két oldala van, de mérlegelni kell, hogy a csekély kockázat, vagy a számos haszon a fontosabb.

Az űrhajó hajtásról:

Jelenleg is használnak hajtásra nukleáris energiát. Az ionhajtóművek elektromosan gyorsított ionizált gázt fújnak ki hajtóerő céljára és az áramot részben napelemek, részben rövid felezésű izotóp hőjét felhasználó termoelemek adják.

A nukleáris bombákkal hajtott űrhajó terve már a hatvanas években is létezett, mint ahogy az izzó radongázzal gyorsított gázfúvóka is. Az egyiket a költségek, a másikat a várhatóan nagyon rövid élettartam miatt vetették el. Pontosabban mindkettő nagyságrendekkel drágább lenne a mostani hajtásoknál. És persze csak az orbitális pályán kívül lehetne használni, földről felszállásra semmiképpen, hacsak nem akarunk minden rakétaindítással egy fél Csernobilt a légkörbe köpni.

Aztán meg a radioaktivitással ronggyá szennyezett űrhajó kilencven százalékát a mélyűrbe vagy a napba kéne hajítani, hogy soha, de soha ne eshessen vissza a földre, még a légkörben sem éghessen el. És lehetőleg más bolygóra se, ahová az ember bármikor még eljuthat, nem lenne túl jó dolog mondjuk a Marson 50 év múlva belebotlani a saját radioaktív xarunkba.

Volt olyan terv is, hogy mágneses katapultot hajtanak meg mini atombombák EMP-jével, a baj ugyanaz, mint az atomerőművekkel, a visszamaradó sugárzó hulladék.

Röviden, az űrtechnika is már MAJDNEM mindenre használja a fissziós energiát, amire mai műszaki és gazdasági lehetőségeinkkel lehet. Némi bővülés még várható (pl. ha lesz Mars-küldetés, ilyen távra minimum reaktoros kisegítés nélkül nem lehet majd energiát biztosítani), de nagyon sok már nem.

És mint írtam is, ha a fúzió sikerül, boldogan fogjuk kukába vágni a fissziós energiát.