Van arról kutatás, hogy a nem ismétlődő folyamatokat az emberi elme figyelmen kívül hagyja, vagy nem vagy máshogy érzékeli, mint az ismétlődőeket?

Azt hiszem jobb ha szétválasztom a kérdést odafigyelésre és megértésre, mert egybevontam de lehet, hogy nem kellett volna. Valami kapcsolatuk biztos van azért.

Erre az agyi oda nem figyelésre gondoltam, de talán az nem azt jelenti, hogy nem érti meg az ismétlődő folyamatot, hanem akár azt is jelentheti, hogy már annyira érti, hogy nem arra figyel. Pl. ha az az ismétlődő folyamat megszakad, azt szerintem észre veszi az ember.

Olyasmire vonatkozik a kérdésem, hogy mi a viszonyítási alapja az elmének, amikor egy nem ismétlődő folyamatot lát.

A gazellás példa nem teljesen fedi le, amit kérdezek.

Ez a nem ismétlődő folyamat lehet valami egyszeri és egyszerű, de nagyon új valami, és a kérdés, hogy ezt hogyan értelmezi az ember.

Vagy lehetne egy olyan példa is, hogy egy nagyobb, bonyolult folyamat ismétlődik, de mindig másképp jön létre, vagy mindig más belső folyamatok okozzák ugyanazt az eredményt.

Valószínűleg a nem tudatos részben lehet erre a kérdésre a válasz, mert nyilván a tudatos részben mindenki úgy gondolkozik ahogy akar, azt ért meg, amit akar.

Lehetnek a világnak olyan eseményei, amik az orrunk előtt zajlanak, de annyira egyediek, hogy nem vesszük észre őket?