Mi a tudomány definíciója? Változott-e ez a történelem során? És változhat-e még?

A tudomány ismeretalkotó módszeres tevékenység és annak eredménye, a természet a társadalom a gondolkodás összefüggéseiről szerzett igazolható ismeretrendszer.

bővebben [link]

"Változott-e ez a történelem során? És változhat-e még?"

Változott, amennyiben az ókorban először még nem voltak tudományok, csak mesterségek. Ókori fejlemény a filozófia és a matematika megjelenése, de volt már nyelvészet, földrajztudomány stb., igaz, ezeket nagyon gyakorlatiasan alkalmazták. A középkorban ezek tovább fejlődtek, bár a legtöbb elméleti tudományos munkát továbbra is a filozófia részeként folytatták. Nagyjából az újkor közepe felé (XVII. század) alakultak ki a természettudományok, azaz váltak le a filozófiából és váltak önállóvá. Ekkortól lehet arról beszélni, hogy vannak önálló, külön "tudományok". Még később, a XVIII.-XIX. században alakultak ki a társadalomtudományok és történeti tudományok. Bizonyos nyelvekben a kettőt erősen megkülönböztetik, pl. az angolban a science a természettudományt jelenti, míg a német Wissenschaft szóban minden tudomány benne van. Újabban az angol nyelvhasználat is ebben az irányban változik (pl. "political science").

A tudomány minden olyan megismerő tevékenység, amely a tudományos módszert követi. Ez maga roppant egyszerű:

Megfigyelés, adatgyűjtés -> Modellalkotás -> Előrejelzés -> Ellenőrzés -> A modell elfogadása/elvetése

[link]

A tudományos módszer maga az ezerhétszázas években jött létre, előtte nyilván teljesen mást hívtak tudománynak, tehát a történelem során igenis változott, nem is keveset. A tudományos módszer elképesztő újdonsága abban állt, hogy az elméletek kísérletes ellenőrzését is megköveteli, vagyis az elmélet alapján előrejelzéseket kell tennie a kutatónak ésezeket kísérletesen ellenőrizni. Például ilyen volt az ismert kísérlet, amikor Einstein a relativitáselmélet alapján azt az előrejelzést tette, hogy a csillagok fényét a nap tömege eltéríti. Erre csillagászok összepakoltak, elmentek a legközelebbi teljes napfogyatkozáshoz és megállapították, hogy amikor a hold eltakarta a napot, az égen a csillagok valóban nem az éjszaka szokott helyükön jelentek meg, vagyis a nap tömege valóban eltérítette a fényt. Ez egy bizonyítéka volt az elméletének.

A középkori-ókori tudomány leginkább abban különbzött a maitól, hogy nem igényelte a kísérletes megerősítést. Például a pestist érvágással és higanyos kenőcsökkel kezelték évszázadokon át, annak ellenére, hogy a vér elfolyatása csak legyengíti a beteget, csökkenti a túlélési esélyeit, a higanymérgezés pedig legalább olyan halálos, mint a pestis. Pedig ezen gyógymódok hatékonyságát elég egyszerűen ellenőrizni lehetett volna: Ezer pestisest sehogyan sem kezelni, ezer pestisesen eret vágni, ezer pestisest higanykenőccsel bekenni, majd megszámolni, melyik csoportból hányak haltak me és hányan épültek föl. Ezt azonban akkoriban nem igényelte senki, bőven megelégedtek azzal, hogy ókori szerzők műveit olvasgatták és a valósággal köszönőviszonyban sem lévő elméleteket alkottak a nedvkeringésről és az őselemek arányának megbomlásáról.

Maga a tudományos módszer nem hiszem, hogy változik, a kísérletes ellenőrzés ugyanis mindeképpen szükséges.

"A tudomány minden olyan megismerő tevékenység, amely a tudományos módszert követi. Ez maga roppant egyszerű:

Megfigyelés, adatgyűjtés -> Modellalkotás -> Előrejelzés -> Ellenőrzés -> A modell elfogadása/elvetése"

A történelem, a földrajz, a nyelvészet a csillagászat stb. is tudomány, mégsincs benne előrejelzés. Ide vezet az, ha valaki az angol wikipédiából ferdített magyar wikipédiát szentírásnak tartja, és elfelejti, hogy az angol "science" szó jelentéstartalma nem azonos a magyar "tudomány"-éval. Ld. 2-vel föntebbi válaszomat.