A tudás bűn? (Kérdésed túl rövid)

Az utolsó kijelentésed egyáltalán nem stimmel, az ítélkezés nem bűn. Kapcsolódhat bűnhöz - de önmaga akkor sem bűn.

Az utolsó előtti is problémás. A tudás nem ítélkezik, hanem tényeket tár fel.

Ezt aztán lehet ítélkezésre is használni - de ez már nem a tudás dolga, hanem az erkölcsé.

"Aki szándékos ferdítést meg egyebeket magyaráz bele, az a saját szándékait vetíti ki rám."

Mondod te. A válaszokból leszűrve viszont úgy tűnik, nagyon is egyedül vagy ezzel a véleményeddel. Tudom, mindenki hülye, csak te vagy gurulós bőrönd.

"De csak az érzelmek, a frusztrációk, az indulatok jönnek elő."

Már ne haragudj, de a kérdésedben szereplő levezetés nagyobb ferdítés mint Terry Black. Így miért is csodálkozol, hogy ez lesz a végeredménye?

"Egyébként amit írtam, az nem állítás, hanem kérdés, igaz, írhattam volna a kifejtős részhez is egy kérdőjelet, de úgy gondoltam, egyértelmű. "

Neked, mert te írtad. Máskor ne spórolj egy karaktert, és nem kell 30 idegesítő, értelmetlen hsz-t elkönyvelned.

"mert a legbutább kérdés sem lehet annyira primitív, mint amennyire primitív az, amikor valaki kiböfögi magából, hogy ilyen hülyeséget még nem hallott, és tovább áll."

Ebben igazad van, ezért is nem álltam tovább :)

De lássuk akkor:

Tudom, hogy a gumi már kopott az autómon. Ezzel megkülönböztetem a kopott gumit a jó gumitól. Ezzel minősítem az autómon lévő gumi állapotát, vagyis ítélkezek az elkopott gumi felett, hogy le kell cserélni. Ezzel akkor most bűnt követtem el?

"Aki szándékos ferdítést meg egyebeket magyaráz bele, az a saját szándékait vetíti ki rám"

Nem szándékos ferdítést mondtam, csak ferdítést. A mondatod második felét nemigen tudom értelmezni. Azért írtam ilyen rövid hsz-t, mert azt hittem egyértelmű hogy miért ferdítés ez.

a tudás megkülönböztetés? néha igen, legalábbis a képesség, hogy megkülönböztess dolgokat egymástól. Innentől már nem is mehetsz tovább szigorúan véve, hiszen csak ekvivalens dolgokkal lenne értelme ilyen levezetésnek. Ha nem érted, hogy miért, akkor itt van két példa:

X = Y

Y = 2

tehát X = 2

ez helyes, mert ekvivalencia van

a testvérem magyar

a magyarok általában nem tudnak jól angolul(ez igaz, de nem ekvivalencia)

tehát a testvérem nem tud jól angolul(ez nem igaz, ez lett a ferdítés eredménye)

de továbbmenve is ilyeneket találunk:

megkülönböztetés = minősítés? nem. a két szónak hasonló a jelentése, de nem teljesen ugyanaz. pl megkülönböztetem egymástól a levegőt és a vizet, akkor ezzel minősítem őket? :S ez kicsit értelmetlen így. És így tovább...

"Valószínűleg az lehet, hogy a többség társít mindenfélét, ahelyett, hogy teljesen elvonatkoztatva olvasná a kérdést" a te szempontodból mi túl szigorúan, begyepesedve gondolkozunk, nem vagyunk elég nyíltak az új ötletekre. Az iugazság az, hoyg megtehetnénk, hogy azt mondjuk, aha igen értem mit mondasz tök jó, a tudás az bűn. De király. Persze nyilván nem úgy, de aha így elvonatkoztatva jah,m végülis tényleg, mert a megkülönböztetés az minősítés és a minősítés az ítélkezés. meg a hányás az igazából csak fordítva evés. Csak az a baj hogy ezzel a sok okossággal nem megyünk semmire.

"Egyébként amit írtam, az nem állítás, hanem kérdés" és mi válaszoltunk. A tudás nem bűn, legalábbis ez alapján a 4 egyenletszerűség alapján nem az.

Isten is monta a Bibliában is benne van a Tudás az Bűn !.

Ezért végeztem csak 4 elemit.

A tudás nem feltétlenül megkülönböztetés. Lehet szintetizálás is például. Bár kétségtelen, hogy van érelme a kettő közötti kapcsolaton elgondolkodni, mert a legtöbb tudás valóban megkülönböztetésből indul ki. De ez csak egy első lépés.

A megkülönböztetés valóban minősítés. Azáltal, hogy megkülönböztetem a mássalhangzókat a magánhangzóktól, azáltal ezt mint minősítést tudom használni a hangokra.

A minősítés és ítélkezés kapcsolata attól függ, hogy hogyan értelmezem ezeket a szavakat. Pl. a minősítésnek van olyan értelme, amit fentebb írtam, meg van olyan értelme, hogy hierarchikusan minősítek, tehát valamit jobbnak, rosszabbnak minősítek. Az ítélkezés is ilyen, van olyan jelentéstartalma, hogy „megítélek” valamit, azaz gondolkodok rajta, és döntést hozok. Pl. a fenti példában a hangot magánhangzónak minősítem, úgy ítélem meg, hogy a hang magánhangzó. De az ítélkezésben benne van az elítélés értelmű jelentés is. Ez viszont már egészen mást jelent. Nem ítélem el sem a magánhangzót, sem a mássalhangzót, nem tartom elutasítandónak vagy szorgalmazandónak, jónak, vagy rossznak egyiket sem.

Az ítélkezés viszont egyáltalán nem bűn. A megítélés értelmében legalábbis biztos nem. Ha nem ítélném meg a dolgokat, akkor egyaránt tennék jót és rosszat, ha keresztény gondolatmenetre fordítom, akkor Istennek tetsző és Istennek nem tetsző dolgokat. Sőt, a bűntelenségnek pont hogy feltétele az, hogy képes legyek megítélni, hogy mi jó és mi rossz. De még az elítélés sem bűn önmagában.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Itt tulajdonképpen két érvelési hiba bújik meg, elsőre nem annyira szembetűnő módon.

Az egyik, hogy az adott szó, ami egymás alá kerül, egy kicsit más jelentéstartalommal bír. Tulajdonképpen egy lágy ekvivokációról van szó. Pl.: Mi lehet jobb, mint egy igazi olasz kávé? Semmi. Viszont a pótkávé is jobb a semminél. Ergo a pótkávé jobb, mint egy igazi olasz kávé. Na ja, csak itt a semmi szónak különböző jelentéstartalma van.

A másik érvelési hibának nem tudom van-e neve. Mindenesetre az, amit te egyenlőséggel írsz le, az nem feltétlenül egyenlő, csak az esetek egy jó részében. Kicsit olyan ez, mint a következő gondolatmenet:

A TV majdnem akkora, mint a monitor. A monitor majdnem akkora, mint a mikrohullámú sütő. A mikrohullámú sütő majdnem akkora, mint a hifitorony. A hifitorony majdnem akkora, mint rádiósmagnó. A rádiósmagnó majdnem akkora, mint egy kenyér. A kenyér majdnem akkora, mint egy 2 literes üdítő. A 2 literes üdítő majdnem akkora, mint egy fúrógép. Ergo a TV majdnem akkora, mint egy fúrógép.

A kettő együtt alig észrevehető módon lapul meg a sorok között. De ha konkrét példát nézel, akkor egyértelmű, hogy hülyeség. Az, hogy megkülönböztetek magánhangzókat és mássalhangzókat, azt aligha lehet bűnnek tartani.

"Ha nincs tévém meg Facebook-om, azzal is kilógok a sorból."

Egyúttal be is állsz abba a sorba, amelyikben én is dekkolok ;)

"(Mi van, ha százan ajánlják a showműsorokat, de csak egy tanár a szépirodalmi regényeket?)"

A kettő között az a különbség, hogy a tanár nyilván igen nagyfokú ismeretanyaggal rendelkezik, és ezt feltételezed is róla. Akik viszont showműsorokat ajánlgatnak, azok általában nem állnak túl magas iskolázottsági fokon. Persze, ajánlhat mondjuk Hawking is showműsort, de ő valószínűleg nem olyan megfontolásból fogja tenni, hogy valami mélyebb értelmű, új ismeretet nyújtson számodra.

Itt viszont nem ismered a válaszolóközönséget, tehát nem tudod eldönteni, hogy ki milyen tudással rendelkezik (avagy mennyire bűnös xD). Én nem tartom magam hülye embernek, bármennyire is így tűnik számodra. A stílusom olyan amilyen, ezt már sokszor leírtam más kérdéseknél, stílusilag orkabb vagyok Shreknél. Próbálok finomítani, de ilyen későn már nekem is nehezebb (és sajnos kénytelen vagyok fenn lenni, mert melózom, ez a válaszolgatósdi pedig segít éb(e)renmaradni). Azonban te hasonló stílusban válaszolgatsz nekem, mint én neked, szóval nem is különbözünk egymástól olyan nagyon, ha már a stílust boncolgatjuk. Engem viszont nem karcol, mert nem a körítés érdekel, hanem a gondolatmenet, ami a felszín alatt húzódik. Azt meg úgyis kihámozom, akármilyen stílusban tolod :D (Persze azért nálam is van egy határ, de azt néhány nagyonbüdösbunkón kívül még nem sokan érték el.)

"De még mielőtt ebből is félreértés keletkezne: nem utasítom el, amit a többség mond, csak mert a többség mondja. De nem is fogadom el, amit a többség mond, csak mert a többség mondja. Azért fogadom el, mert megértem és egyetértek."

Dicséretes hozzáállás, Isten tartsa meg eme jó szokásod.

"Igazából kezdem már megszokni az ösztönös, reflex-szerű, indulatokkal átitatott zsigeri reakciókat. Csak még egy kicsit fura. "

Na, az egy jó pont. Még én is csiszolódom egy kicsit, és máris eltűnik ez a probléma.

"Tehát ha egy plusz kérdőjelet biggyesztek a végére, akkor csupa intelligens stílusú és jóindulatú hozzászólás kerül ide."

Bocs, de télleg úgy hatott a kérdés kifejtése, mint egy kinyilatkoztatás. Azt meg itt nagyon szeretnek a kérdezők. Tudod, nem sokat számít egy kupak, de ha nincs rajta a sörösüvegen, akkor az egész sör megromlik.

"Akkor mostantól vegyük úgy, hogy ott van az a bizonyos kérdőjel."

Máris iható a sör ;)

""Nem szándékos ferdítést mondtam, csak ferdítést."

Akkor nem te írtad, ne vedd magadra. "

Én sem szándékos ferdítést írtam. Csak annyit, hogy főleg akkor bűn a ferdítés, ha szándékos. Tudod, akinek nem inge ;)

Viszont hiányolom a véleményed az általam hozott gumis példával kapcsolatban. Most már kíváncsivá tettél egy indulatos tömegorkot :D