Miért nem tudjuk elfogadni a halált?

Egy egeszseges ember normalis, hogy nem tudja elfogadni, hiszen az eletoszton bennunk van erosen.

Tavaly egy baratnom meghalt. Alig volt 9 honapja a diagnozistol, miszerint mellrakja van a vegig...

Nekem szornyu volt latni egy fiatal anyat aki konyorog, hogy vegyek le a mellet...de nem csak nyomtak neki a chemot...hogy bizott az orvosokban akik nem vettek komolyan, hogy a melle haromszorosara nott mondvan szoptatja az akkor 6-7 honapos kislanyat....

Eleinte felt, sirt, rettegett a halaltol es elni akart.

Ahogy az ido telt ugy kezdte feladni mi pedig tehetetlenul neztuk ahogy tonkrevagja ot a chemo, ahogy kihullik a gyonyoru hosszu haja, hogy szurkul az arca stb...

Mielott meghalt 2 hettel elotte talalkoztunk. Hirtelen gondolattol vezerelve felmentem hozza a baratnom kisfiaval akit o is ismert...

Alig volt ereje es bele volt nyugodva az elmulasba. Elvesztette az elni akarast. Tudta, hogy kozel van a vege az eletenek.

Masfel het mulva az orvosok rajottek nincs ertelme kinozni ot a chemo-val es csak a fajdalomcsillapitasra koncentralnak ... 2 nap mulva csenben elment.

Egy szereto ferj egy 5 eves es egy majdnem masfel eves gyermek maradt arvan.

Azok akik tudjak kozel a veg, mar nem felnek, hanem csendben belenyugodva varjak az elmulast.

A nagyapam is igy volt iden pontosan 20 evvel ezelott.

miért ne tudnánk elfogadni?

mindenki tudja, hogy egyszer meg fog halni - (v.ö.: "az élet olyan betegsaég, amelyből még senkinek sem sikerült kigyógyulni")

az élet és a halál egymástól elválaszthatatlan.