Mekkora átmérőjü ürállomásra lenne szükség hogy mesterséges gravitációt lehessen rajta csinálni? És mekkora sebességel kéne forogjon?
Bármekkora lehet, akár két méter átmérőjű is, ha megfelelő forgási sebességgel rendelkezik.
A probléma az, hogy ha az ember kilép a tömegközéppontból, akkor excentrikussá válik a forgó űrállomás, és ez képes akár szétrázni is az egész komplexumot. Pont ezért centrírozzák az autók kerekét is, hogy ne legyen excenteres.
Minél nagyobb az űrállomás tömege, annál kevésbé számít a tömegközéppont elmozdulása. Azonban annál több energiába is kerül a kerületi sebesség elérése és fenntartása földközelben.
Nem akarok ürállomást épiteni, csak arra voltam kiváncsi hogy ez jó megoldás-e lenne egy aktiv ürállomás épitéséhez.
Elkezdhetne épiteni egyet a NASA :D
Hát szerintem ezek nem olyan lényeges problémák... Mostani ürállomásokon sincs gravitáció, ennél sem lenne gond ha megálna a forgás a dokkolás idejére. az a néhány perc nem lenne gond! :)
Esetleg vannak valami nagyobb problémák is ezzel?
Ugye gondoltam hogy a sok alkatrészt a földről kilőni megint csak nagy energia lenne, de minden kilőtt rakétát ugy terveznének hogy utánna ne ürszemét legyen hanem felhasználható egy ilyen ürrálomás megépitéséhez akkor sokat meglehetne spórolni :)
Nagyon jó kérdés, kiszámolhatod egyszerűen:
A Föld felszínén tapasztalt gravitáció egy kb. 9,81 m/s^2 nagyságú lefelé mutató gyorsulás.
Ennek a kiszámítása
a = v²/r
vagy
a = ω²r
ahol ω a szögsebesség: mennyi idő alatt teszünk meg egy teljes fordulatot.
ω = 2π/t
Namost talán hallottál már róla, hogy a centripetális erő szerepet játszik a Föld gravitációánál is, pontosabban ellensúlyozza azt. Sőt mivel a Föld gömbalakja révén az egyenlítőtől távolabbi pontok kisebb köröket tesz meg, ez még a különböző szélességi fokokon észlelt vonzás mértékét is befolyásolja - és nem mellékesen a Föld alakját is.
Tehát én azt tanácsolom, hogy kezdjük azzal, hogy EZT kiszámítjuk:
a Föld sugara az Egyenlítőnél: r = 6 378 000 m
egy földi nap hossza: t = 24 h = 86 400 s
tehát a szögsebesség:
ω = 2π/T = 2π / 86 400 s = 7,27 * 10^-5 s^-1
és így a gyorsulás
a = ω²r = 7,27 * 10^-5 * 6,378,000 m * 1/s² = 0,0337 m/s²
Tehát ha csinálnál egy akkora fánk alakú űrállomást, mint az egész Föld, és olyan sebességgel forgatnád, mint amennyivel a Föld forog, még MINDIG messze túl lassú lenne, hogy a földihez hasonló gravitáció érzetét keltsd azokban, akik a belső oldalán sétálnak.
Amikor ezt az óriási kereket majd a Földhöz képest x300szoros sebességgel forgatod (tehát 1 nap [=1 teljes fordulat] kevesebb, mint 2 percig fog tartani), AKKOR éred el majd, hogy kb. akkora legyen a kifelé hajtó erő, mint a számunkra ismerős földi gravitáció.
Most próbáld meg ezt úgy elképzelni, hogy csak egy miniatűr űrállomásod van, és kiderül, hogy eléggé reménytelen a dolog. :p
Köszönöm a választ! erre vártam :)
Bár biztam hogy ez nem ilyen bonyolult, mert a mesterséges gravitáció feltalálása még meszebb van! :(
A mesterséges gravitácóra van valamilyen elmélet? :)
Amit mindenki kihagyott, az a Coriolis-gyorsulás. Ha túl kicsi átmérőjű forgó űrállomást csinálsz, akkor félő, hogy hanyattesel, amikor felszaladsz a lépcsőn :)
Ki lehet számolni, hogy mekkora átmérő esetén mekkora ez a hatás, de nem fogok itt és most nekiállni. Valahol azt olvastam, hogy 300 méter sugarú űrállomáson már nem lenne túl zavaró a Coriolis-gyorsulás mértéke.
Elnézést, picitt off kérdés, de egyetemen lehet tanulni ilyen öszetettebb számitásokat?
Nem vagyok nagyon hülye a matekhoz, de most középsuliba nem tanulunk semmit matekbol (Gyenge suli, rossz tanár), vagyis tanulunk de nagyon egyszerü képletes számitásokat csak!
Peddig engem nagyon érdekel a fizika, és ezt is megszeretném tanulni! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!