Tényleg pszichológusra van szükségem?

Nem pszichologusra van szukseged valoszinuleg, hanem tanulasra. De igazi tanulasra.

Amit leirsz, az tipikusan ket dolog jellemzoit viseli. Az egyik a rovidtavu memoriara hagyatkozas, azaz amikor valamirol szt hiszed, hogy tudod, holott nem tudod. Mindenki kepes arra, hogy valamit egy rovid ideig megjegyezzen, sot egymas utan ket-harom feladatot megoldjon, majd ugy erezze, hogy hat ezt o mar tudja. De az a baj, hogy ilyenkor pusztan arrol van szo, hogy meg emlekszel az elozo megoldasra, de az nem epult be a memoriadba, pusztan egy rovidtavu emlek. Es ha ennek a “sikernek” a fenyeben abba is hagyod a gyakorlast, akkor nem is fog beepulni.

A masik dolog pedig az, hogy valoszinuleg tul konnyu a gyakorlas. Pl matekbol vagy tul konnyu feladatokat gyakorolsz, vagy pedig mindig megnezed, hogy jok lettek-e az eredmenyek, igy ha elszursz valamit, azt rogton eszreveszed, a kovetkezo feladatnal pedig azt hiszed, hogy magadtol jottel ra, pedig csak emlekszel (ugye, rovidtavu memoria). Viszont a dolgozatra egyik sem igaz: sem a feladatok nem konnyuek, es visszajelzest se kapsz minden feladat utan, hogy sikerult-e, igy nem tudod a kovetkezore kijavitani sajat magad.

Peldaul kepzeld el, hogy uszni tanulsz, de ugy, hogy kizarolag a medence szelen lebegsz a vizben, fel kezzel a szarazfoldbe kapaszkodva. Aztan egy pillanatra elengeded a kapaszkodot, egy masodpercig lebegsz, majd ujra megfogod. Vajon ebbol az kovetkezik, hogy akkor most mar tudsz uszni? Nyilvan nem. Na valoszinuleg ugyanezt csinalod gyakorlas cimen, de a dolgozat az mar maga a melyviz.

Tehat amit tenned kell elso korben. Ne egyszerre gyakorolj nagyon sokat, hanem idoben elvalasztva, hogy ne a rovidtavu memoriadra hagyatkozz. Matek, magyar, tortenelem, megint matek, de a masodik korben mar nem nezheted meg elotte a konyvet, azaz arra kell hagyatkoznod, amire tenyleg emlekszel. Ha valamit elfelejtesz, amit „elozoleg mar tudtal“, akkor elozoleg se tudtad igazabol. Ha valamit nem tudsz a masodik korben, akkor megnezheted a konyvet, de ekkor csinalnod kell egy harmadik kort, ahol nem veheted elo akonyvet. A masik, hogy valassz nehezebb feladatokat, es egyszerre tobbet oldj meg, mielott megnezned, hogy sikerultek-e.

Az internetet meg a szamitogepet a tanulas idejere kapcsold ki. Sokan hiszik azt, hogy epp tanulnak, mivel orakat elszurnak ilyen-olyan google meg wiki keresessel, csevegessel (ami felig-meddig tenyleg esetleg erinti az adott targyat). Ezekkel az a baj, hogy mindez nem tanulas, hanem potcselekves. Szepen megnyugtatja a lelkiismertet, hogy orakig tanultal, holott uveges tekintettel bamultal egy harom soros wikipedia oldalt, mikozben otpercenkent valaszoltal a facebookon egy havernak. A tanulasnak intenzivnek kell lennie, massal nem foglalkozva.

A rovidtavu memoria az nem egy betegseg vagy ilyesmi. Mindenkinek van rovidtavu memoriaja, ide kerulnek azok a dolgok, amikre pillanatnyilag emlekszel. Innen kerulnek at a hosszutavu memoriaba azok a dolgok, amikre kesobb is emlekszel.

Peldaul ha van egy graffiti a buszon, arra biztosan emlekszel meg egy par percig miutan leszalltal a buszrol. De masnapra tutira elfelejted, mint lenyegtelen emleket. Ha azonnal megkerdezne valaki, akkor emlekeznel ra, de ha masnap kerdezne meg valaki, akkor nem emlekszel. Sot az is lehet, hogy emlekeznel arra, hogy volt ott VALAMI firka, de az istennek nem jut eszedbe, hogy mi is volt az.

Ugyanigy van az agyad a matekkal. Arra emlekszel, hogy “de hat csinaltam ilyen feladatot tegnap”, csak arra nem emlekszel, hogy hogyan.

Amugy nekem is ez volt, amit irsz. Sose volt gondom a jegyekkel, se az altalanosban, se a gimiben. Igazabol az egyetemen szembesultem vele eloszor, hogy nem feltetlenul eleg vegigolvasni a konyvet egyszer, mint a gimiben. Bizonyos szempontbol te meg szerencsesebb is vagy, mivel nekem az egyetemen kellett kitalalnom az osszes tanulasi technikat magamnak, neked meg itt a gimi, tehat kesobb ugyanezt fogod tudni hasznalni.

Szoval nezzunk kicsit bele, hogy hogyan is mukodik a tanulas. Az agy alapvetoen olyan dolgokat tesz hosszutavu memoriaba, amit fontosnak tart. A fontossag ugy nyilvanul meg, hogy

a) Valami fokozott emberi erzelmi allapot kapcsolodik hozza

b) Valami stresszes erzelmi allapot kapcsolodik hozza

c) Erdekel

d) Sokszor talalkozunk vele.

Az agy alapvetoen szocialis dolgokat szeret elrakni, illetve veszelyhelyzetek megoldasat. Ezen kivul azzal szeret foglalkozni, amiben sikeres. Mindharom dolog erzelmeket valt ki. A szocialis dolgokra sokkal jobban figyelunk, ezert ha valakit egy kozeli embertol hallunk, sokkal jobban megjegyezzuk, mintha tavoli idegentol hallanank. Az olvasas ebbol a szempontbol tavoli idegennek minosul, tehat az egyik legjobb tanulasi strategia az egyuttes atbeszeles baratokkal. Ezt nagyon sokat alkalmaztam az egyetemen.

A veszhelyzet (mondjuk az osembert megkergeti az oroszlan) nagyon jo tanitomester. Amit veszhelyzetben tapasztalunk, az tutira egesz eletunkben velunk marad. Nyilvan ez nem azt jelenti, hogy a csatater kozepen kell kinyitni a tankonyvet, mert nyilvan a csatater kozepen a tulelessel kapcsolatos dolgokat fogod megtanulni. En egy csomo dolgot tanultam meg vizsgan ugy, hogy nem tudtam, de elmondtak, es azota tudom. Ezert jo a feleles, mert feleles kozben stresszelsz, ha valamit nem tudsz de a tanar elmondja, azt utana mar tudni fogod. Igaz, aznapra egyest kapsz, de kesobb menni fog.

A sikeres dolgok pedig azert jok, mert az pozitiv erzelmeket (jutalmazas, endorfin) szabadit fel, ami miatt az agy ugyanugy elrakja, mint a stresszes tanulaskor, csak nincs benne stressz. Ezert meg jobb leszel, meg tobb siker, meg jobb, stb stb. Mas reszrol viszont a sikerteleneket utalni kezded, amitol rosszabb leszel, amitol meg jobban utalod, tehat ez egy negativ kor, es ez a helyzet veled es a matekkal most.

Ezeken kivul az agy meg azokkal a dolgokkal hajlando foglalkozni, amikkel sokszor es intenziven talalkozik. Ezeket meg akkor is megtanulod, ha nem kapcsolodik hozza erzelem (tehat nem a baratodtol hallod, nem stresszelsz es nem is erdekel). Ilyen peldaul az, amit a buszvezeto minden nap ugyanugy mond be, de igy mukodnek a reklamok is. Tok mindegy, milyen gagyi, ha eleg sokszor hallod, akkor megjegyzed.

Szoval a nagy gond akkor van, amikor az agyadat ra kell venni arra, hogy valamit megjegyezzen, amihez nincs kedve, es valojaban az osszes olyan tanulas ide tartozik, amit kenyszerbol csinalsz es nem oromodben. Ilyenkor at kell verned a sajat agyadat, el kell hitetni vele, hogy az a dolog fontos. Azert fontos, mert INTENZIVEN foglalkozol vele. Nem csak ugy felvallrol, mikozben megy a hatterzene es otpercenkent megnezed a facebookot. Intenziven, azaz 100% koncentracioval. Ez azt fogja uzenni az agyadnak, hogy ami itt van elotted, az fontos. Es a fontos dolgokat at fogja tenni a rovidtavu memoriabol a hosszutavuba.

Azt erdemes tudni, hogy az atrakas alvaskor tortenik. Az agy sokkal fontosabbnak tartja azokat a dolgokat, amikkel gyakran talalkozik, ezert az igazan nehez targyakat tobbszor, de mindig intenziven kell elovenni. Es a fontosak kozul is a legfontosabb az, amivel kozvetlenul lefekves elott es felkeles utan foglalkozol. Ezert lefekves elott mindig nezd at a matekot, ez legyen az utolso dolog, szoval utana mar se telefon, se TV, se semmi. Es reggel az elso dolog is ez legyen. Ez azt fogja uzenni az agy memoriaugyi felelosenek, hogy “itt van ez a sok szabaly meg pelda, allandoan ezekrol olvasunk, tehat biztos fontos, elrakom magamnak”. Es igy is lesz.