(matek? ) Ezt hogy lehetne kiszámolni?

Ez túl általános, hogy bármit ki lehessen számolni.

Egyrészt azt írod, hogy nem emberről van szó. Innentől kezdve semmit nem tudunk arról, hogyan szaporodik, milye van DNS helyett, és ebből következőleg a tulajdonságai milyen mechanizmussal öröklődnek.

Ha feltesszük, hogy DNS-e van, és hagyományos módon ivarosan szaporodik, akkor még mindig tág a kör, mert a tulajdonságok és a DNS között nem teljesen egyértelmű a megfeleltetés. Tulajdonságok kódolása lehet domináns, recesszív, egy vagy több gén általi, kromoszomális, mitokondriális. Rengeteg variációs lehetőség.

Aztán nem tudjuk, hogy hány utóda született, beleértve az unokákat, dédunokákat, stb.

Kedves kérdező!

Osmium már össze szedte a legtöbb lényeges információt, amit tudni kéne ahhoz, hogy meg tudjuk becsülni, hogyan fog az adott tulajdonság elterjedni a populációban. Pár dologgal még kiegészíteném.

Azokon kívül, amit említett, azt is kéne tudnunk, hogy az új tulajdonság befolyásolja-e a rátermettséget (semleges, vagy jár valamilyen előnnyel vagy hátránnyal az egyed túlélése és szaporodása szempontjából). Ha nem befolyásolja a rátermettséget, akkor a genetikai sodródásnak (genetic drift) nevezett jelenség segítségével tud elterjedni: lényegében a véletlenen múlik, hogy elterjed-e a populációban, és milyen mértékben. Ez az egyszerűbb eset, itt az öröklődés módja jóval kisebb jelentőségű a számolás szempontjából. A sodródást leíró modellekről röviden itt írnak:

[link]

Ha azonban az új tulajdonság megjelenése a rátermettség megváltozásával jár, akkor már egyáltalán nem mindegy, hogyan öröklődik a tulajdonság, hiszen ez befolyásolja a szelekció kimenetelét (például a dominánsan öröklődő hátrányos tulajdonságok általában teljesen ki tudnak szelektálódni, a recesszíven öröklődőek sokszor nem, vagy csak jóval lassabban).

Ezen kívül az sem mindegy, mit értesz a tulajdonság megjelenése alatt. Ha Ákos13-nak van igaza, és a tulajdonság recesszíven öröklődik a vad típushoz képest (ami egyáltalán nem biztos, hogy így van), akkor nagyon valószínűtlen, hogy a mutáció, ami a tulajdonság kialakulásához vezetett, ebben az egyedben alakult ki (kétszer kéne ugyanolyan, vagy nagyon hasonló mutációnak bekövetkeznie). Ebben az esetben valószínű, hogy a tulajdonságot okozó allél más egyedekben is megvan, legfeljebb nem fejeződik ki.

Azt is tudni kéne, hogy mekkora valószínűséggel következik be olyan mutáció, ami az adott tulajdonságot kiváltja. Lehetséges, hogy az adott tulajdonság többször, egymástól függetlenül is megjelenhet a populációban.

#Ákos13

"Nála alakult ki, tehát mutáció, ugye? Akkor csak az unokái örökölhetik, mert gondolom, recesszív alléllon öröklődik."

Mint fentebb írtam, ez a kettő jó eséllyel kizárja egymást.

"Az unokái 25% eséllyel örökölhetik a tulajdonságot."

Ez csak akkor igaz, ha az általad feltételezettek igazak, és az egyed utódai egymással szaporodtak.

A fentiekhez még néhány adalék. Az öröklődés nem úgy működik, mint egy zárt rendszerben szigorú törvényszerűségeknek kitett objektum viselkedése: minden ismétlődés azonos. Az öröklődés végső soron mikroszintű vegyületek továbbkerülése az utódba. Ennek lefolyása emiatt a külső körülményektől jelentősen is függhet (mutáció). Másfelől egyes tulajdonságokat több vegyület hordozhatja, és ekkor azok egy,máshoz való viszonyának változása is hozhat eltérést. Ezen túl, még az állatoknál is, az öröklődés egy többszintű hajlamcsoport, amelyek kialakulása (kifejlődése) az egyed életében zajlik, tehát az életkörülményei is befolyásolják az eredményt.

Ezeket összevetve, azt mondhatjuk, hogy az egész folyamat mikroszintű lezajlását korántsem ismerjük annyira, másfelől a körülmények változatossága akkora, hogy a pontos számolás elvileg lehetetlen. Amit mondhatunk, az annyi, hogy előre adott hibához viszonyítva meg lehet adni annak valószínűségét, amennyivel az adott tulajdonság továbbmegy változatlanul.