A tanárképzésbe miért akarnak egyre kevesebben tanulni? Miért akarnak egyre kevesebben tanárként dolgozni?

jön az általánosítás de tényleg így van, szerinted a mai gyerekeket érdekli a tanulás?

facebook, külső, szex kb ezek fontosak, többi nem érdekli őket, így meg felesleges tanítani őket, ha a pedagógus a lelkét is kiteszi akkor is mindegy

A tanári pálya megbecsülése kisebb, mint a bányászbékáé,

a tanár kezéből kivettek minden eszközt,

pénz nincs (fizetésre sem sok, de másra tényleg semmi),

felülről nyomják a tantervet, a könyveket és az 5-szörös adminisztrációt,

a szabad munkarend megszűnt,

ingyen túlóra,

stb. stb.

Idáig volt a legális.

Aztán még vannak pl. olyanok, hogy a tanárt szeptembertől júniusig veszik fel - nyáron 2-3 hónapot meg éljen meg, amiből tud. Ha felveszik jövőre is.

"bár tény és való, nehéz versenyezni egy ilyen inger gazdag világban. "

A fő probléma inkább az amit mondasz is kedves kérdező: nehezebb a gyerekeket motiválni, mert a televízió/Internet adta "élményeket" várnák el a nebulók a tanórán is.

A másik gond meg a "tétnélküliség". Minek tanulni, ha tanulás nélkül lehet az ember lányából/fiából milliókat kereső celeb? Más meg nem keres jól, vagy ha jól keres, akkor meg sokat kell tanulni hozzá, utána meg sokat kell dolgozni, unalmas.

"Milyen eszközökre gondolsz? Miket vettek el tőlük? És akkor logikusan következik, milyen eszközöket kellene a kezükbe adni? "

Például a fegyelmezés eszközét.

Régen szüleink elmentek dolgozni, mi elmentünk az iskolába tanulni.

Ha ott nem viselkedtünk az iskolának megfelelő módon nem teljesítettük kötelességeinket, akkor retorziókra - jobb esetben csak szidásra (és ez túlnyomórészt elegendő is volt számunkra, mert az értelmesebb része a társaságnak tudta hogy hol a helye), rosszabb esetben verésre/taslira, körmösre/repülő kulcskötegre - számíthattunk.

Visszafeleselni egyenlő volt egy öngyilkossággal, mert akkor az igazgatótól kaptunk még párat. Otthon pedig ha panaszkodtunk, megkaptuk ennek az otthoni adagját.

Most a szabad(osság)elvű oktatáspolitika ezt megszüntette: a diákoknak jogokat adott, a kötelességek kárára. A tanár nem fegyelmezheti az eleve félrenevelt, neveletlen, elkényeztetett nebulókat, mert fúj az a gyerek jogait sérti; nem kötelezheti feladatok elvégzésére, mert akkor sérül a szegény (esetleg "indigó") gyerek lelkivilága. Ha erre vetemedne a tanr, akkor megjelenik a kedves szülő és kiveri a hisztit (bizonyos etnikumok tagjai még további cselekedetekre vetemednek), hogy az ő egyetlen csemetéjét hogyan merték megfegyelmezni.

Kedves kérdező!

gyere le egy borsodi faluba tanítani, nem kell egy hónapot, ha egy hetet kibírsz megemelem a kalapom előtted, mert egy hatalmas álomvilágban élsz

Kevesebb fizetés, csökkentett tanítható óraszám, túlóra eltörlése/ingyenessé tétele, kötöttségek, "portfólió és társai" c. baromságok, életidegen ellenőrzési rendszer és nyári feladatok, a már említett sokszorosan felesleges adminisztráció és a már kialakult "Az megy tanárnak, aki máshova nem jó" szemlélet. Így elsőre ennyi jutott eszembe.

G.

"Ha 100%-osan beindul az életpályamodell"

Nagyon vicces vagy!

Eleve az egész tervet csak a választás miatt csinálták. Nem lesz belőle semmi, ill. nem lesz rá pénz. Most is csak az időt húzzák vele.

"a szabad munkarend megszűnt, "

"Miért szűnt meg?"

Nyilván túl szabad volt a tanár.

"Eddig egyáltalán miért volt jó, hogy volt?""

Pl. mert be tudta osztani a munkáját.

Ezért is lehetett elviselni a mini fizetést.

"Aztán még vannak pl. olyanok, hogy a tanárt szeptembertől júniusig veszik fel - nyáron 2-3 hónapot meg éljen meg, amiből tud. Ha felveszik jövőre is."

Van ilyen ismerősöm.

Manapság már az a jellemző (sajnos) hogy nincs Tekintélye a tanárnak.

Régen a tanárt a diákok tisztelték, becsülték.

Ezzel szemben ma nem tiszteletről, hanem tanárverésről hallani. Jónéhány tanár a mai világban nem is tud fegyelmezni, így felborul az oktatás rendje.

A gyerekek gyakran félre vannak nevelve "modern" világunkban, melyben jelentős szerepet képvisel a média. Sokan a televízió, ill. számítógép előtt nőnek most már fel, okostelefonnal a zsebükben (mert már az ovodásoknak is telefon kell, általános iskolásnak meg laptop, hogy facebookozzon...).

A média által fals, népbutító hatású információkon nőnek fel sokak, így virtuális világot varázsolva maguknak.

Nincs elég tudományos műsor pl. a tv-ben, de ha mégis, akkor ugyan ki nézné, mikor ott vannak a sokkal menőbb show-műsorok, ahol persze a "sztárok" azzal dicsekednek, hogy miből, hogy buktak meg annak idején.

Nap mint nap, ilyen rossz példát látva, ki akar itt tanulni, merülhet fel a kérdés. A válasz benne van a mai oktatásban.

Régen volt legalább Öveges professzor, mindenki iskolája, stb. Hol vannak ezek már?

Hogy alakítsanak ki a tanárok egy pozitív tudást a diákban, mikor a média butító hatása által alapból negatív értékről indulnak?

A média rossz hatása egyszerűen kompenzálhatatlan nemcsak a tanárok által, gyakran még a szülők által is.

Aki mégis eme feladatra vállalkozik, az vagy nagyon elhivatott a tanári pálya iránt és élete beteljesülését látja benne (minden tiszteletem ezeknek a kiváló magyar embereknek) vagy nem került neki más lehetőség az életben.

Tanári pályára a mai világban ugyanis kétféleképp adhatja ember a fejét, kényszerből vagy hivatásból.