Ha a Föld Bolygón vagyunk, hogyan, miért látni amikor takarja a Föld a Holdat?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
Kevered a dolgokat. Amikor a "Föld kitakarja a Holdat", az a holdfogyatkozás, amikor a Föld a Holdat megvilágító fény útjába kerül, tulajdonképpen árnyékot vet a Holdra. Ilyenkor a Hold nem tűnik el, látható, csak olyan narancssárgás színe lesz (nem összekeverendő a kelő, illetve nyugvó Holddal). Amikor a Hold kerül a Földről nézve a napsugarak útjába, és árnyékot vet a Földre (a Nap és a Hold látszólagos mérete nagyjából megegyezik), az a napfogyatkozás.
A holdfázisok viszont más miatt vannak. A Nap csak az égitestek felét (félgömböt) világítja meg egyszerre. Ha ez úgy esik, hogy a Holdat "hátulról" látjuk, tehát a sötét felét, akkor újhold van. Amikor "oldalról" látjuk, tehát félig a sötét, félig a megvilágított részt akkor van félhold, és amikor a teljesen megvilágított oldalát látjuk (de a Föld nem vet rá árnyékot), akkor van telihold. Mivel ez folyamatosan történik, tehát minden nap egy kicsit más szögből látjuk, ezért van az, hogy a Hold "megtelik és elfogy".
Ha fogsz egy nagyobb és egy kisebb labdát és egy fényforrás elött körbeviszed a kisebbet a nagyobb körül, magad is lemodellezheted ezt.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Két dolgot keversz össze.
- Van olyan, amikor a Nap a Föld "mögött" van, így a Föld árnyéka látszik a Holdon. Ez a holdfogyatkozás, amikor a három égitest kb. egy vonalba esik: o-o-o
- Amire te gondolsz, azok a Hold fázisai, az első válaszoló linkjei mutatják.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Gondolom érhető az eddigiekből, de ha jól jön még hozzá...
Az 1-es válaszoló linkjei a "holdfázisok"-ról szól és az valóban nem keverendő a "holdfogyatkozás"-sal, amikor valóban a Hold takarásban van. De valóban más ez a kettő.
Lényeges eleme, hogy a holdfogyatkozásnál nem csak így a "FÖLD TAKARJA" a Holdat! Mert mi elől takarja? Hanem a Föld takarja a Holdat "a Nap fénye elől".
Kevésbé becsapósan inkább úgy lehet fogalmazni, hogy holdfogyatkozásnál a Föld árnyékot vet a Holdra és ezért földárnyékba kerül a Hold.
Így:
( [link] )
És van a hasonlóan működő másik jelenség, amikor napfogyatkozás van, amikor pedig a Hold maga, tehát nem a Hold árnyéka, hanem maga a Hold takarja el a Napot, ahogy áthalad a Nap előtt.
Ez pedig ilyen:
( [link] )
A különbség a kettő között az, hogy:
- az egyik a ráeső fény korlátozása - holdfogyatkozás,
- míg a másiknál maga az égitest takar el a másik égitestet - napfogyatkozás.
Itt 2:15-nél mindkettőt mutatja.
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
Hogyan és miért látjuk a Föld árnyékát a Holdon?
1. A holdfogyatkozás jelensége
Holdfogyatkozás akkor következik be, amikor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és az árnyéka a Hold felszínére vetődik.
Ez csak teliholdkor történhet, mert ekkor van a Hold pontosan a Föld túloldalán a Naphoz képest.
📌 Fontos: Nem minden teliholdkor van holdfogyatkozás, mert a Hold pályája enyhén el van billenve a Föld pályasíkjához képest.
2. Miért látjuk ezt a Föld felszínéről?
A Föld nem teljesen blokkolja a Nap fényét, hanem egy része áttör a légkörön, és vöröses fényt vet a Holdra.
Ezért a teljes holdfogyatkozáskor a Hold vöröses árnyalatot kap (amit „vérholdnak” is neveznek).
📌 Mivel a Hold a világűrben van, és mi a Föld felszínéről nézzük, a Holdon megjelenő árnyékot – vagyis a Föld árnyékának alakját – látjuk a felszínére vetülni.
3. Miért bizonyíték ez arra, hogy a Föld gömb alakú?
A Föld árnyéka a Holdon mindig görbült.
Ha a Föld lapos lenne, az árnyéka változó alakú lenne attól függően, hogy milyen szögben esik rá a Holdra.
Mivel bármilyen helyzetben félköríves árnyékot látunk, az arra utal, hogy a Föld gömbölyű.
📌 A holdfogyatkozás tehát az egyik legegyszerűbb bizonyítéka annak, hogy a Föld nem lapos, hanem gömb alakú.
Összegzés
A holdfogyatkozáskor a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és árnyéka a Holdra vetül.
Az árnyékot a Hold felszínén látjuk, mert a Hold a világűrben van, és a Föld nem blokkolja teljesen a fényt.
Az árnyék görbült, ami azt mutatja, hogy a Föld gömb alakú.
Ezért lehetséges az, hogy a Föld árnyékát látjuk a Holdon, miközben mi magunk is a Földön vagyunk! 🌍🌕
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!