A hangok tényleg képesek ilyesmire?

Nem. A „cikk” féligazságok elferdítésével jut el teljesen igazolhatatlan állításokig.

A zene valóban jót tesz az embernek. Kikapcsol, megnyugtat, esetleg segít levezetni bizonyos feszültségeket. Közvetve akár lehet a hatása a gyorsabb gyógyulás is persze.

De nem a hangok magasságán múlik mindez. Ha egy dalt két hanggal lejjebb transzponálva énekelsz, a hatása ugyanaz. Ha nagyon eltranszponálod, akkor már érezhető a dolog, de pár hangot simán lehet tologatni úgy, hogy a legtöbb ember észre sem veszi.

Ami a cikk végén van, az meg nem következik abból, ami a cikk elején van. Ha még el is fogadjuk, hogy egy bizonyos hangmagasságnak egy bizonyos hatása van, abból nem következik, hogy pont annak a frekvenciának pont az a hatása, amit leírtak.

Persze ha van mögötte kutatás, ténylegesen tesztelték a hangok hatását embereken, valamilyen objektív, tudományos módszertannak megfelelő módon mérték fel a hatását, akkor oké, akkor van miről beszélni. De ez így lóg a levegőbe.

Amit a hangról, a hallásról, az emberi szervezet működéséről tudunk, abba a cikkben leírt jelenség nehezen fér bele, eléggé valószínűtlen a dolog. Nem lehetetlen persze, csak ennek az állításához fel kellene mutatni valamiféle igazolást.

Erősen túl van spirázva. Arról van szó, amit minden értelmes ember könnyen belát és tapasztal, hogy a zene komoly hatással lehet az ember hangulatára és egyáltalán közérzetére.

Az viszont valamennyire egyénfüggő, hogy melyik zene milyen és milyen erős hatást vált ki.

Persze hasonlóság is van:

http://www.youtube.com/watch?v=F1EgwIECOq8&index=20&list=PLf..

http://www.youtube.com/watch?v=YQshR9iiFZ4

http://www.youtube.com/watch?v=mOYZaiDZ7BM

A dalszövegek nélkül is alig akadna ember (legalábbis ebben a kultúrkörben), aki összekeverné, hogy melyik a félelmetes-tragikus, melyik szomorú-romantikus és melyik a vidám... :) Ilyen szempontból 99%-os egyezés lenne aze emberek között kb...

A hangskálákkal nagyon sokat kísérletezett az emberiség és nagyon sok féle volt már, de nem kell túlmisztifikálni. Arról van szó, hogy a zene hat az ember hangulatára és kész.

Kezdjuk ott, hogy a cikk rettento nagy baromsaggal indul, tehet magyarul mondva fogalmuk sincs az egeszrol, de azert ugy tesznek, mintha…

Ugyanis olyan nincs, hogy a “do” meg a “re” frekvenciaja. Ezek ugyanis a szolmizacios hangok, ami egy relativ skala, nem pedig egy abszolut skala. Fix frekvenciaja a torzshangoknak van (C D E F G A H C). Tobbfele skalat is hasznalunk, illetve hasznaltunk a regebbi idokben. A ma legelterjedtebb temperalt skalaban az A hang erteke 440 Hz, egy oktavval feljebb 880 Hz (mindig ketszerezodik). De ez nem volt mindig igy, mas korokban hasznaltak ettol eltero hangolasokat is.

De akkor mi koze a do-re-mi-fa stb skalanak a C-D-E-F skalahoz ? Hat annyi, hogy a C-D-E-F stb skalan barmelyiket ki lehet nevezni do-nak. Ha a C-t nevezem do-nak, akkor az egy C-dur skala, onnantol persze egyertelmuen a D lesz a re, stb. De kinevezhetem az A-t is do-nak, akkor az egy A-dur skala. Mivel a C frekvenciaja 261,63 Hz (es ennek 2-szerese, 4-szerese stb), ezert C-dur eseten a “do” frekvenciaja is ugyanez, azaz 261,63. Viszont ha A-durban vagyunk, akkor a do frekvenciaja az A (440 Hz) lesz. Eppen ezert nincs ertelme annak, hogy a kijelentesnek, hogy a “a do 396 Hz”.

Amugy a 396 Hz-hez a 392 Hz (G) all a legkozelebb, tehat ez valamifele G-dur skala volna, de nem a ma hasznalt temperalt skala. Ebbol kovetkezik, hogy semmilyen mai hangszer nem fog magabol ilyen G hangot kiadni. A cikkben emlitett tobbi hang erteke is elter a valostol: 417 (valojaban 415,30 = G#) 528 (valojaban 523,25 = C), 639 (valojaban 622,25 D#), 741 (739,99 – F#) es 852 (valojaban ez olyan messze van a 830,61-tol, ami G# es a 880-tol, ami A, hogy nem is tudom melyik legyen.)

Ez a skala nem csak azert zuros, mert nem a mai Hz-ertekeket hasznalja. Eleve rosszul vannak megadva a hangok, ugyanis ha a G a do, akkor nem lehet G# a re, hanem A (440 Hz) kene hogy legyen. Ekkor H lenne a mi, C lenne a fa, D (es nem D#) lenne a szo, E lenna a la es F# a ti. Szoval a fenti skala abszolut kamu.

De a Hz ertekekkel is baj van. Jo, egy dolog, hogy nem 440 Hz az A. Mivel regen mas volt az A hang (tobbfele is volt, pl 435 Hz, 415 Hz), illetve amig nem volt egyseges, addig tobbfele is letezett egyidoben, szoval legyunk megengedoek es mondjuk azt, hogy a 852 egyfajta regies A hang (426 Hz lenne az alap A ez esetben.) De meg ekkor is baj van a skala tobbi ertekevel, mert a hangok aranya mindig ugyanaz a skalaban. Tehat akarmit is nevezunk ki A hangnak, a kovetkezo hang mindig az elotte levo 1,059-szerese (ez a legelterjedtebb temperalt hangolas). Ezen kivul letezik egy masik fajta hangolas is, de akarmelyiket is vesszuk alapul, ezek a Hz-aranyok mindenkeppen rosszak.

Erdeklodoknek: diatonikus hangolas eseten, ha a 396 Hz-re hangoljuk az alaphangot, akkor a do-re-mi-fa-szo-la ertekei: 396; 445,5; 495; 528; 594; 660 Hz. Nemelyik szam persze egesz hasonlo, de mondjuk az 528 az pont a fa-nak felel meg es nem a mi-nek. Namost ezeket a szabalyokat nem fizikusok talaltak ki, hanem a fulunk olyan, hogy az ilyen skalakat halljuk szepnek. Vagyis ha egy hang nem illeszkedik sem a temperalt, sem a diatonikus skalaba, akkor az egy fals hang lesz. Magyaran szolva a fenti skala egy iszonyatos disszonans hangkatyvaszt adna.

Persze megertem, hogy a szammisztikaban a szep kerek szamok fontosabbak, mint a valosaghoz kozelebb allo, de tort szamok. Csakhat igy a levezetett mondanivalo is pont annyit er.

Jaj, most nézem a cikkben lévő videókat. A videók hangjának alapfrekvenciájának köze nincs az alá írt frekvenciához.

Pl. itt a 417 Hz-es videó: https://www.youtube.com/watch?v=7ftMa2Rzo54

Ez meg a 852 Hz-es videó: https://www.youtube.com/watch?v=hhHe8C6Qej4

A másodiknak kicsivel több, mint egy oktávval kellene magasabban szólnia. Hát nagyon nem úgy hangzik. A második videó hangja egy kicsivel – de nem egy oktávval – mélyebb, mint az első videó alaphangja.

Arról nem is beszélve, hogy ezek zenék, sokféle hangmagasság harmonikus egysége. Köze nincs egy tiszta frekvenciához. Olyat itt tudsz generálni: [link]