Miért minden nyelv szótában az utolsó betűs (vagyis a Z legtobb esetben) szavakbol van a legkevesebb?

Ja és, hogy a kérdés többi részére is válaszoljak, gondolom az abc betűsorrendjét meg úgy alkották meg, hogy ha egy új betűt találtak ki, akkor az előző betűk után írták, szépen sorba, pont, mint ahogy a szavak betűit is egymás után írjuk, nem pedig, ide-oda. És így az egyre hátrébb lévő betűk, valószínű egyre kevesebbszer szerepelnek a szavakban, mivel nem volt annyi idejük elterjedni. Persze maga a betűk abc sorrendje nem biztos, hogy szentírásszerűen került mindig rögzítésre, úgy hogy szerintem az betűk időrendi megalkotásához, jobb ha a betűgyakoriságot vizsgáljuk meg a nyelv szavaiban.

Egy érdekes ellenőrzés jutott eszembe, olyan nyelvek esetében, ahol nem balról jobbra írnak, hanem jobbról balra, ha jól tudom van ilyen, meg kellene nézni, hogy ott valóban a gyakoriság is fordítva van-e, ami valószínűsíthetően következik a fenti logikából, tehát ott pont az abc első betűje kellene a legritkábban előforduló betű legyen a nyelvben...

Az angol nyelvre reszletes statisztikak vannak, melyek alapjan a kovetkezo allitasokat lehet megfogalmazni. (Grafikonokat lasd a linkelt kepen.)

[link]

Az elso grafikon azt mutatja, hogy melyik betu milyen gyakori szokezdo betu. Jol latszik, hogy a ket leggyakoribb betu kozel sem az ABC elejerol jon, hanem a masodik felebol (P es S). Csak az azt koveto ket leggyakoribb jon elolrol (A es C). Ezen kivul a legritkabb betuk kozul bar elso helyen ket hatso betu vegez (X es Y), utana rogton a J es a K jon a lista kozeperol.

A masodik diagram a kezdobetuk rangosrat mutatja, azaz azt, hogy melyik betu a leggyakoribb kezdobetu (az kapja az 1. helyet),a masodik leggyakoribb (az a 2-es), stb. Minel magasabb egy oszlop, annal ritkabb az adott betu. Az abrazolas csaloka, mert ha ket betu rikasaga kozt csak nagyon kicsi az elteres, akkor is a kovetkezo sorszamot kapja, azaz nem mutatja az aranyokat (azt az elso diagram teszi), csak a sorrendet. Valoban lathato, hogy van nemi (nem teljesen konzekvens) trend arra, hogy minel hatrebb van a betu az ABC-ben, annal ritkabb. Ugyanakkor ez a trend kozepen teljesen eltunik, csak a sor elejen es vegen lehet felfedezni.

A harmadik diagram azt mutatja, hogy az angol szavak hany %-a tartalmazza az adott betut. Peldaul a szavak 60%-aban van legalabb egy darab A betu. Lathato, hogy az angol szavak leginkabb a J K Q V X Z betuket kerulik, ugyanakkor peldaul az Y gyakoribb, mint a B, hiaba van az egyik az ABC elejen, a masik a vegen.

A negyedik diagram a betuk gyakorisagi rangsorat mutatja. Amelyik betu a legtobb szoban elofordul, az kapja a legalacsonyabb oszlopot es igy tovabb. Lathato, hogy az ABC vegen van nemi feldusulas a magas oszlopokbol, de amugy elegge ossze-vissza az egesz.

Az utolso diagram a kerdes szempontjabol a legerdekesebb. Azt mutatja, hogy mennyire vannak alul- vagy felulreprezentalva a betuk a szo elejen ahhoz kepest, hogy amugy mennyire gyakori az adott betu. Ugy kapjuk meg, hogy osztjuk azt, hogy az adott betu hanyszor van a szo elejen azzal, hogy hany szoban szerepel. Peldaul a J a szavak nagyon kis reszeben szerepel egyaltalan (1,3%) viszont majdnem ugyanennyi (0,98%) szonak van az elejen. Vagyis a J ha benne van egy szoban, akkor az elejen van. Minel magasabb az oszlop, annal inkabb elmondhato, hogy az adott betu keruli a szo elejet. A legmagsabb az Y, ami nagyon ritkan van a szo elejen, pedig amugy egy kozepesen gyakori betu. Az abran jol lastzik, hogy a Z (es a legtobbb sorvegi betu) abszolut nincs alulreprezentalva. Nem azert van keves Z (W, X stb) a szavak elejen, mert belefaradtak a szotarkeszitesbe, hanem azert, mert a Z (W, X) amugy is elegge ritka betu, es ezert ritkan is kerulnek a szo elejere. Legalabbis az angolban.