A fekete lyuk egy nagyon nehéz és sűrű csillag. Ugyanaz történik, mintha mondjuk a Napba zuhanna valami. Tehát a fekete lyuk részévé válik. Csak az a különbség, hogy utána nem tud kijönni.
2014. nov. 28. 16:13
Hasznos számodra ez a válasz?
2/9 anonim válasza:
Kérdésedben a válasz: ha "beszív", akkor "bele"!
2014. nov. 28. 17:20
Hasznos számodra ez a válasz?
3/9 anonim válasza:
Gondolom arra gondolsz, hogy az anyag összenyomhatatlan, ezért a térfogatának meg kell maradnia. De ez csak földi körülmények között igaz, és ott is csak nagyjából és csak a szilárd és folyékony halmazállapotra. A csillagok gázból vannak, úgyhogy az eleve összenyomható, de a fekete lyuk ereje akkora nagy, hogy ha szilárd anyag esne bele, akkor az is összepréselődne olyan picire, hogy bőven beleférne benne. Persze nagyobb tömegű fekete lyuknak az átmérője is nagyobb, de egy fekete lyuk tömege minimum 2,5 naptömeg, de van, hogy sokkal több, szóval ha abba beleesik még 1 naptömeg, akkor az sokat már nem változtat a méretén. Ha az egész Föld préselődne fekete lyukká, akkor az kisebb lenne, mint egy 2 cm-es golyó. Ha ez beszippantana egy nagy hegyet is akár, akkor sem növekedne meg a mérete számottevő módon, mert az egész Föld tömegéhez képest egy nagy hegy tömege is elhanyagolható.
2014. nov. 28. 18:13
Hasznos számodra ez a válasz?
4/9 anonim válasza:
Atomjaira vagy még kisebb alkotóelemeire szakad szét, majd "hozzátapad" a fekete lyuk anyagához (fogalmunk sincs, mit csinál az anyag a fekete lyukban).
2014. nov. 28. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
5/9 anonim válasza:
Még nem tudják a kutatók sem pontosan, milyen belülről egy fekete lyuk, de elvileg pontszerű, vagy vastagság nélküli korong. Ami biztosan nő egy csillag elnyelésekor, az a tömege, azzal pedig az eseményhorizont mérete, de magának a fekete lyuknak (amennyire tudjuk) nem változik a mérete. (Mivel nincs is igazán neki mérete.)
Úgy képzeld el, mintha egy pohár vizet beleöntenél egy medencébe. Akkor a pohár víz hova tűnik? Az anyaga nem szűnik meg, csak mint önálló objektum tűnik el, az anyaga pedig már egy másik dolog része lesz.
2014. nov. 29. 08:57
Hasznos számodra ez a válasz?
6/9 A kérdező kommentje:
köszönöm a válaszokat!
2014. nov. 29. 09:32
7/9 anonim válasza:
5-ös hozzászólásához:
A fekete lyuk mérete=az eseményhorizont sugarával. Tehát ez igenis változik. Ami nem változik, az a végtelen sűrűségű, végtelenül kicsi pont a közepén, ami a szingularitás. Ez így is úgy is végtelenül kicsi, mindegy mekkora a tömege, és ebbe préselődik bele az anyag, amit beszív a fekete lyuk.
2014. dec. 1. 19:59
Hasznos számodra ez a válasz?
8/9 anonim válasza:
Az eseményhorizont nem = a feketelyuk méretével, az eseményhorizont az a határ, ahonnan már biztosan "beszív" a feketelyuk.
2015. ápr. 17. 09:38
Hasznos számodra ez a válasz?
9/9 anonim válasza:
A "lyuk" nem a geometriájára, hanem a "viselkedésére" utal (mindent elnyel) semmiképp sem nevezném korongnak. Ahogy Előttem mondták, a szingularitás nem nő ( a közepén az a valami), az a feketelyuk létezése során állandó állandó jellemzőkkel bír. Tulajdonképpen a szingularitás maga a feketelyuk. Hozzájön az eseményhorizont, ami nagyobb kiterjedésű, a kettő között nincs szerkezet.
Amikor elnyeli az anyagot, a szingularitás nem nő, az eseményhorizont kiterjedése változik, mivel ez a tömegével arányos. Tehát a medencés példa nem helytálló.
Sokkal inkább képzeljük el lufiként. Ahogy fújjuk bele a levegöt, nő a felszíne. Ugyanígy a feketelyuknál, csakhogy anyag kerül bele, és nincs felszíne.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!