Mit gondoltok? Szerintetek lehetséges az időutazás?

szerintem azzal még hogy hibernálod magad még nem utazol az időben mert lehet hogy mondjuk 100 évre lefagyasztod magad és felkelsz 2110 ben de ezt még nem mondanám idő utazásnak.

Akkor lenne az ha egy szerkezettel pár perc alatt tudnál menni 100 évet vagy többet és vissza tudnál jönni.

Persze szerintem ez megvalósíthatatlan ugyan úgy mint az hogy a múltba menjünk.Nem tudnánk előállítani olyan szerkezetet amivel ezt megtudnánk tenni.

A kérdés megválaszolása sokkal bonyolultabb annál, mint gondoljuk.

Először is definiálnunk kell az időutazás fogalmát. Mit jelent az, hogy a jövőbe utazunk? A jövőbe utazás lehetősége bizonyított tény. Ugyanis most is azt csináljuk! :D

De Te nyilván arra gondolsz, hogy lehet-e ennél a "sebességnél" "gyorsabban" haladni a jövő felé. A válasz szintén igaz, hiszen a relativitáselmélet óta tudjuk, hogy az idő nem abszolút; különböző rendszerekben "másképp telik". Függ a gravitációs erőtől, a sebességtől. Ha pl. te a jövőbe szeretnél utazni, annak egy nagyszerű módja, hogy pl. a fénysebesség 90%-ával haladsz egy ideig. Utána "visszatérsz a Földre", és azt látod, hogy pl. itt 2000 év telt el, ami neked csupán pár órának tűnt. Minél közelebb kerülsz a fénysebességhez, annál nagyobb lesz a különbség a kétféle "idő" között.

Ugyanez történik a fekete lyukaknál is. Ha az ún. eseményhorizonton belül vagy, akkor (ha jól tudom) a te nézőpontodból nézve a külvilág eseményei gyorsabbak lesznek, tehát a te időd a fekete lyuk közelében lassabban fog telni.

A lényeg tehát, hogy a jövőbe utazás elméletileg lehetséges, de technikailag még nem tudjuk kivitelezni.

A múltba való utazás egy más kérdés. Mielőtt a múltba való utazás lehetőségéről beszélnénk, definiálnunk kell, hogy mi is az h múltba utazás. Mi a különbség a múltba és a jövőbe való utazás között?

Nagyon sokan akadékoskodnak azzal a példával, hogy ha visszamegyek a múltba, ott megölöm az anyámat h ne tudjak megszületni, akkor hogyan mentem vissza a múltba, hogy megöljem magam, stb.-stb. A probléma azonban feloldható a párhuzamos valóságok/világok elméletével. A probléma valójában nem is ez. Ugyanis itt valójában nem a múltba utazásról mondtunk egy példát, hanem azt csináltuk, hogy visszautaztunk a múltba (ezzel a folyamattal végig nem foglalkozunk, csak tudnám, miért nem), és a múlt egy adott pontjából újra a jövő felé kezdtünk el haladni, csak egy másik (alternatív) irányba.

Önmagában a múlt felé való utazás szerintem szintén nem lenne lehetetlen. Pusztán annyi a különbség a jövőbe és a múltba utazás között, hogy megváltozik az ok -> okozat irányultsága okozat -> ok irányultságúvá. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy amilyen természeti folyamatokat megfigyelünk hétköznapjainkban, pl. egy robbanás, ezek mind arra utalnak, hogy előbb történik az ok az okozatnál, és ez bizonyítja, hogy a jövő felé haladunk. Ha a múlt felé haladnánk, akkor az lenne az entrópiatörvény (termodinamika II. főtétele), hogy zárt rendszerekben az entrópia (rendezetlenség) mindig csökken. Tehát, teszem azt, ha egy felrobbanó épület jelenségét szeretnéd megfigyelni úgy, hogy a múlt felé haladsz, akkor azt fogod látni (mintha visszafelé tekernéd a videokazettát), hogy az épület darabjai egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és szép, rendezett komplexumot (épületet) fognak alkotni, tehát az entrópia csökkenni fog. Ott előbb történik az okozat az oknál. Nagyon sok fizikus azt állítja, hogy ez a folyamat lehetetlen, de valójában nem tudják megmondani, hogy miért, csak a hitükre alapoznak. Ugyanis ha az entrópiatörvényt úgy tapasztalnánk meg, hogy zárt rendszerekben csökken az entrópia, akkor azt nem tudnánk elképzelni, hogy hogyan növekedhet. Tehát az egész csak megszokás, élettapasztalat kérdése. Steven

Hawking, aki sokat foglalkozott a témával, azt mondta, hogy mindeddig még nem talált olyan törvényt, ami kizárná a múltba utazás lehetőségét.

Az megint más kérdés, hogy ha van egy adott test, amely a jövő felé utazik az időben, akkor ugyanez a test más körülmények között utazhat-e a múlt felé is? A választ sztem senki nem tudja, lehet, hogy igen, lehet, hogy nem.

Azonban vannak olyan elemi részecskék, amelyekről tudtommal azt feltételezik, hogy az időben visszafelé haladnak. Pl. a pozitron nem más, mint egy időben visszafelé haladó elektron. De elnézést, ha tévedek.

Kérdés tehát, hogy ami egszer a múlt felé halad, az képes-e máskor a jövő felé haladni, és fordítva. A kérdés azért lényeges, mert ha a válasz igenleges, akkor tulajdonképpen megszűnik egy elvi akadálya annak, hogy az ember is tudjon múltba utazni.

A fénysebesség kérdése is egy igen érdekes dolog. Azt tudjuk, hogy fénysebességgel semmilyen tömeggel rendelkező részecske nem haladhat, ugyanis végtelen energia kellene ahhoz, hogy oda felgyorsítsuk. A fény azért haladhat fénysebességgel, mert annak az ún. nyugalmi tömege 0, fénysebességnél azonban ez a szám végtelennel szorzódik, és 0-szor végtelen, az egy véges szám, ami a (fénysebességgel haladó) foton tömege. Ezért hat rá a gravitáció is. Na, lényeg a lényeg, tömeggel rendelkező test nem haladhat fénysebességgel. Azonban, úgy tudom, azt semmi nem zárja ki, hogy egy test ne haladhatna fénysebességnél gyorsabban. Mégsem tudunk ilyen sebességet előállítani, ugyanis ennek a felgyorsításához egyszer el kellene érnünk magát a fénysebességet, ami meg lehetetlen. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy szakadékot. Te a szakadék szélén állsz, és sehogyan se tudsz túljutni a másik oldalra. Miért? Hát nem azért, mert ne lenne elvi lehetőséged arra hogy te a szakadék másik szélén álljál, hanem azért, mert egyszerűen nem lépheted át a szakadékot. Maga a szakadék a probléma. Ha a szakadék másik oldalán állnál, akkor meg erre az oldalára nem tudnál átjönni, ugyanúgy a szakadék miatt. Leképezve tehát: elképzelhető, hogy vannak olyan részecskék, amelyek a fénysebességnél gyorsabban haladnak, azok viszont nem lassíthatók le a fénysebességre, és annál kisebb sebességre sem, pontosan a fénysebesség mint árok miatt.

Azonban azok a részecskék, amik a fénynél gyorsabban haladnak, szintén a múlt felé kell, hogy utazzanak. Ez azt jelenti pl. hogyha én el akarom érni a 10:00-kor induló vonatot, és 10:15 perc van már most, akkor a fénysebességnél gyorsabban kell haladnom, hogy elérjem a 10 órási vonatot.

Megint egy kérdés az, hogy valamiféleképpen áthidalható-e ez az árok, vagyis át tudom-e ugrani, vagy valami más módszerrel átlépni? Erre megint csak a technika és a tudomány fejlődése folyamán kapunk választ, ezt előre nem tudjuk megmondani.

Nos, tehát az időutazás kérdése ma még nem megválaszolt. Tulajdonképpen csak filozófiai találgatások vannak ezirányban, de azt viszont már tapasztalatból tudjuk, hogy ezek egyáltalán nem számítanak mérvadónak. Attól, hogy valaki nem bírja elképzelni, az nem érv; vagy az, hogy ezt a mindennapjainkban nem tapasztaljuk meg, szintén nem érv. A mindennapi tapasztalatok során pusztán csak speciális körülményeket tudunk megfigyelni, és nem tudunk olyan jelenségekről nyilatkozni se pro és se kontra, amiről nincs megtapasztalásunk. Pl. ha a tapasztalt világunkban csak szilárd anyagok léteznének, nem tudnánk a folyadékokra vonatkozó mechanikát kidolgozni, ugyanis nem tapasztaltunk még folyadékokat a mi világunkban. Ami nem zárja ki, hogy léteznek folyadékok: egyszerűen csak nem ismerjük a rájuk vonatkozó törvényeket. Ugyanígy, az idő is egy olyan furcsa jószág, hogy csak egy speciális tulajdonságát tapasztaljuk meg a hétköznapi életünk során, és nem tudjuk, hogyan működik szélsőséges körülmények között. Itt jön az, hogy az emberi képzelet valahol megáll: mert lehetségesek olyan dolgok is, amelyek tényleg léteznek, ugyanakkor az ember, vagy csak több-kevesebb ember nem tud elképzelni.

Jövőbe utazás elvileg lehetséges.

Létezik az idődilatáció nevű jelenség.

Ha elég gyorsan haladsz, akkor számodra lassabban telik az idő.

Ha jól emlékszem Einstein hozta fel az ikerparadoxont.

Adott egy egypetéjű ikerpár. Az egyik felszáll egy űrhajóra, kilövik az űrbe és kellő gyorsasággal halad évtizedekig. Ez esetben a Földön mondjuk 50 év telik el, de az utazó számára csak mondjuk 10 (ezek csak hasraütés szerű számok). Így, ha az induláskor az ikrek 20 évesek voltak, akkor amikor az űrhajó visszatér a Földre, az egyik iker 70 éves lesz, a másik viszont, biológiailag és az általa érzékelten elmúlt idő szerint csak 30.

Ez is egyfajta időutazás.

A múltba már problémásabb. Én a múlt "visszanézését" még elképzelhetőnek tartom. Mármint, hogy valamilyen szerkezettel képesek legyünk úgy látni a múltat, mintha egy kamerán át látnánk, vagy mintha ott lennénk, de mégsem vagyunk ott.

Emberek vagy tárgyak valódi áthelyezésével kapcsolatban egyik idősíkból a másikba viszont szkeptikus vagyok.

Az a gondolatom támadt az időutazással kapcsolatban, hogy ahhoz ki kell lépni a térből, s így egy független szemlélőként felgyorsúl melletted az idő. De onnantól az utazó megszünik létezni. tehát ahogy kilépsz a térből megszünik a léted. Az a jövő amit megnézel nélküled lesz.

Tehát, nem tudunk átugrani egy vizsgát mert még ha a testet ott is tudnánk hagyni s csak atudatunkkal utaznánk a test cselekvőképtelen lenne. Ellenkező esetben arról lenne szó, hogy a dolgok elörre elrendezett formában folynak. Nincs szabad akarat, s így nem beszélhetnénk arról, hogy eldönthetjük, hogy a sarkon jobbra vagy balra fordulunk. Hanem mint egy marionetbábút vezet a sorsunk.

A múltba lévő utazásról annyi a kérdés, hogy mi történik ha megváltoztatunk valamit? Nem történik meg aza jelen amiből visszamegyünk? Akkor emlékezhetnénk rá egyáltalán, hogy visszautaztunk? Vagy egyszerűen arról van csak szó, hogy több dimenzióban játszódnak az események s időutaás helyett egyszerűen csak egy másik dimenzióba kerülünk, ahol vagy másként történnek a dolgok vagy csak el van csúszva az idő. Mondjuk 5 percet késik vagy siet.