Mik lehettek valójában Héraklész Oszlopai?

Mondjuk határoszlopról még nem hallottam, és szárazföldön nyugodtan megmaradhatott volna egy-egy, úgyhogy szerintem azt kizárhatjuk. Emlékmű esetlegesen szóbajöhet, ez gyakori volt partoknál. Mondjuk írásos utalás sokat segítene a megítélésben.

Szerinted minek az emlékműve lehet?

Ma a tudományos irodalomban azt olvashatjuk, hogy Atlantisz a Herkules (vagy Héraklész) oszlopain túl terült el. Ebben még igazuk is lehet. De hol lehettek Herkules oszlopai? A tudomány ma elfogadott állása szerint ez a Gibraltári szoros két oldala. Én egyáltalán nem értek ezzel egyet és valószínűleg Platón is forog a sírjában. Elmondom miért, és azt szeretném, ha ezt meg is vitatnánk.

Platón a Kritiászban leírja, hogy Poszeidón öt ikerpárt nemzett és ezen ikerpároknak Atlantisznak mely területeit adta, mindegyik gyerekének bizonyítottan 150 000 km2 területet. Leírja, hogy a legidősebb fiúnak -Atlasznak- mit adott, majd "Utána született ikertestvérének, aki osztályrészül a sziget szélét kapta, Héraklész oszlopaitól addig a földig, amelyet azon a vidéken ma gadeirainak neveznek (görögül Eumelósz), az ottaniak nyelvén Gadeirósz)" (Stegena Lajos, Atlantisz, Gondolat Kiadó, Budapest 1963).

A hangsúly az idézet második felén van. És most gondolkozzunk el! Nézzük meg a térképen hol van Gibraltár (Herkules oszlopai) és hol van Gadeirósz (ma Cádiz). A kettő között 90 km a távolság és mivel a sziget szélét kapta, vegyünk alapul 50 km sávszélességet (de maximálisan sem lehet több 100 km-nél). Beszorozva ezeket 4500 km2-t kapunk. Kérdezem én: hol van ez a 150 000 km2-hez képest, ami osztályrészül jutott a második gyermeknek? Messze alul, igaz? Ebből kényszerszerűen adódik, hogy Cádiz és Herkules oszlopai lényegesen messzebb kell hogy legyenek egymástól. Hogy hol, erről később. Most csak ezen állításomra várom a véleményeket és köszönöm mindenkinek a fáradozását.

Platón a Kritiászban leírja, hogy Poszeidón öt ikerpárt nemzett és ezen ikerpároknak Atlantisznak mely területeit adta. Nyugodtan feltételezhetjük, hogy mindegyik gyermekének megközelítőleg azonos területet adott. Ugyanitt van leírva az is, hogy Atlantisz Kisázsiánál és Líbiánál nagyobb volt (Platón idejében Kisázsia kb. 500.000 km2, Líbia 450.000 km. Nézz meg egy i.e. 500 körüli térképet!). Mind a hat fiúnak tehát kb.150 000 km2 terület juthatott. Leírja. hogy a legidősebb fiúnak -Atlasznak- mit adott. Majd írja: "Utána született ikertestvérének, aki osztályrészül a sziget szélét kapta, Héraklész oszlopaitól addig a földig, amelyet azon a vidéken ma gadeirainak neveznek" (Stegena Lajos, Atlantisz, Gondolat Kiadó, Budapest 1963).

Most pedig számolgassunk. Nézzük meg a térképen hol van Gibraltár (Herkules oszlopai) és hol van Gadeirósz (ma Cádiz). A kettő között 90 km a távolság és mivel a fiú a sziget szélét kapta, vegyük alapul a maximálisan lehetséges 50 km sávszélességet. Beszorozva ezeket 4500 km2-t kapunk. Kérdezem én: hol van ez a 150 000 km2-hez képest, ami osztályrészül jutott a második gyermeknek? Messze alul, igaz? Ebből kényszerszerűen adódik, hogy Cádiz és Herkules oszlopai lényegesen messzebb kell hogy legyenek egymástól. Milyen messze? Olyan messze, hogy Cadiztól a part mentén meglegyen a 150 000 km2. Számoljunk 60 km-es sávszélességgel (sziget széle!), akkor ez 2500 km hosszúságú partszakaszt jelent. Most pedig menj Afrika északi partja mentén Cadiztól 2500 km-re keletre és csodálkozz, hogy mit találsz ott!

Nem tartozik közvetlenül a kérdéshez, de megjegyzem: Atlantisz nem elsüjjedt a tengerben, hanem a tenger temette maga alá. Ez lényeges hiba a fordításban.