Ha egy űrrakéta fellövéséhez itt a Földön kilövőállomás kell, hogy lehet az hogy a Holdon erre nincs szükség?

Ott hatod akkora a gravitáció, és nincs közegellenállás, ami nagyon sokat számít. Ezenkívül a Föld gravitációját is ki lehet használni, nézd meg ezt az ábrát (jobb alsó sarok):

[link]

Azért az amerikai elnök felkészült, hogy mi van akkor, ha nem indul el az űrhajójuk a Holdon:

[link]

Hát mondjuk nekem is mindig gyanús volt hogy a Földről megy a hatalmas fő hordozórakáéta, a 2-4 segédrakéta, és vissza csak az a kis kapszula jön.

De minden kérdésre választ adna ha vki MOST, élő közvetítésben, színes felvétellel, folytonos távcsöves megfigyeléssel végre tutira felmenne.

Utána a kérdések már érdektelenek lennének, mert tényleg látnánk.

Valami őrült milliárdos felmehetne a kedvemért. Vagy a kínaiak. Vagy akár a Big Brother. Gondoljátok meg: VVÁdám és VV Béla először kefélne a Holdon...

Holdon kisebb a gravitáció. SOKKAL. A Holdon nincs légkör, ami hatalmas problémát okoz a Földön. A Földről a Holdra fel kellett vinni a holdkompot, elég üzemanyaggal a leszálláshoz ÉS felszálláshoz. A Holdról (légellenállás nélkül, kisebb gravitációban) csak a keringő egységhez való dokkoláshoz kell az üzemanyag, minden mást lent hagytak.

De tényleg: próbáljátok már ki a Kerbal Space Programot. A méretarányok valamennyire hasonlóak (bár minden sokkal könnyebb). Valódi fizikai szimulációban kipróbálhatod, hogy mennyi különbség is van a Holdról felszállásban, és a Földről felszállásban.

Itt pedig egy összehasonlító térkép, mennyi dV szükséges a mi naprendszerünkben közelekedéshez:

[link]

Láthatod rajta, hogy a Földről felszálláshoz kell 9,4km/s dV, míg a Holdról 1,73 km/s dV szükséges - több mint 8x kevesebb! És amíg a Földről, mint írtam, kellett vinni a Holdkompot, üzemanyagot felszálláshoz-leszálláshoz, addig a Holdon csak a komp pályára állásához szükséges üzemanyag kellett.

Visszafelé pedig lassítást elintézte a Föld légköre, tehát a Holdról bőven elég volt egy, a légkörön belüli pályára állni, és nem volt szükséges a leszálláshoz semmi üzemanyag. Ez megint sokkal könnyebbé teszi a visszatérést. Amennyiben a Földnek nem lenne légköre, úgy a leszállás sokkal bonyolultabb lett volna.

Persze - most a kilövőállás csak egy stabilizálási segítség, semmi több.

A saturn V nem tudott volna magától megállni a "lábán" de ha megnézed, a Holdkomp pont arra lett tervezve. Széles, stabil alapja van (nyitható csukható lábakkal).

Azonkívül: a kamera burkolva volt felszálláskor, a holdkomp a kabin + hajtómű ALATT volt, burkolattal védve, így nem tudom, miért csodálkozol rajta, hogy nem történt baja... És igen - ügyesek voltak. Nem véletlenül több évtizedes gyakorlattal rendelkező berepülő és tesztpilóták kerültek oda, akik előtte évekig gyakorolták szimulátoron a vezetést.

És amúgy éppen csak sikerült az első leszállás - a kinézett hely ugyanis nagyon homokos volt, és Armstrong aggódott, hogy nem tudnak onnan felszállni, így MANUÁLISAN átmanőverezett máshova, ahova "namostakkorleszállunk" felkiáltással kellett landolni, ugyanis már csak pár másodpercre elegendő üzemanyaguk volt. Tehát igen, elképesztő profizmus, és szerencse is bőven közrejátszott benne. Meg a Hold körüli keringési sebesség LÉNYEGESEN alacsonyabb, mint amivel a Föld körül kell keringeni. A Föld körül alacsony pályán olyan 8km/s sebességgel kell keringeni, míg a Hold körül olyan 1.2km/s sebességgel. Ez tekintélyes különbség ám!

De visszatérve: a kilövőállás csak egy biztosíték. A saturn V rakéta súlya majdnem 3000 tonna, míg a holdkomp (üzemanyaggal) 16.5 tonna. És a saturn V esetében a minél áramvonalasabb kialakítás rendkívül fontos volt (minden gramm üzemanyag számított), addig a holdkomp olyan lapos lehetett, amilyet csak tudtak, hiszen a burkolat alatt védve volt, és a holdon nincs légellenállás, tehát egy palacsintával is lehetett volna landolni. Tehát egy ilyen "apró" eszköznél nem kell megtámasztás - pláne, hogy a súlypontja alul van, míg a saturn V esetén a súlypont középen-feljebb van - tehát egy kis billenés, és el tud dőlni a rakéta. És ha elkezd dőlni, nincs az a hatalom, ami egy 3000 tonnás valamit alá fog támasztani. Ezért kell a kilövőállás és a támaszték.

Ha a súlytól eltekintesz, akkor nem kell támaszték, onnantól kezdve a kilövőállás pedig csak egy lapos beton felület.

Amúgy meg: amatőrök is lőnek fel mező közepéről űrbe jutó rakétákat, mindenféle flancos kilövő állás nélkül...

És megint elfelejtem valamit:

https://www.youtube.com/watch?v=RONIax0_1ec

Itt megnézheted a kabin ablakából a landolást a szövegekkel együtt.

Sok a fölösleges rizsa a kilövőállásról, meg a gravitációról.

Oké, a Hold gravitációja csak 1/6-od.

Akkor 1/6-od mennyiségű (na jó, sejtem én hogy itt azért van valami mértani haladvány) üzemanyag kell.

De ha egy 100 méter hosszú fő, és 4 segédrakéta kell a Földről való elszakadáshoz, valamire csak számítok a Holdról való eljövetelnél is.

Biztos vagyok benne hogy a dolog úgy volt ahogy volt, de HAD LÁSSAM!

Mert az, hogy az egy állam egy kamerája, egy olyan korbanamikor a híradástechnikáról a közember semmit nem tudott, és nem hajlandóak megismételni - hát nem nagyon van mivel ellenkezni azokkal szemben akik kétségbe vonnak, és azt mondják csak a sivatagban forgattak.

6 emberes küldetés volt a Holdra, összesen 12 emberrel, és egy hadosztály szonda (orosz, amerikai, kínai) szált le a felszínre, még több állt pályára körülötte.

És itt van egy műholdkép a "sosem történt" holdaszállás helyszínéről:

[link]

A Lunar Reconnaissance Orbiter fotózta, 2013-ban.