Ciganyok es magyarok genetikailag keveredhettek-e az evszazados együtteles soran?

Nem mert a cigányok régebben csak egymás gyakran családközt voltak.

És külön népként vándoroltak, éltek ,barátkoztak.

>Néhány évvel ezelőtt csináltam genetikai vizsgálatot egy mutáció gyakoriságáról. Ez csak európai származásúakban fordul elő (a delta 32 HIV-rezisztanciát adó mutációról van szó, ha ez mond valakinek valamit), és azon belül is északon gyakori (kb 15%), délen kevésbé (8%). Az átlag budapestiekben pont annyira volt meg mint a környező országokban (11%), de ami érdekes, hogy a Tisza-menti falvakban élő cigányokban is 12% volt, pedig Indiában csak nyomokban fordul elő. Szóval volt keveredés, <

coool! érvényes érv, feltéve ha a mutációt csak örökölni lehet, mennyire komplex szekvencia(valtozás)? LEhet saccolni, milyen "régi" vagy hol a "forás"? :p

>bár ebben az esetben lehetett egy kis szelekciós hatás is.

??

azért a HIV europaban tudtommal nem szamitott soha nepbetegsegnek? vagy más pozitiv hatasra gondoltál?

"azért a HIV europaban tudtommal nem szamitott soha nepbetegsegnek"

Biztos, hogy nem a HIV a ludas. Egy immunológiai receptort tesz tönkre egy 32 bázispáros deléció, nincs rá jó magyarázat, hogy miért ilyen elterjedt. Szóba került a pestis vagy a feketehimlő, de az nem magyarázza a szép észak-déli fokozatos gyakoriságváltozást. A cigányokat illetően az én teóriám az, hogy még a középkorban európaiakkal keveredve bekerült a génkészletükbe és az a bizonyos tényező ami az itteniekben fenntartja, rájuk is hatott, mondjuk úgy a modern közegészségügy megjelenéséig.

"Azert ez szomoru... miert szakitottak el a gyerekeket a csaladjuktol???"

A szöveg csak annyit említett, hogy valamiféle jogi szabályozás miatt történt ez. Rákerestem a neten, és kifejezetten megdöbbentő választ találtam a kérdésedre egy bizonyos Nagy Pál "Kicsinségemben elszakadtam" című dolgozatában:

"A Helytartótanács 1767. november 27-én kibocsátott rendeletében szabályozta először a cigány gyermekek nevelését. (...) Mária Terézia uralkodása alatt a 2-12, II. József uralkodása alatt pedig a 4-10 év közötti gyermekeket el kellett venni szüleiktől és parasztokhoz adni. A nevelőszülők az állami, majd a törvényhatóságok házi pénztárából évi tartásdíjat kaptak. A 12 éven felüli gyermekeket szolgálatba kellett adni parasztokhoz, ami a fiúknál főleg béres munkát, a lányoknál házi cselédkedést jelentett. 12 éves kor után annyi évig kellett a gyermekeknek a parasztoknál szolgálni, ahány évig tartották őket. Gyakori volt, hogy azután is ott maradtak –többnyire kényszerből – és bérért szolgáltak. 1773-tól a Helytartótanács szorgalmazta, hogy a 12 évesnél idősebb fiúk közül minél többet adjanak mesterség tanulására iparosokhoz."

A folytatást és a részleteket elolvashatod itt:

[link]

(Érdemes. Kb. az oldal közepén kezdődik, "Elszakítva a családtól" alcímmel.)