A nagyobb tárgyak miért dőlnek lassabban?

Tulajdonképpen ami fent le lett írva.

Csak itt a szem és megszokásunk csalása is benne van.

Nézzük csak a szabadesést.

Ha a légellenállást elhanyagolom (jelen példám esetében megtehetem), ha ugyanabból a magasságból ugyanakkor leejtek egy téglát meg egy T-72-es páncélost mondjuk 20 méter magasból, ugyanúgy gyorsulva ugyanakkor fognak koppanni (jó, persze, a hangja kicsit más lesz).

Viszont az emberi szem és agy csalós, formákat, távolságokat arányít.

Fogom a téglát meg a tankot is és mindkettőt a saját hosszának megfelelő magasságból ejtem le, tehát a téglát kb. 30 centiről, a tankot meg 6 méterről. Természetesen a tégla ér le előbb, mert azonos gyorsulás mellett a tégla 5,7 méterrel kevesebb utat kellett hogy megtegyen.

Ha az eseményt megnézed, mit lát a szemed?

Azt, hogy MÉRETÜKHÖZ KÉPEST ugyanolyan magasból estek le, tehát a tégla "gyorsabban" esett.

Ugyanettől a hatástól látod a reptéren úgy, hogy az egyébként legalább 400 km/h-val elemelkedő utasszállító gép szinte egy helyben áll a levegőben.

Most ugorjunk a szabadesésről a dőlésre, mint mondjuk egy dominó esetén.

Van egy 5 centis dominóm, meg egy 5 méteres.

At 5 centis dominó meglökve 5 centi magasról dől le, a nagy meg 5 méter magasról. Természetesen a nagynak sokkal tovább tart a dolog. Itt még látványosabb a dolog, mint szabadesés esetén, mert a függőleges helyzetből dőlés nem egyenletes, hanem szinte nulláról induló, növekvő gyorsulással dől és még a talajra csattanás előtt is csak megközelíti gyorsulása az 1 G-t. Ennek megfelelően maga az esemény jóval lassabb, mint egy sima leejtés, ezért a kis és nagy test közti eltérés is feltűnőbb.

A gyorsulásértékek a kis és nagy dominónál ugyanolyan fokú megdőlésnél megegyeznek, viszont az útkülönbség óriási, egyben épp a dőlés kezdete utáni "lassú" szakasz a nagy dominó esetén nagyságrendekkel hosszabb.

Mindennek az eredménye, hogy pl. sokkal könnyebb hosszú dolgokat függőleges helyzetben egyensúlyozni, mint kicsiket.

Az az erőművész, aki egy harminc kilós talicskát egyensúlyoz az állán, egy 2 grammos 30 centis vonalzóval kudarcot vallana.

Eddig senki sem írta a lényeget:

a TEHETETLENSÉGI NYOMATÉK (Théta) különbözik.

Ez pedig a forgásegyenletben az egyik tényező:

M=Théta*Béta

ahol Béta a test szöggyorsulása, M pedig a forgatónyomaték (erő*erőkar)

Ha ezeket a fogalmakat rendbe teszed, érthetővé válik a kérdéskör...