A túlvilág mit is jelent? Újjászületést, vagy az örök nyugvást?

Egy cseppet összekeverted a dolgokat.

A párhuzamos világegyetem elképzelése azt jelenti, hogy ha a világon bárki vagy bármi egy döntés elé kerül, akkor a világ szétválik: az egyik ágban az egyik döntés lesz, a másikban a másik.

Tehát pl. az egyikben meghalsz, a másikban nem.

Felhívnám a figyelmed, hogy túlvilág egyikben sincs!

Vagy halott vagy - vagy élő.

De ez csak egy elképzelés, és valószínűleg egyáltalán nem így működik a világ. Miért?

Nézzünk csak egy sima kőomlást, ami minden nap rengeteg van a hegyekben. Minden egyes kőnek minden másodpercben döntenie kell, hogy most jobbra pattan tovább, vagy balra.

Ugyanígy az egész világ tele van hasonló döntésekkel - csak a Földön mondjuk minden másodpercben van ezermilliárd ilyen döntés.

Tehát akkor a világunk - csak a Föld miatt - minden másodpercben ezermilliárd felé szakad szét (de még ott van a világ többi része is, ne feledd!)

Viszont utána a következő másodpercben MIND az ezermilliárd frissen keletkezett világ ismét ezermilliárd részre szakad szét!

Hol fér el ez az irgalmatlan mennyiségű, és egyre gyorsabban szétszakadó rengeteg világ?

Kár volt elolvasnod - sokkal hasznosabban is tölthetted volna az idődet.

Még nagyobb a baj, ha még jól össze is zavar téged.

Kérlek, olvasd el még egyszer, gondosan, amit írtam.

Butaságokat miért hiszel el?

A "figyelő" pedig nem isten, hanem a megfigyelési HELYZET.

Mondok egy hasonlatot: milyen a víz?

Tó - vagy folyó?

Melyik ebből a víz természete?

Látható, ugye, hogy egyik SEM, hanem attól függ, hogy milyen helyzetbe kényszeríted.

Az anyagokat, ha olyan helyzetbe kényszeríted, hogy meg lehessen mérni valamilyen tulajdonságát, akkor olyanná alakulnak - függetlenül attól, hogy megfigyeled-e, vagy csak képes lennél megfigyelni.

Amúgy a megfigyelő nem te vagy itt sem, hanem a buta detektor. Te lehet, hogy csak 5 év múlva nézed meg a felvételt.

Ezotéria fórumba kellett volna raknod.

"Olvastam, hogy a kvantumfizika szerint igen is él tovább az ember egy másik párhuzamos világegyetemben vagy miben. Tehát ha meghalok, akkor a mennyország tudományos változatában fog nyugodni a lelkem"

Nem tudom, hogy baromságokat olvasol-e, vagy te érted félre, vagy mindkettő.

A kvantummechanikai eremény a következő (és ne hidd el se azt a maszlagot, amit a tudatlan misztikusok hordanak össze, se azt a lebutított (és valótlan/dilis) változatot, amit 1. válaszoló mondott):

Amikor az atomokat vizsgálják a fizikusok, akkor valószínűségszámítással írják le a tulajdonságaikat. Az ok az, hogy a "rendes" világban egyszerűen meg tudod mérni valaminek a tulajdonságait: leméred a hosszát, aztán megnézed hogy milyen messze van lamai mástól, majd hogy mekkora a hőmérséklete, stb.

Az elemi részecskék esetében ezeket nem tudod elvégezni, mert bármilyen mérés megváltoztatja a rendszert és már nem olyan lesz, mint előzőleg volt.

Ezért azt találták ki a tudósok, hogy felírnak egy valószínűségszámítási eloszlást, ami megadja, hogy mekkora rá az esély, hogy a mérés után valaminek valami lesz az értéke. Addig végzik ugyanazt a mérést, amíg ki nem jön, hogy mondjuk valami kétszer olyan gyakran fordult elő, mint egy másik eset.

Később kiderült, hogy azt is meg tudják adni, hogy a különböző tulajdonságokat leíró valószínűségek hogyan aránylanak egymáshoz. Csak az a baj, hogy ezek a valószínűségek nem azok, amire számítanánk.

Például azt hinnénk, hogy valaminek a sebességét annál könnyebb meghatározni, minél többet tudunk arról, hogy hol lehet. Mint kiderült, pont fordítva van, minél biztosabbak vagyunk az egyikben, annál bizonytalanabb a másik! A végeredmény az, hogy fogalmunk sincs róla, hogy pontosan milyen törvények szerint viselkednek az atomok.

Namost van egy másik probléma, ami a következő:

amikor visszaváltod ezt a valószínűségekkel megadott rendszert a rendes, megszokott, fix értékekkel bíró fizikába, akkot tulajdonképpen mi történik?

Te, mint egy isten, megváltoztattad a fizika törvényeit, azzal, hogy elvégeztél egy mérést? Vagy az egész csak matematikai illúzió, és csak nem tudjuk, hogy a kettő hogyan kapcsolható értelmesen össze, mert nem elég jó a fizikai tudásunk?

A ma elterjedt modell úgy néz ki, hogy amikor bármilyen mérőeszköz - a "megfigyelő" - megpróbálja meghatározni a részecske tulajdonságait - "mérés" - akkor ez a valószínűségi modell - a "hullámfüggvény"- összeomlik, a részecskemodell átadja a helyét a klasszikus modellnek.

Hangsúlyozom, hogy ez egy matematikai modell a részecskék méréseire. Semmi köze ahhoz, hogy az emberi lények hogy döntenek, vagy mit csinálnak - ezek a dolgok mind a "nagy" dolgok szintjén történnek. (Ezért marhaság - pontosabban egy túlságosan szó szerint vett rossz hasonlat), amit az #1 írt.)

A filozófiai vetülete az egésznek az, hogy most akkor a világot hogy kellene tekintenünk. A részecske az összes lehetséges állapotban valóban létezik, és mi abból egyet véletlenszerűen kiválasztunk, amikor mérünk? Vagy a mérés ténye képes megváltoztatni a részecske tulajdonságait?

Erre vannak lehetséges értelmezések, és az előbbinek az egyik példája ez az említett "sok világ" értelmezés.

Nem tudom, ezzel sikerült-e egy kis homályt oszlatnom, mindenesetre ha ezt neked valaki úgy próbálja beadni ehelyett, hogy a kvantummechanika bebizonyította a túlvilág létezését, akkor küld el a sunyiba, mert pofátlanul hazudik neked.