Miért bimm-bamm-ol a harang?

Nem garantálom, hogy 100%osan helyes lesz a válaszom, de én ezekre tippelek:

1. Sok templom toronyban nem egy, hanem kettő, vagy több harang van, de gondolom Te nem erre gondoltál (de érdeme megfigyelni ezt is, mert szépen össze van hangolva, úgyhogy az embernek gyakran fel sem tűnik, hogy ez két külön harang)

2. Bár manapság már elektromos szerkezet mozgatja a harangot, de az alapelv maradhatott a régi:

Szóval régebben mikor a pap/sekrestyés/"haranghúzó" húzta a harangot, akkor mindig ugyanazon az oldalon "rántott rajta" egyet...

Tehát.. meghúzza... bamm... lendül egyet bimm... és utána ránt rajta mégegyet...

Így az egyik oldalon mindig nagyobbat üt, nagyobb ütésre pedig az alacsonyabb frekvenciájú rezgéseknek lesz nagyobb amplitudója, így alacsonyabb hangot hallasz, míg a másik oldalon magasabbat.

Nos elsősorban ezek a tippjeim, de még van egy két apróság, ami számíthat: pl. az ütő már rezgő harangtestet üt meg, így lehet, hogy az addigi alacsony frekvenciájú rezgést kioltja, és magasat hallasz, következő ütésnél meg fordítva... de ez már csak filozofálgatás, lehet, hogy hülyeség... én leginkább a 2.-ra tippelek.

Tökéletesen egyetértek a első válaszolóval. De azért hozzátennék még egyet-mást.

A kérdező szerint egyforma vastagságú a harang anyaga. (a palást mentén két oldalt ahol a "nyelv" megüti) Igen, elméletben. Először is: biztos van pici eltérés az ideálistól. Másodszor: a nyelv sem lehet töléletesen tengelyszimmetrikusan felfüggesztve. Harmadszor: a hallásunk nagyon érzékeny a legkisebb viszonylagos rezgésszám eltérés érzékelésében.

Összességében: a harangok készitése nem a tízezred milliméteres pontosságról szól, tehát az előzőekben felsorol körülmények bizonyosan fennállnak, ezért (is) lehet a "működtetése" közben fellépő kétféle hang.

A Doppler-effektus miatt hallatszik így. A különbséget nem a tizedmilliméterek okozzák. Egy rendesen kilengetett, közepes méretű harang két ütési pontja akár 1,5 / 2 méter távolságra is lehet egymástól. Ez és a folyamatosan lengő zengő palást okozzák a kérdéses hangeffektust. De fontos hozzátenni, hogy csak a rendesen kilengetett harangnál. Az említett Mátyás templomi harang az ominózus videón ejtős nyelvvel szól (azóta átszerelték), aminél az ütési pontok szinte ugyanott vannak, és a harang sem lendül akkorát. Egyébként a magyar harangok 99 százaléka elektromágneses hajtással szól, ami általában együtt jár a felfüggesztési pont lejjebb tételével és a nyelv lekötésével. Erre azért van szükség, mert a mágnes csak kis szögben tudja lengetni a harangot.

Illusztrációnak néhány videó:

http://www.youtube.com/watch?v=FVmzXJOtPEM

http://www.youtube.com/watch?v=9MZW7ciA3s0

http://www.youtube.com/watch?v=OvppISW4ro0

http://www.youtube.com/watch?v=2bVq74j5IEE

szóval a magyar harangok általában már nem bimm-bamm hangon szólnak. (inkább bimm-bimm)

Egyébként ha a (Magyarországon ismeretes és használatos) harangozási módokat nézzük, kizengés szempontjából a következő a rangsor:

[1-es a legjobb (leg bimm-bamm-osabb)]

1.) repülőnyelves módszer (egri dóm, Mátyás templom pl)

2.) ejtőnyelves módszer lekötés nélkül (pécsi dóm pl)

3.) ellensúlyos nyelves módszer (esztergomi bazilika pl)

4.) ejtőnyelves módszer lekötéssel (harangjaink 99 %-a)

(a példának hozott harangokról a youtube-on van felvétel, ha valakit érdekel)