Laboratóriumi körülmények között elő lehet állítani olyan helyet, ahol bármely (a sok közül) fizika törvénye közül csak egy nem érvényes?

Na jó - ez ugyanolyan, minthogy a Föld mindenhol gömbölyű.

Csak amikor egy családi házat építesz, akkor nem kell figyelembe venned azt az ezredmilliméternyi eltérést, ami ebből adódik. Viszont egy nagyváros térképénél, ha már sok 100 fényképből rakod ki, akkor bizony már nem fognak tökéletesen összeilleni.

Nem lehetséges se laboratóriumi se bármilyen más körülmények között sem.

A jogi értelemben vett törvényeket az ember alkotja meg melyeket lehetséges megszegni, de mindig meg van rá a lehetőség hogy ismert legyen, az más kérdés, hogy esetleg nem tudta az illető, vagy nem érti a jogi szövegezést vagy félreértette. Nem tudom már pontosan, nem is lényeg. Van olyan törvény mely valami hajózással kapcsolatos művelet pontos végrehajtását írj le az első pontban hosszasan precízen több oldalon keresztül. A második pont az, hogy ezt végrehajtani tilos Magyarországon. Ha valamit tilt a törvény akkor le kell írni pontosan, hogy mit is tilt.

Ha a törvény büntetést ír elő a lopásra, ez nyilvánvalónak tűnik. Viszont hogy legyen olyan törvény mely igazságosan írja elő? Ez viszont már nem egyszerű kérdés, ezt addig látom igazságosnak amíg én mondom meg hogy ez így igazságos, egyesek meg más törvényt tartanának igazságosabbnak rá. Különösen a sarokeseteknél "érdekes", így duzzad egy egyszerű mondatból hosszú oldalakra és ugyanakkor pontos leírásnak kell lennie.

Ezzel szemben a fizika avagy a természeti törvények nincsenek valahova leírva, nem egy vagy több bizottság dönt róla, hogy mi legyen, hogy pl. holnaptól hatályon kívül helyezzük a gravitációt. Hanem ezzel szemben megfigyelésekkel, kísérletekkel próbáljuk kideríteni, hogy mi lehetett az ide vonatkozó fizikai törvény. Képletekkel, egyenletekkel leírjuk az összefüggéseket. Szükség esetén új ága lesz kifejlesztve a matematikának a szükségese leíráshoz. Pl. Newton nevéhez fűződik a differenciál és integrálszámítás. Mivel a természet leírására a matematika alkalmas. Ezek teljesen más törvények mint a jogi értelemben vett törvények, célszerűbb lenne rá más szót használni. Ezek függetlenül attól igazak és érvényesek, ha tudunk róluk ha nem. Ha sikerül olyan laboratóriumi kísérletet végezni melyben valamelyik általunk ismert fizikai törvény nem igaz, "megszegte" a kísérlet, akkor nem az volt a törvény rá, mi tudtuk rosszul. A természeti törvények attól természeti törvények, hogy mindig igazak és megszeghetetlenek. Egyszerű modellekkel közelítjük a természeti törvények leírását (legalábbis a valóságoz képest egyszerű). Ezen modelleknek van egy érvényességi tartománya, pl. newtoni fizikával ne tervezzünk GPS-t vagy részecskegyorsítót. Az, hogy bebizonyosodik egy modellről, hogy nem igaz, az nem azt jelenti, hogy el kell dobni az egészet és teljesen zsákutca volt az egész. Hanem az, hogy találtunk olyan esetet ahol már nem alkalmazható és (jó esetben) van egy másik modell ami magában foglalja az előző modellt is és kiegészíti azzal, hogy az "új fizikával" is összhangban van és "jóslatokat" tesz az eddig nem ismert, nem megfigyelt jelenségek leírására melyet később kísérletileg is igazolunk. Fontos, hogy előbb a modellnek kell meglennie és nem utólag addig faragni a modellt, hogy illeszkedjenek rá a kísérletek. Ez gyakorlatban úgy szokott lenni, hogy eleve ezért indítják el a kísérleteket, mert az új modell nincs összhangban a régivel és/vagy új dolgokat jósol meg adott esetekben amiket kísérletileg ellenőrizni kell. Ilyen volt amikor be lett bizonyítva, hogy a newtoni fizika nem igaz, hanem helyette a relativitáselmélet és a kvantummechanika. 5000 év múlva is a newtoni fizika szerint fognak tervezni autókat, ha még lesznek a mai értelemben. Tudni kell a modell érvényességi körét amelyen belül igaz, de még egyszer mondom nem ez a fizikai törvény rá, ez csak egy közelítő modell.

Ha azt kérdezzük, hogy megismerhetőek a fizika törvényei akkor a válasz bizonyos értelemben igen és bizonyos értelemben meg nem.

Nem mert egy (befejezett) végső fizikai modell írná le pontosan a fizika törvényeket, ami szürreális, hogy lehessen ilyen.

Igen, ha úgy értjük, hogy kísérletekkel, megfigyelésekkel, matematikai leírással egyre jobban és egyre pontosabban megközelíthetőek a fizikai törvények és ezt a megismerési folyamatot tekintjük megismerhetőségnek. A fizika törvényei mindig mindenkor mindenhol igazak és megszeghetetlenek. Ha esetleg találnánk olyat ami régen nem volt igaz, de most meg igaz, és lesz olyan amikor már nem lesz igaz, akkor minden ilyen eset átfogalmazható olyanná, hogy a törvény maga olyan hogy időben sosem változik, hanem az idő egy paramétere. Vagyis ha az adott természeti törvényt egy függvénynek tekintjük, akkor ennek vannak paraméterei melyektől függ, hogy pl. adott nyomáson, adott hőmérsékleten, adott impulzus-fluxuson stb. ezt és ezt engedi meg, az idő is csak egy paraméter itt.

A világegyetem a fizika törvényeinek egy megjelenési formája.