Miért fogtan egy kis sót felhevitetem hogy nátriumot és klórt kapjak de ere nem szétbomlot hanem elkezdet patogni?

Most már én sem értem. Kitépett valaki pár lapot a kémia könyvedből?

Ha pl. hegesztőtrafó, és grafitelektróda segítségével ionizálsz egy kis konyhasót, kapsz néhány tized gramm Na gőzt, és klórgázt. Hatalmas energiát fektetsz be, és nem tudod a termékeket hasznosítani.

Már próbáltalak rávezetni a reakciótermékek elválasztásának problémájára.

Ha mondjuk olvadék, vagy diafragmás elektrolízist csinálsz, mit kezdesz a klórral? A klórral együtt egy jó kis tüdővizenyőt is kaphatsz ( többnyire halálos ) , ha valahogy föl nem fogod a klórgázt.

A Downs elektrolizáló celláról már írtam a belinkelt kérdésen megtalálod.

A nátrium előállítás 2 ősi módját lerajzoltam. Kell hozzá kerámiacső, 2 - 3 m vascső, olaj, szén, nátrium-hidroxid, vagy nátrium-karbonát.

[link]

A karbonátos keveréket fehér izzásig kell hevíteni, A hidroxidos alacsonyabb hőmérsékleten is működik. A kerámiacsőbe a keverék fölé még egy kis plusz szénport is kell tenni.

A nátriumot petróleum alatt szokás tartani, de itt valami jóval nehezebb olaj kell. A petróleumnak nagyon melege lenne.