Hogyan lehet eldönteni két dolog közül, hogy melyik az egyszerűbb és melyik a bonyolultabb?

Na igen. Mindkét válasz rávilágít arra, hogy valójában mennyire nem lehet eldönteni. Valójában csak definiált dolgok esetén tudjuk összehasonlítani a bonyolultságot. Ennek ellenére nagyon sokan élnek és visszaélnek ezzel a fogalommal.

Miért nem működik a józan paraszti ész?

Hát ugye ha veszünk valami végletesen egyszerű dolgot, pl vasszög, meg egy bonyolultat, mondjuk űrsikló, akkor tényleg elég a józan paraszt. De mi van akkor, ha egy almát hasonlítunk egy felhúzós óraszerkezethez? Mégis hogy döntjük el, hogy melyik a bonyolultabb? Az óra tele van mini fogaskerekekkel, amik bonyolult rendszerben kapcsolódnak egymáshoz. Az alma egy egyszerű gyümölcs, de várjunk csak, élő sejtekből áll, amikben mindenféle mikroszkopikus részek vannak, milliónyi komponensből álló élőlények, szuperkondenzált DNS-sel, fehérjékkel, stb stb, míg az óra alkatrészei mind egyszerű, tömör fémek.. Ugyanakkor az almának mindössze pár, jól elkülöníthető része van: héj, hús, magház, mag, szár, melyek statikusan, egymással interakcióba nem kerülve helyezkednek el. Az óra alkatrészei viszont szövevényes kapcsolatban állnak egymással, minden fogaskeréknek precíz helye van. Akkor most hol van a józan paraszt, aki igazságot tesz?

A második válaszolónak ugyanitt bukik el a válasza. Hogy hasonlítunk össze dolgokat átláthatóság szerint? Alkatrészek darabszáma szerint? Tehát mondjuk egy csavar-alátét-anyacsavar bonyolultabb, mint egy trükkös, mégis egy darabból álló rögzítő? Egy részletgazdagabb, de egybeöntött szénszál sportkocsi karosszéria egyszerűbb vagy bonyolultabb egy több darabból álló kocka Ladáénál?

A kérdésre pedig a válasz egyértelműen az, hogy bonyolultságot csak definíció alapján, csak körülhatárolt csoportokra lehet értelmezni (kivéve az annyira szélsőséges eseteket mint a szög és az űrsikló). Ha van definíció, akkor pedig azt el kell fogadni, akkor is, ha a józan paraszti eszünk egyes esetekben tiltakozik.

Egyszerűen és bonyolultan.

Egyszerűen úgy, hogy előbb meghatározzuk, abban a pillanatban mik az egyszerűség kritériumai, aztán mindkét dolgot összevetjük ezzel. Amelyikből több teljesül az egyszerűségre, az az egyszerűbb.

Bonyolultan úgy, hogy tudjuk: minden ember másképp vélekedik sok mindentől függően, de leginkább a felfogása és ismeretei alapján. Ebből kiindulva nagyon sok emberrel megszavaztatjuk. Az az egyszerűbb amelyikre többen szavaznak.

A két módszer közül azért az első az egyszerűbb, mert elegendő vagyok magam a döntéshez, bár többet kell gondolkodnom. A második módszerhez nagyon sok ember kell, és mindet el kell érjem, meg kell győzzem a szavazáshoz. Aztán még összesíthetek is.