Szerintetek is hülyeség a nyári időszámítás? 24 év alatt 1 napot vesznek el tőlünk.

Én még mindig kábán kelek, azzal az érzéssel, hogy ellopták az éjjeli alvásomat. Nem lep meg, régen egy 8 órás eltolódásból származó jetlaggel is két hétig szenvedtem.

Szerintem (de ezt jelen pillanatban nem tudom gazdasági adatokkal alátámasztani, láttam már "teljesen hiteles" cikkeket mellette illetve cáfolatként is) a mai világban, ahol a TV-műsorok, a gyárak, a közlekedés is 24 órában futnak, már abszolút értelmét, gazdasági előnyét vesztette az óra-átállítás.

De az tény, hogy ezt nagy bonyodalmak nélkül csak kollektíven, az összes egy időzónába eső európai országban egyszerre lehet megszüntetni.

Csak önmagamat tudnám ismételni:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__56..

Bár a válaszom akkor sem tetszett a nyári időszámítás híveinek.

> Szerintem nem igazodik jobban a szervezetünk ilyenkor a világosság-sötétséghez.

Nem a szervezetünk, hanem az ébrenléti ciklusunk igazodik a világosság-sötétség ciklusához.

Vegyünk egy május közepi napot. Téli időszámítás szerint a nap 4:00-kor kelne, és 19:20-kor nyugodna. Egy átlagos ember mondjuk reggel 6-7 körül kel, mikor már 2-3 órája fenn van a nap. Viszont az ember este 10-11 körül fekszik le, mikor már 2-3 órája sötét van. Ilyenkor persze világítani kell, ha látni akarsz valamit.

Ha most átállítod az órát, akkor reggel csak 1-2 órát süt „feleslegesen” a nap, a nyári időszámítás szerint a nap 20:20-kor nyugszik, így egy órával tovább van világos. Reggel így is, úgy is világosban kelünk, tehát így sem, úgy sem kell világítani. Viszont este egy órával kevesebbet világítunk. Egy órányi világítás az ország/világ összes háztartásában, az meg nem kevés elektromos áramot eszik meg.

Egyébként az óraátállítás ötlete még az elektromos áram, világítás elterjedése előtt felmerült. Akkor a gyertyákkal lehetett volna spórolni, sőt volt, aki rögtön két órányi átállítást javasolt. (Azon a bizonyos májusi napon a nap 6:00-kor kelne, ahogy kb. az ember is, és 21:20-ig világos lenne, alig kellene valamit mesterséges módon világítani.)

> És nem úgy értem,hogy elvesznek, de valahol mégis, mivel akkor pl Karácsony, ha hétfőn lenne,akkor nem akkor lesz,hanem kedden. És így tovább.

Mi van? Valamit nagyon nem értesz ezzel az óraátállítással kapcsolatban.

Van a téli időszámítás. Az az „eredeti” időszámítás, a nap 12:00-kor van a legmagasabban az égen, és éjjel 0:00-kor van az éjszaka közepe.

Tavasszal átállunk nyári időszámításra, az óramutatót egy órával előbbre állítjuk. Mivel a napi ciklusunk – felkelés, reggeli, munkakezdés, ebéd, stb… – az órához igazodik, így a világosság-sötétség ciklusához képest is egy órával előbb kelünk és fekszünk.

Ősszel aztán visszaállunk a téli időszámításra. Az óramutatót egy órával hátrébb állítjuk. Ha úgy tetszik, az az egy óra, amit elveszítünk tavasszal, az ősszel egy óra többletet jelent. Mondjuk úgy ha két olyan szomszédos szerdai nap 12:00 időpontját nézzük, ahol az óraátállítás pont a két szerda közötti hétvégén történik, akkor a tavaszi óraátállításnál a két nap között 168 óra helyett 167 óra van csak, viszont ugyanez a különbség ősszel, az őszi óraátállításkor 168 óra helyett 169 óra lesz.

Meg úgy gondolj bele. Ha egy órát csúsznánk, anélkül, hogy visszaállítás történne, akkor ebből egy nap úgy lesz csak, ha közben van olyan pillanat, mikor még csak fél napot csúsztunk, tehát a nap mondjuk 18:00 körül kelne, 0:00-kor lenne dél, 6:00 körül sötétedne és 12:00-kor lenne az éjszaka közepe…

> Ha pl valamit számolnak, pl tegyük fel,egy aszteroida mikor fog ideérni,Földközelbe,vagy mikor csapódik be, és mondjuk ezt órára pontosan meg tudnák mondani,akkor azt az egy órát le kell vonniuk.

Nem jelent problémát. Globális jellegű időszámításnál eleve az is gondot okozna, hogy míg mondjuk Bukarestben 9:00 van, addig Londonban 7:00. Ilyenkor egy egységes idővel az UTC-vel számolnak, ami a GMT – greenwichi középidő, greenwichi időzóna – nyári időszámítástól mentes idejét mutatja. Abból meg az időzónák, megy egyéb kevésbé ismert óraproblémák – például szökőmásodpercek, egyebek – miatt úgyis konvertálni kell a helyi időre, akkor meg mindegy, hogy most egy lépéssel több-e ez a konverzió. Tudományos, ipari, gazdasági területen ez probléma nélkül megvalósítható.

> Szerintem felesleges.

Igen, ezt már írtad. A sulykolásos érvelés nem érvelés. Attól, hogy többször leírod, attól nem lesz megalapozottabb a véleményed. ;-)

~ ~ ~ #11 ~ ~ ~

> Én még mindig kábán kelek, azzal az érzéssel, hogy ellopták az éjjeli alvásomat.

Akit nagyon megvisel, az tud ellene védekezni. Mondjuk úgy, hogy egy héttel előtte rákészül, minden nap 10 perccel korábban fekszik le, és korábban kel. Napi 10 percnyi lag nem hinném, hogy nagyon megviselné az embert.

> Szerintem (de ezt jelen pillanatban nem tudom gazdasági adatokkal alátámasztani, láttam már "teljesen hiteles" cikkeket mellette illetve cáfolatként is) a mai világban, ahol a TV-műsorok, a gyárak, a közlekedés is 24 órában futnak, már abszolút értelmét, gazdasági előnyét vesztette az óra-átállítás.

Itt nem is ez a kérdés elsősorban. Igen, sok minden 24 órában fut, ezekre nézve indifferens az óraátállítás. De ettől még mégiscsak este egy órával többet világítunk, reggel meg így is, úgy is világos van. %-osan kisebb a teljes fogyasztáshoz képest a megtakarítás, de számszerűen ugyanannyi. Illetve mint írtam, az energiatakarékos fényforrások miatt számszerűen is kevesebb némileg.

Itt inkább az a kérdés, hogy világítás helyett van-e valami olyan fogyasztás, amivel számolni kellene. Például ma jóval elterjedtebbek a légkondicionálók. Ugyan világosabb van délután, este, de melegebb is. Kérdés, hogy nem használjuk-e többet pl. a légkondicionálót az óraátállítás miatt. Mindenesetre azt tudjuk, hogy az óraátállítás napjaiban az elektromos energia fogyasztás érezhetően csökken. Persze tavasszal nem szoktunk légkondicionálót használni, kérdés, hogy a nyári időszak fogyasztásában ez nem üt-e vissza. Ezt meg csak úgy lehetne tesztelni, ha párhuzamosan lehetne kipróbálni a kettőt. Két szomszédos országot pl. nem lehet ilyen módon összehasonlítani, mert más a két ország gazdasági, szociális helyzete, mások a szokások, stb…

~ ~ ~ #12 ~ ~ ~

> Én már olyan véleményt is olvastam, hogy alapból rossz időzónában vagyunk és GMT+2-be kellene lennünk.

Mi „jó” időzónában vagyunk alapból, a határokat nem figyelembe vevő időzóna vonalak alapján ugyanoda esnénk, ahol vagyunk. Inkább arról van szó, hogy a nyugat-európai időszámítás van csúszásban. Nézz meg egy térképet, Franciaország, Spanyolország pl. Anglia alatt van őnáluk logikusabb lenne, ha GMT+0 zónába tartoznának. De „politikai” okokból mégis a GMT+1 -be tartoznak. Viszont ez azt jelenti ugye, hogy míg Párizsban is és Budapesten is ugyanabban az időpillanatban mutat az óra azon a bizonyos májusi estén 20:20-at, addig itt már éppen lement a nap, szürkület van, míg Párizsban még van egy óra a naplementéig.

= = = = = = =

Egyébként teljesen elvi szinten ezeket a problémákat meg lehetne oldani az óra, meg az időzónák piszkálása nélkül. A problémánk az, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy télen-nyáron, illetve részben országhatároktól függetlenül az iskola 8:00 ± pár perc könyékén kezdődjön, az esti film a TV-ben 20:00 körül kezdődjön. Valahogy túlságosan ragaszkodunk az órához. De el lehetne tolni a napi tevékenységünket az óra bizdergálása nélkül is. Mondjuk míg Spanyolországban 8:00-kor kezdődik az iskola, itt kezdődhetne 7:00-kor. Egyenértékű lenne ez egy időzóna váltással.

Vagy az óraátállítást nézve lehetne azt csinálni, hogy amíg télen 8:00-kor kezdődik az iskola, addig nyáron 7:00-kor. Ez is egyenértékű lenne az óraátállítással. Hogy történetesen az napnak az égen elfoglalt helyzetének történetesen melyik számot feleltetjük meg az óra számlapján, az ebből a szempontból indifferens. Az időzóna probléma és az óraátállítás, annak az energetikai következménye alapvetően az emberek életritmusa és a világosság-sötétség ciklusa közötti viszonyból fakad, ami elvileg teljesen független a harmadik tényezőtől, ciklustól, nevezetesen az óra járásától.

Persze érthető, hogy miért nem ezt tesszük az óraátállítás helyett. Mert akkor új menetrendet, nyitvatartási idő táblát, egyebeket kellene gyártani félévente.

"Akit nagyon megvisel, az tud ellene védekezni. Mondjuk úgy, hogy egy héttel előtte rákészül, minden nap 10 perccel korábban fekszik le, és korábban kel. Napi 10 percnyi lag nem hinném, hogy nagyon megviselné az embert."

Istenemre, idén érzem először ennyire. Jövőre felkészülök. :D

Előző témában nagyon jól belinkelte a válaszoló az energiamegtakarítást

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__67..

tehát aki azzal érvel, hogy "nem hisz benne" mint 1, az magát teszi nevetségessé (kb. mint aki azt mondja, hogy lenne éghajlatváltozás, amikor tegnap hideg idő volt).

Ha meg azt kérdezed, miért nincs egyszerűbb naptár: azért, mert a Hold keringési ideje, a Föld keringési ideje és a Föld forgási sebessége nem egyezik olyan tökéletesen.

EGyébként naptárreform-javaslat sokszor volt a történelemben, olvass utána. (Voltak nagyon elegáns és egyszerűsítő javaslatok is, csak ugye hogy veszed rá a világot, hogy dobja ki az összes órát és naptárat, és írja át az összes könyvet.)

Egyesült államokbeli felmérés alapján az időszámítás átállással nyerhető fogyazstáscsökkenés az éves fogyasztás 0,03 %-a.

Mi egy kicsit elmaradottabbak vagyunk talán, legyen a duplája.

Hát, kérem, ennyi áremelést hajlandó vagyok lenyelni, villamosjegyben, villanyszámlában is, hogy ne buzeráljanak az óraállítással. :)

Ehhez szerintem sok adat szükséges.

"Egyesült államokbeli felmérés alapján az időszámítás átállással nyerhető fogyazstáscsökkenés az éves fogyasztás 0,03 %-a. "

Ellenérvek: :D

- az emberek főként ma már nagyon sokféle időpontban kelnek fel és járnak munkába és nem is csak a többműszakosok hanem mindenki. nem csak pár időpontban, hanem minden órában kelnek, sőt még minden órában másképp is, ettől leszűkül egy adott világossági időre azok száma akik spórolhatnak/nának.

- az sem mindegy ki mit csinál reggel otthon, vagyis igényli e a tevékenység a lámpafényt. ha nem igényli kevesebben spórolnak.

- ki mennyit van otthon reggel? aki keveset az alig spórol.

- számít az egyéni szokás is, vannak akik szinte mindig felkapcsolják a villanyokat. ők sem spórolnak.

- kinek milyen egyáltalán a természetes fénymennyisége ami lakásonként/házanként eltér. van ahol hiába reggeli fény mert kicsi az ablak és felkapcsolja. ők sem spórolnak.

- borultabb időben kevesebb a fény így megint egy esély hogy fel kell kapcsolni a villanyt.

- vannak akik így is úgy is spórolnak és amennyire csak lehet nem kapcsolják fel a lámpákat - ők se spórolnak ezzel.

Tehát: valahányan valóban úgy kelnek, de közel sem mindenki, ezekből valahányan 15 perc alatt el is mennek otthonról - ők alig spórolnak, további valahányan nem is igénylik a reggeli lámpát - ők nem spórolnak. míg mások mindenképpen felkapcsolnak - így ők is kiesnek a spórolókból. kiesnek a spórolókból akiknél kicsi és/vagy kevés az ablakos fény így fel kell kapcsolják reggel a villanyt. elég egy borultabb idő reggel és megint kellhet sok helyen a reggeli világítás - ők sem spórolnak. aki maximálisan spórol az meg se így se úgy sem kapcsolja fel csak ha nagyon kell - ők se tudnak már ezzel spórolni.

- utcai lámpáknál nincs spórolás mert a Nap járásához igazodik.

- üzemekben legtöbbször egyfolytában megy a világítás mert nem kinti fényben dolgoznak, nem természetes fényhez tervezték az üzemeket.

- irodaépületek szintén néhol lehet később kapcsolják fel de van ahol szintén egyfolytában világítanak.

stb

Oké valamennyi spórolás van, de kérdés pontosan kiknek? és mellyi? Illetve a közemberek és különböző méretű vállalkozások közük leosztva kiknél mennyi a spórolás? Plusz az állami szekcióban ugyanez? Leginkább a nagy áramfogyasztók tudnak spórolni, ők nagyobbat.

#15

"Egy átlagos ember mondjuk reggel 6-7 körül kel,"

na ezt én így megkérdőjelezem hogy ez átlagos. rengetegen 5kor kelnek 4kor vagy páran még előbb. vagy később :D