Mit lát egy ember akkor, ha olyan dologra néz, aminek a színét az emberi szem nem képes érzékelni?

Kedves előző válaszoló.

Felőlem dolgozhattál 100 évig is fényképészként akkor sem tudsz többet a színekről és azok fizikai hátteréről mint én.Az egész dolog azon áll vagy bukik hogy milyen alapokból indulsz ki. A fizika nem foglakozik a színek definíciójával (azzal hogy mi a szín és mi nem) és azzal sem hogy mi milyen színű.Egyszerűen azért mert a szín ahogy te is mondtad egy érzet az agyban .Foglalkozik viszonyt a hullámhosszal és fényspektrumokkal.A szín viszont egyértelműen információ arról a testről amin áthatol vagy visszaverődik.És nyilván az is információ ha fehér vagy az is hogy fekete.Azzal pedig hogy egy töksötét szobában mi van ne is gyere, ne komolytalankodjuk el a vitát.

A feketét egyértelműen látod a fehéret igen. Az átlátszót meg nem látod. A te válaszod bizonyos esetekben, feltételekkel igaz. Az én válaszom általánosabb.

Vagy akkor légyszíves mond már meg hogy az átlátszó milyen színű?

Mert szerintem nem tudsz, mert az a neve hogy színtelen!

Én inkább azt mondanám, hogy feketének látjuk.

19-es! Szögezzük le, a kérdés erősen elméleti.

Abszolut fekete test a valóságban nincs. Tehát olyan valami, ami a látható fénytartományon belüli elektromágneses sugarakat 100%-ban elnyeli. Klasszikusan mégis ezt vesszük alapul, amikor színekről, színhőmérsékletről beszélünk.

Látjuk vagy sem azt, ami 100%-ban elnyeli a látható fénysugarakat? Természetesen nem. Láthatjuk-e a mögötte lévő dolgokat, amelyek nem ilyenek? Nem, mert kitakarja.

Pl. lakott helytől messze, ahol nem zavarnak a fények, milliónyi csillagot látsz. Ha elszállna feletted valami, ami 100%-ban fényelnyelő, akkor annyit látnál, hogy egy területen eltűnnek a csillagok. Ha 100%-ban átengedné, akkor meg teljesen észrevétlen marad. Erre az egy elméleti esetre igaz szigula írása.

A fizika nem foglalkozik a színek definíciójával? Akkor mi a jó túró foglalkozik? A zöldségeskofa a piacon?

A fénytan, színtan keményen fizika, kvantummechanika.

A tudomány nem fiókokra oszlik. Az, hogy az agyban milyen színérzet keletkezik, az biológiával fűszerezett fizika.

Színek a Marson is vannak, nem gondolod? A falevél színe független attól, hogy te nézed, én nézem, egy kutya, vagy egy veréb.

Kérdező, a 17-ben lévő linket nem nézem meg, szíves engedelmeddel.

Ha abban található valami mondjuk elsődleges, azaz fényszínekről, másodlagos, azaz tárgyszínekről, harmadlagos, azaz kevert színekről, CIE színháromszögről, összeadó (adaptív) színkeverésről, kivonó (szubtraktiv) színkeverésről, komplementerekről, hullámelméletről, a fény hullám és/vagy részecsketermészetéről szóló rész, eszközfüggetlen és eszközfüggő színterekről, színmérésről, denzitásról, denzításmérésről stb., akkor nincs mit néznem ott.

"Tehát a feketét színnek nevezni kb. olyan, mintha a csendet hangnak neveznéd (a csend ugyanis a hang hiánya). Zenében ugyan lehet hangnak nevezni, sőt, lehet is hangként dolgozni vele (a zenében a szünet pont ezt jelzi), de ettől még fizikai értelemben a csend nem minősül hangnak."

Ez nem ugyanaz az eset amiről mi beszélünk. A fekete nem azt jelenti hogy nem is volt fény (fénycsend van) csak azt hogy nem verődött vissza a testről.

"A fekete nem azt jelenti hogy nem is volt fény (fénycsend van) csak azt hogy nem verődött vissza a testről."

Vagyis fénycsend van :D Az tökmindegy, hogy honnan jön a fény, hányszor verődött már vissza vagy hányszor nem, a lényeg úgyis az, hogy mennyi és milyen hullámhosszú fénysugarak hagyják el annak a valaminek a felszínét, amelyről a szemünkbe jut (vagy nem jut) a fény. Az egyébként sem nagyon értelmezhető, hogy "nem volt fény", hiszen fény mindig van, legfeljebb nem az optikai tartományba esik a hullámhossza. Lehet, hogy a felületre érkező fény a röntgen, UV, optikai vagy az IR (vagy bármely más) tartományba esik, nincs jelentősége. Csak annak, hogy az adott felületről milyen és mennyi elektromágneses sugárzás jut a szemünkbe, amik az optikai tartományba esnek. Ha nem verődik vissza optikai, akkor azt a testet nem látjuk, csak a környezetéből kitakart formáját. Ezt nevezzük feketének, a fény hiányát. Fekete = fényhiány és fényhiány = fekete. Mivel pedig a szemünk az elektromágneses hullámok optikai tartományát érzékeli, az agyunk pedig ezeket az érzeteket alakítja át színekké, ezért nem szín a fekete valójában. Nincs olyan elektromágneses sugárzás az optikai (szemünkkel érzékelhető) tartományban, amelyet feketeként látunk. Csak agyunk társít a fényhiányos területekhez olyan érzetet, hogy azt mi feketeként érzékeljük.